Júniusban lép életbe az oktatási tevékenységet újradefiniáló törvénymódosítás Oroszországban, amelynek a célja megvédeni az olyan „külső, oroszellenes hatásoktól" az oktatási intézményeket, amiket a jogszabály szerzői szerint gyakran tudományos előadások köpenyébe bújtatnak. A beterjesztők indoklása szerint a módosításra azért van szükség, hogy ellensúlyozzák a külföldi befolyást az orosz társadalomban.  

A törvény alapjaiban változtatja meg a nemzetközi akadémiai együttműködést Oroszországgal, és a legnagyobb vesztese az orosz tudományos élet lehet – véli Anton Bendarzsevszkij, a Danube Institute geopolitikai kutatócsoportjának vezetője. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök április elején írta alá a dokumentumot, amelynek értelmében tilos a társadalmi viszályt szító tevékenységet végezni, különösen a tanulók számára hamis történelmi, nemzeti, vallási vagy kulturális információk terjesztésén keresztül. Hogy mi számít hamis információnak, azt az oktatási hatóságok döntik el.

A törvény minden nyilvános oktatási tevékenységre, valamint minden olyan intézményre vonatkozik, amely oktatási engedéllyel rendelkezik. Ezekben az intézményekben (könyvtáraktól kezdve az egyetemekig) az előadást kormányzati engedélyhez kötik, így csak olyanok folytathatnak oktatási tevékenységet, akik több feltételnek megfelelnek: igazolni tudják szakmai végzettségüket, szakmai tapasztalattal bírnak és büntetlen előéletűek – magyarázza az Indexnek Bendarzsevszkij.

Extra költségek, buktatók és nagyobb felelősség

Sokkal nehezebb lesz Oroszországban előadást tartani a külföldi, így a magyar szakembereknek is. A nagyon széles körben alkalmazható, orosz szakértők szerint sem teljesen egyértelmű jogszabály szövege szerint az engedélyeztetési folyamathoz igazolások, hitelesítések tömkelegét kell benyújtani az orosz fél felé, ami további költségeket ró a „felvilágosítani" igyekvő előadókat. 

Az engedélyeket ráadásul egy évre adják ki, így azt saját költségen évről-évre meg kell újítani. 

Ami még inkább elrettentő hatással lehet a külföldi szakemberekre, illetve az orosz intézmények részéről az alkalmazásukra, hogy az akadémiai szerződésekbe ezentúl belefoglalják, hogy az adott oktatási intézmény tartozik felelősséggel mindenért, amit a meghívott vendégelőadó Oroszországban tesz. Nem mindegy tehát, hogy az előadó mit mond, kinek nyilatkozik  – mutat rá az elemző.

Hozzátette: mindez nem csak a személyes előadásokra, de a távoktatásra is vonatkozik, sőt, elvileg a youtube-os okítások is nyilvános előadásnak minősülnek, így az internetes tartalommegosztás is korlátok közé szorul.