Június elsején megkezdte munkáját az Európai Főügyészség (EPPO) – írja a Népszava.

Az Európai Főügyészség lesz az első olyan uniós intézményben, ami nyomozhat és ügyészi feladatokat láthat el a tagállamokban, beleértve az elkövetők bíróság elé állítását is. Feladata az uniós pénzügyi támogatásokkal elkövetett bűncselekmények – csalás, vesztegetés, hűtlen kezelés, pénzmosás – feltárása lesz. 

Az intézmény első vezetője Laura Codruța Kövesi, a román korrupcióellenes ügyészség egykori vezetője lett. 

A főügyészséghez az unió 27 tagországából 5 nem – köztük Magyarország sem – csatlakozott. A magyar kormány ezt azzal indokolta, hogy az Európai Főügyészséghez való csatlakozása sértené a szuverenitást, minthogy az Alaptörvény szerint Magyarországon közvádlóként az ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője.

Azáltal, hogy az Európai Főügyészségnek nem tagja Magyarország, a hivatal a magyar állampolgárokkal szemben csak akkor járhat el, ha valamelyik, az intézményhez csatlakozott állam területén követtek el bűncselekményt. 

A Transparency International azt feltételezi, hogy a korrupciós ügyek színhelyévé válhatnak azok az országok, amelyek nem csatlakoztak a főügyészséghez. Ezzel Magyarország azt kockáztatja, hogy a fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válik – írták. 

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő korábban aláírásgyűjtést indított az ügyészséghez való csatlakozás kérdésben. A 2019-ben lezárult kezdeményezés keretében összesen 680 ezren támogatták az Európai Főügyészséghez való csatlakozást.