Nem mindegyik vakcina egyformán hatásos a koronavírus új mutánsaival szemben. A WHO ezentúl görög betűkkel jelzi a változatokat, hogy megelőzze azoknak az országoknak a stigmáját, ahol a törzseket azonosították.
A genomadatbázisok, például a nextstrain.org szerint a SARS CoV-2 vírusnak jelenleg több mint ezer mutánsa ismert.
Eddig az aggodalomra okot adó változatokat földrajzi megjelenésük szerint azokról az országokról nevezték el, ahol először azonosították őket. Az Egészségügyi Világszervezet azonban – az egyes országok megbélyegzését elkerülendő – új, a görög ábécé betűin alapuló elnevezéseket honosított meg. A brit, dél-afrikai, brazil és indiai mutánsok új neve immár az alfa, béta, gamma és delta. Az egyszerűsített címkék nem fogják helyettesíteni a jóval bonyolultabb, tudományos elnevezéseket.
India már korábban arra szólította fel a közösségi médiát: töröljék több százezer posztból a mutáns jelzőjét, mert „teljesen téves”. A kormány érvelése szerint az ún. „indiai mutáns” az ország rossz hírét kelti, és tekintélyromboló.
A Vietnámban azonosított új mutáns az alfa (B.1.1.7) és a delta (B.1.617) keresztezésének tűnik. Nguyễn Thanh Long egészségügyi miniszter szerint az új törzs gyorsan terjed a levegőben, ami magyarázatul szolgálhat az új fertőzések számának gyors emelkedésére májusban.
Vietnám viszonylag jól úszta meg a járványt. Annak kezdetétől 2021 májusának elejéig csupán 3500 fertőzést és 47 halálesetet regisztráltak a 98 millió lakosú országban. A kormány rövid, de szigorú korlátozásokkal fékezte meg a Covid–19 terjedését.
Május eleje óta azonban Vietnámban már több mint 3000 új esetet regisztráltak, csaknem annyit, mint az előző több mint egy év alatt. A góc az a két tartomány, ahol több százezer ember dolgozik a multik termelési részlegeiben.
A vietnámi fertőzöttségi ráta alacsonynak tűnhet. Az Ázsiában megjelenő új változatok azonban mindig aggasztók.
Középtávon az északi féltekén újra elszabadulhat a járvány a kiterjedt oltási program dacára. A globalizált világban a mutánsok gyorsan terjednek.
Ha az új törzsek alkalmazkodnak az emberi gazdatesthez, akkor az oltás, akár a fertőzés révén szerzett antitestek egy bizonyos ponton már nem fognak védelmet szavatolni.
Az antigén- vagy PCR-tesztek már nem fogják kimutatni a mutánsokat, hanem téves negatív eredményt fognak produkálni. Ezzel párhuzamosan a rendelkezésre álló védőoltások is fokozatosan megszűnnek működni – írja a Deutsche Welle.
Létfontosságú, hogy a genetikai szekvenálás segítségével a lehető leggyorsabban azonosítsák a variánsokat. Csupán ez alapján biztosítható, hogy a megfelelő típusú vakcinákból elegendő mennyiség álljon rendelkezésre világszerte, és ne csak a gazdag országokban.
A legveszélyesebbnek tűnő négy változat mellett léteznek tehát hibrid törzsek is, mint például a vietnámi. A mutánsok némelyike már jó ideje kialakult. A mutánsok azonosítása azonban véletlenszerű, mivel sok ország egyszerűen nem rendelkezik a szekvenáláshoz szükséges lehetőségekkel.
A vírus elleni eredményes harchoz meg kell fejteni a genetikai kódját, és ez csak szekvenálással lehetséges.
A kutatók a DNS-töredékek vizsgálatával képesek kimutatni a vírus genetikai felépítésének aprócska változásait és így meghatározni a változatok eredetét és terjedési mintázatát. Ez az egyetlen módja a megfelelő vakcinák kifejlesztésének.
Számos jel utal arra, hogy a mutánsok elsősorban az Ázsia különböző részein jelenleg tapasztalható járványokért felelősek. Srí Lankán és Kambodzsában az alfa (B.1.1.7) törzs az uralkodó. A jelenlegi ismeretek szerint a Pfizer és a Moderna által gyártott mRNS-vakcinák hatásosak a változat ellen. Ráadásul az mRNS-vakcinák viszonylag gyorsan adaptálhatók. Az AstraZeneca vakcinája is jó védelmet nyújt az alfák ellen.
Indiában és észak-nyugatabbra, Nepálban azonban a delta (B.1.617) terjed. Nepálban április közepe óta meredeken emelkedett a regisztrált Covid–19-es megbetegedések száma.
Népességarányosan Nepálban rosszabb a helyzet, mint Indiában.
Az indiai Nemzeti Virológiai Intézet által végzett szekvenálás nyolc mutációt azonosított a delta (B.1.617) tüskefehérjéjében. Ezek közül kettő egyenes következménye a magasabb átviteli ráta, míg egy harmadik – a gammához hasonlóan – immunmenekülésre képes, amikor a kórokozók egyszerűen megkerülik az emberi immunrendszert.
A delta 20–80 százalékkal fertőzőképesebb, mint az alfa változat – ezt állapította meg a londoni Imperial College. Ráadásul ez a változat képes lehet megkerülni a fertőzés vagy védőoltás kiváltotta immunitást.
A brit tanulmány szerint a Pfizer és az AstraZeneca meglévő vakcinái nem eléggé hatásosak ezzel a mutánssal szemben.
A Vietnámban azonosított alfa-delta hibrid ellen nem biztos, hogy kellő védelmet nyújt az AstraZeneca, amivel csupán 1 millió embert oltottak be. Az év második felében Vietnám mRNS-alapú Pfizer- és Moderna-vakcinák érkezésével számol, holott egyelőre nem vizsgálták, hogy ezek hogyan birkóznak meg a Vietnámban felfedezett variánssal.
Bangladesben ezzel szemben a béta (B.1.351) az esetszámok gyors emelkedését váltotta ki. Az AstraZeneca a tanulmányok szerint „minimális” védelmet nyújt ezzel a törzzsel szemben. Ez azért gond, mert Bangladesben elsősorban Covishielddel, az AstraZeneca Indiában gyártott változatával oltakoznak.
A görög ábécének egyébként 24 betűje van, de még nincs elképzelés arról, hogyan folytatható a mutánsok jelzése, ha a keret kimerül – jegyzi meg a France24.
Az epszilont, zétát, etát, thétát és iótát már hozzárendelték az újabban terjedő, azonosított változatokhoz.
(Borítókép: A koronavírus mikroszkópos felvétele. Fotó: BSIP / UIG / Getty Images)