Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit kormányfő egymásra találásával indult el a nagy-britanniai Cornwallban szervezett G7-csúcstalálkozó. A nyugati világ hét vezető hatalmát tömörítő, háromnapos eseményen a koronavírusé a főszerep, de az ideológiai egységről is szó esik majd.
Elpusztíthatatlannak nevezte az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kapcsolatát Boris Johnson brit kormányfő. Pénteken elrajtolt a a nyugati világ hét leggazdagabb országát, az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Japánt, Kanadát, Németországot Olaszországot, illetve az Európai Uniót tömörítő G7 csúcstalálkozó. Az esemény Washington és London násztáncával indult, miután először találkozott egymással személyesen Boris Johnson brit miniszterelnök és Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke.
A két vezető nyolc évtizede aláírt hasonló dokumentum mintájára új Atlanti Chartáról állapodott meg csütörtökön. A nyolc pontból álló dokumentum – amelyhez a csütörtöki kétoldalú megbeszélésről húsz részletesen kifejtett pontból álló közös közleményt is csatolt a két fél – az első pontban leszögezi, hogy a két ország elkötelezte magát a demokrácia és a nyitott társadalmak védelme mellett.
Ez egy hosszú ideje fennálló kapcsolat, amely nagyban hozzájárult Európa és a világ gazdagodásához és békéjéhez
– fogalmazott a BBC-nek adott interjúban Boris Johnson.
Az idei G7-csúcstalálkozó soros elnökeként az Egyesült Királyság szervezi, ráadásul a brit szigeteken tartják meg az ENSZ novemberben esedékes klímakonferenciáját is. Boris Johnson kormánya ennek megfelelően alakította ki a nyugati világ hét legfejlettebb gazdaságának napirendi pontjait.
Bár a globális felmelegedés érezhetően visszatérőben van, a koronavírus-járvány viszi a pálmát.
A találkozón kiemelt téma lesz a pandémiába belerokkant világgazdaság talpra állítása, de a következő járvány elleni védekezés kialakításáról is beszélni fognak. Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség miatt a szabadkereskedelem már korábban visszaesett, a járvány alatt azonban súlyos sérüléseket szenvedett – az agenda szerint ennek helyreállítására is kísérletet tesznek a felek.
A G7-csúcs honlapja nem szűkölködik a hangzatos szlogenekből, a leggazdagabb nemzetek például azt ígérik, hogy a mihamarabbi helyreállítás érdekében csökkentik a szakadékot gazdagok és szegények között. Több munkahelyet teremtenének, a technológia fejlődésében pedig szorosabb együttműködésre törekszenek.
Utóbbival kapcsolatban megjegyzik, az összefogásnak köszönhető, hogy nyugati világnak gyorsan sikerült vakcinákat kifejlesztenie.
Izgalmasabbnak ígérkezik a G7-csúcson megszokott, keletnek szóló ideológiai villantás. Az előzetes napirendből kiderül, hogy a nyugati világ közös értékeire is felhívják majd a figyelmet, ahogyan fogalmaznak: a G7-ek felelőssége, hogy a járvány után a világ szegényebb régióinak nyújtsanak segítséget. Márpedig ezt globális fejlesztési stratégiákkal, a demokrácia, a nők oktatásának, az élelmiszer-biztonság fokozásának, valamint az egészségügy és a fenntartható gazdaság támogatásával képzelik el.
A találkozón részt vesznek a G7-ek vezetői, de hét miniszteri szintű találkozó is lesz. Ezt egészítik ki a különböző társadalmi csoportok megbeszélései, a fiatal politikus generációtól kezdve a női szervezeteken át az oktatás, a tudomány, az üzleti élet szereplői is tanácskoznak a következő napokban.
(Borítókép: Boris Johnson és Joe Biden a G7-csúcson 2021. június 10-én. Fotó: Toby Melville / AFP)