A hétvégén zajló G7-csúccsal összefüggésben sajtótájékoztatót tartott Ursula von der Leyen. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, a G7 országai Kínával ellentétben úgy nyújtanak segítséget a fejlődő országoknak, hogy nem szabnak feltételeket érte.
Ursula von der Leyen közölte, hogy szombaton a csúcson elfogadtak egy olyan tervet, amely – a kínai Új Selyemút programhoz hasonlóan – a fejlődő országok fejlesztését célozza. A Build Back Better World (B3W – Építsünk újjá egy jobb világot) címmel futó program viszont annyiban lesz más a kínai kezdeményezéshez képest, hogy ők a segítségért cserébe nem várnak el semmit a fejlődő országoktól.
Fontos, hogy meggyőzük a partnereinket arról, hogy mi ezekért a befektetésekért cserébe – Kínával ellentétben – nem szabunk feltételeket
– fogalmazott Ursula von der Leyen.
Kína az Új Selyemút program keretében számos országnak nyújtott segítséget, de a kritikák szerint ezzel el is adósította őket.
A bizottság elnöke a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a G7-ek és Kína „komoly versenytársak” a gazdaság terén, az emberi jogok és a demokrácia tekintetében pedig „rendszerszintű riválisai” egymásnak.
A szombaton meghirdetett programra Kína is reagált. Az ország londoni nagykövetségének szóvivője közleményében hangsúlyozta, hogy
azok az idők, amikor a globális döntéseket az országok egy kis csoportja diktálta, már rég elmúltak.
„Mindig is úgy hittük, hogy az országok – legyenek azok nagyok vagy kicsik, erősek vagy gyengék, szegények vagy gazdagok – mind egyenrangúak, és a nemzetközi kérdéseket érintő megbeszélésekbe mindannyiukat be kell venni.”
Az Új Selyemút vagy Egy övezet, egy út Kína első számú külgazdasági projektjének számít. Arról szól, hogy a távol-keleti nagyhatalom utakkal, kikötőkkel és gázvezetékekkel köti össze Ázsia, Európa és Afrika országait. Egy 2018-as térképet ide kattintva lehet megnézni róla; és azért nem tetszik az EU-nak, mert a gyanúja szerint a pekingi vezetés csak gazdasági és politikai befolyási övezet kialakítására törekszik vele. Jellemző, hogy a kétoldalú szerződésekben, amelyeket Kína egy-egy ország elé tesz, szerepel két kifejezés, a „community of common destiny” és a „community of shared future for mankind”, vagyis a „közös sors” és a „közös jövő”, és nem mindössze fellengzős, ártalmatlan kijelentésekről van szó, a bennük szereplő közösség szót ugyanis ugyanazzal a karakterrel jelölik, amelyet az Európai Unióra is használnak. Ez pedig feketén-fehéren azt jelenti, hogy Kína egy olyan szerződést akar aláíratni a vele kapcsolatba lépő országokkal, amelyben EU-tagországok közötti együttműködést vár el a másik féltől egy, az ő vezetésével kialakított szövetségben.
Ami Magyarországot illeti, a kínai térnyerés fő útvonala a Fudan Egyetem ügye mellett a 750 milliárd forintos Budapest–Belgrád-vasútvonal. A beruházás 85 százalékát kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. Erről 2020 áprilisában írták alá a hitelszerződést.