Bár tavaly tovább csökkent a nukleáris robbanófejek száma a világon, a bevethetőké nőtt, ráadásul a koronavírus-járvány éve alatt az atomhatalmak széleskörűen fejlesztették fegyverarzenáljukat, folytatták modernizációs programjaikat – állapította meg éves jelentésében a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI). Az intézet becslése szerint az év elején 13 080 nukleáris robbanófej volt a világon, vagyis 320-szal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez 20 százaléka annak, mint amennyi az atomhatalmak birtokában volt a hidegháború csúcsán, 1986-ban. Az 1950-es évek vége óta nem volt ilyen kevés.

A nukleáris robbanófejek országonkénti elosztását tekintve több mint 90 százalékuk továbbra is az Egyesült Államok és Oroszország birtokában van, a maradékon Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Pakisztán, India, Izrael és Észak-Korea osztozik.

A SIPRI kutatóit aggasztja, hogy az elmúlt évben megnőtt azoknak a nukleáris robbanófejeknek a száma, amelyek rakétára vannak szerelve, illetve aktív támaszponton tárolják őket. Ennek oka szerintük az, hogy az atomhatalmak katonai stratégiájában nőtt a nukleáris fegyverek fontossága.

A bevetésre alkalmas nukleáris robbanófejek száma 3720-ról 3825-re nőtt egy év alatt. Ezek közül körülbelül 2000 magas készültségi állapotban van, ami azt jelenti, hogy a rakéta néhány perc alatt elindítható.

Az Egyesült Államok és Oroszország 50-50-nel növelte nukleáris robbanófejes rakétáinak a számát, de Nagy-Britannia és Franciaország is bővítette arzenálját.

Mégis a helyzetet stabilizálja, hogy az Egyesült Államok és Oroszország az év elején – szinte a lejárat előtti utolsó pillanatban – öt évvel meghosszabbította a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új Start szerződést.

Viszont nem biztató, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya egyértelműen jelezte, folytatja a nukleáris fegyverek modernizációs programját, amint tette azt elődje, a Donald Trump vezette kormány is – írja az Infostart.