Vannak lóversenyek, és van Ascot. Az utóbbi nem véletlenül hagyományteremtő. A brit királyi család több mint három évszázada alapította.
A pályán évente 26 napon át folyik a verseny, az igazán jelentős azonban a Royal Ascot, az uralkodói verseny, amit majdnem minden év júniusában rendeznek. Elmaradt ugyanis a II. világháború néhány éve után egyszer nemrég is. A területet 2004-ben lezárták, és 220 millió fontért (90 milliárd forintért) felújították. A központi lelátón, a Grandstanden azóta 70 ezren férnek el, ráadásul kellemesen hűs árnyékban, miután az épületet egy osztrák építőiroda által tervezett széles, napernyős tetőszerkezettel is megtoldották.
A járvány azonban a derbinek is betett. Az idén legfeljebb 12 ezer látogatót engednek be naponta. Ha valakinek véletlenül most jutna eszébe jegyet vásárolni, már rég elkésett.
Az idei ötnapos Royal Ascot június 15-én kezdődött, a gálafutam pedig az Aranykupa, amit hagyományosan a harmadik napon, vagyis éppen ma rendeznek meg. Az ötnapos versenyen több tucat különböző távú és korosztályú futamot, és néhány díjugratót rendeznek.
A Royal Ascot kivétel nélkül a felső tízezer társasági eseménye, az Aranykupa pedig ezen belül is az a versenynap, amikor – kivált a hölgyek – megvillantják a divat legújabb sikolyait.
A férfiak már reggel is frakkot viselnek, általában szürke cilinderrel. Az előkelő fejfedőket bárki megrendelheti már 400 fontos (nagyjából 160 ezer forintos) indulóáron, a hölgyek kalapkölteményei azonban inkább az összeg duplájánál kezdődnek, feltéve, ha nem filléres kínai utánzatok.
A Royal Ascot a 19. század óta szigorúan ragaszkodik az öltözködési szabályokhoz, az egyedi dress code-hoz, amelynek alapjait az 1800-as évek kezdetén Beau Brummel, a walesi herceg, a későbbi IV. György király közeli barátja, korának kiemelkedő piperkőce fektette le. Azt mondta, hogy az elegáns férfiaknak tökéletesen szabott, derékig érő fekete kabátot és fehér nyakkendőt kell viselnie az eseményen. Beau Brummel annyira rajongott a divatért, hogy állítólag napi öt órát töltött öltözködéssel, ismerőseit pedig arra buzdította, hogy pezsgővel fényesítsék a csizmájukat.
Az évszázados dress code csak 2018-ban módosult. A szervezők a férfiak számára kötelezővé tették a zokni viselését, ellenkező esetben megtagadták tőlük a belépést.
A versenypályát 1711-ben Anna királynő alapította, amikor a windsori kastélyból kilovagolva egy nyílt mezőre bukkant, amely – szavaival élve – „eszményinek tűnt arra, hogy a lovak teljes erőbevetéssel galoppozzanak”. Az első versenyt még abban az évben, 1711. augusztus 11-én megrendezték, a fődíj pedig szédületes összeg, 100 guinea volt. Ezért a pénzért akkoriban 18 lovat vagy 24 tehenet lehetett vásárolni – és egy tapasztalt kereskedő több mint hároméves bérének felelt meg. Az idei verseny futamainak díjazása már nagyjából 6 millió font, közel 2,5 milliárd forint – de volt már ennél csaknem háromszor magasabb díjalap is közvetlenül a koronavírus megjelenése előtti évben.
Az alapító Anna királynő tiszteletére a Royal Ascotot mind a mai napig a róla elnevezett egyenes, pontosan egy mérföldes futam nyitja meg.
Az első téglaépületet csak 1793-ban emelték. Az 1650 fő befogadására alkalmas létesítményt közel ötven évig használták. 1813-ban már törvénybe foglalták a nemzetinek tekintett intézmény fenntartását, egy újabb, éppen száz évvel később hozott törvényben pedig megalapították Ascot igazgatótanácsát, amelynek elnöke mindig őfelsége képviselője.
Ascotban 1940 és 1943 között nem rendeztek versenyt. A pályát a hadsereg vette birtokba, a Grandstand pedig a királyi tüzérek szálláshelye volt. A háború utáni első versenyre 1945. május 21-én került sor, amikor az akkor 19 éves Erzsébet hercegnő először látogatott el Ascotba. A ma már királynő azóta rendszeresen, évente többször is megtiszteli jelenlétével alattvalóit. Nyolc éve, 2013-ban pedig egyenesen ünnepelt, miután Estimate nevű kancája nyerte az Aranykupát. Ez volt az első alkalom, hogy a legrangosabb díjat az uralkodó istállójából kikerült mén vitte el.
Az uralkodói család persze könnyűszerrel látogat ki a versenyre, amely alig 6 mérföldre, 10 kilométerre van a jobbára hétvégenként használt windsori kastélytól.
Ráadásul a pálya királyi birtok: 179 hektáros területét az uralkodói családtól bérli az Ascot Holding.
Az Ascot gyepét ma seregnyi képzett kertész gondozza, de ez nem mindig volt így. Egészen a múlt század húszas éveiig egy 400 juhból álló nyáj tartotta karban a pályát. A juhokat minden egyes futam között legeltetésre beterelték a területre.
A Zöldkabátosok (Greencoats) az 1700-as évek óta elmaradhatatlan uralkodói díszőrsége a Royal Ascotnak. Egyedi zöld, bársony egyenruhájuk első változata állítólag a windsori kastély függönyeinek maradékából készült.
VII. Eduárd király 1910-ben, közvetlenül a Royal Ascot előtt hunyt el. A gyász jeleként abban az évben minden látogató fekete ruhát viselt. Az esemény fekete Ascotként vonult be a történelembe.
A Royal Ascot legsikeresebb zsokéja Lester Piggott volt. Negyvenegy éves pályafutása alatt – 1952 és 1993 között – 116 Royal Ascot-győztest lovagolt. A szakmában óriásnak számító, 173 centis versenyző összesen 4493 győzelmet aratott.
A pedáns statisztika szerint minden évben mintegy 400 helikopter és 1000 limuzin szállítja az elit krémjét a Royal Ascotra. A versenyen általában 240 ezer teasüteményt, 60 ezer szendvicset és 8000 cornwalli rákot fogyasztanak el, amit a vendégek 44 ezer palack borral és 128 ezer palack ásványvízzel öblítenek le.
A tea persze elmaradhatatlan: 80 ezer csésze tea is elfogy az esemény alatt.
How very British – jegyezték meg egy blogban.
(Borítókép: Résztvevők a Royal Ascoton 2019-ben. Fotó: Anwar Hussein / WireImage / Getty Images)