A medvekérdés mielőbbi orvoslása érdekében nagyszabású demonstrációt szerveztek június 29-re Bukarestbe a székelyföldi gazdaszervezetek, karöltve helyi politikusokkal, amelyet a pandémiára hivatkozva a fővárosi rendőrség nem engedélyezett. A többezresre tervezett figyelemfelkeltő megmozdulás egyben kiállás is lett volna Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter mellett, aki, úgy tűnik, egyedüliként vív szélmalomharcot a bürokráciával, állatvédelmisekkel, akik folyamatosan támadják, követelik a lemondását is. A minisztert arról kérdeztük, hogy mi a megoldás az egyre szaporodó medvetámadásokra.
Ha felmerül a medve szó, gondolom, már borsódzik a háta...
A minisztériumnak számtalan feladata van, de legfőbb dolga a környezetvédelem. Nyilván a medvekérdés akut probléma, és azonnali választ kell adnunk rá, ám a dolgunkat nehezíti az, hogy a közösségi oldalakon és a médiában is óriási a félretájékoztatás. Lásd például Arthur medve botrányát. Manapság egyre több tény lát napvilágot, miszerint Arthur nem trófeaállat volt és nem is a felfújt körülmények között lőtték ki, viszont a tematizálással elérték azt, hogy mindenki ingerült legyen és a „cuki állatok” megmentésének harcosává váljon. A minisztérium sem a medveölő szerepben szeretne tetszelegni, de a történetet nem csak urbánus közegből, légkondicionált irodákból vagy a panel tizedik emeletéről kell látni. Az immár legalább tizenhárom megyét, ebből minimum ötöt súlyosan érintő – villanypásztor közé zárt életek és rettegés között élő – lakosság szemszögéből is érzékelni és érteni kellene.
Mégis miért szaporodtak el a medvetámadások? Az elmúlt ötven-hatvan évben is együtt kellett és lehetett is élni a medvékkel.
A rendszerváltás előttig nyúlik vissza az ügy, amikor is a nomenklatúra privilegizáltjai és a Nagy Vezér (Nicolae Ceaușescu) lőhettek csak ki medvéket. Addig szigorú, de senki által nem ismert pártpolitikai érdek szerint monitorizálták a nagyvadakat, majd az első szabadon választott kormány – jogosan – a vadászokra bízta a vadgazdálkodást, ám szinte egy évtizedig nem volt látható, kinek mi a feladata és milyen költségeket rendeltek a társaságokhoz. Ez idő alatt és utána is beavatkozás nélkül szaporodott az állomány, az erdők fogytával és a mezőgazdaság előretörésével folyamatosan szűkült a nagyvadak élettere. Mi már több éve mondjuk, hogy a szabályozás nélküli szaporulattal óriási gondok lesznek, és az, hogy egy-egy eset kivizsgálása, engedély kiadása az egyed eltávolítására több hónapos procedúra, nem csak azt eredményezi, hogy
bénult a rendszer, hanem az a látszat, hogy cserbenhagyjuk az embereket.
A jelenlegi törvénymódosítással éppen azt szeretnék elérni, hogy azonnali beavatkozással távolítsuk el a károkozót. Ha kell, altatólövedékkel, ha kell, kilövéssel, nyilván minden esetet és bejelentést körültekintően megvizsgálva. Ezzel egy időben elindul egy program, amellyel biztosítani tudjuk a nagyvadak erdőben való – ember lakta környezeten túli – boldogulását is. Cél, hogy a medvéket a vadonban tudjuk tartani. Ezt szakemberekkel, vadásztársaságokkal, szakirányú civil szervezetekkel egyeztetve dolgozzuk ki.
Apropó civilek, asztalhoz hívta a szakmát. Mi lett az eredménye?
Munkamegbeszélésre hívtam össze a környezetvédelem, azon belül is a védett fajok – főként a barnamedve – megőrzése és menedzselése terén tevékenykedő civil szervezetek képviselőit. Meghívottként Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes is megtisztelt a jelenlétével, továbbá a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium szakemberei. Szép számban jelentkeztek be a civilek is, mint a Természetvédelmi Világalap (WWF), a Biodiverzitás Megőrzéséért Egyesület (ACDB), a Conservation Carpathia, a Natura 2000 Koalíció, valamint a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület képviselői is bekapcsolódtak az egyeztetésbe. Vártam volna asztalhoz bírálóinkat is, a Greenpeace Romániát és az Agent Greent, akik, úgy tűnik, csak a közösségi médiában való egyoldalú, párbeszéd nélküli kommunikációt választották.
A szakmával elsősorban megértetni szeretném az ügy súlyosságát. Azt tapasztalom, hogy mivel Románia majdhogynem 80 százalékát nem érintik a medvetámadások, az emberek másként tekintenek a nagyvadakra a médián keresztül. Az országban van Európa teljes medveállományának több mint a fele, és ez is – a szaporulathoz képest – nagyon kis területre koncentrálódik. A nagyvadak nemcsak anyagi javakat tesznek tönkre, hanem haszonállatokat ölnek, és nem egy emberéletbe is kerültek a medvetámadások. Spanyolországból mondjuk, ahol összesen nincs hatvan medve, vagy Magyarországról, ahonnan eltűnt az egész populáció, vagy Skandináviából tekintve a medvekérdést, ahol szigorú feltételek mellett szabályozzák a szaporulatot, vagy akár Bukarestből látva is más a hozzáállás. Mindennap jelentést kapunk garázdaságról, emberek elleni támadásokról, bántalmazottakról és rettegésben élőktől.
Azt szeretném, ha ezen a tükrön keresztül látnák intézkedéseink gyökereit, minden esetben ember- és életközpontú beavatkozást szeretnék, ott, ahol ez szükséges.
A találkozó végén a résztvevők megegyeztek abban, hogy az emberekre és haszonállatokra veszélyes medvék okozta krízishelyzetek hatékony kezelése érdekében támogatják a minisztérium kezdeményezését és közreműködnek a sürgősségi rendelet megszövegezésének befejezésében.
Mit vár a kormánytól és a rendelet módosításától?
Két irányt látok. Egyik a gyors beavatkozás, akár a mentőkhöz, tűzoltókhoz hasonlóan, akik a helyszínre érkezve felelős és gyors döntéseket hoznak az emberélet és a javak mentése érdekében. A másik, hogy a medvét az erdőben tarthassuk. Mindkét intézkedés a nagyvadak megmentése érdekében is történik. Ha életteret biztosítunk, akkor újra vadász-gyűjtögető életformát tudnak élni, újra a Kárpátok éke lehet ez a nagyvad, mert az élelemért kunyeráló fosztos vagy pincéket feltörő garázda a legveszélyeztetettebb.
A törvénymódosítás mielőbbi napirendre kerülését szorgalmazó, ön mellett is kiálló szerveződést a hatóságok nem engedélyezték a pandémiára hivatkozva. Mitévő ön, mi a következő gyors lépés? Ugyanis még az éjjel is legalább tíz helyről jeleztek garázdálkodást, medvetámadásból eredő súlyos bántalmazást.
A mára tervezett gazdatüntetés eddigi információim szerint nem marad el, a járványvédelmi előírásoknak megfelelően csak pár százas gyülekezésnek adhatnak helyet a hatóságok, de ez nem szegte a szervezők kedvét, kis létszámban a fővárosban, megyeszékhelyeken és nagyobb városokban pedig az előírásoknak megfelelően meg lesz tartva a figyelemfelkeltő tiltakozás. A minisztérium pedig folytatja a munkát a jogszabály kidolgozásának folyamatában, hogy mielőbb megtaláljuk a lehető legjobb megoldást, amely egyensúlyt teremt és emberéleteket ment.
Korábban az Index már több ízben is beszámolt medvetámadásokról a térségben, ahol egyre többször merészkednek be a vadállatok lakott területekre.
(Borítókép: Hím barnamedve (Ursus arctos) a csíkszeredai Octavian Goga Fõgimnázium udvarán 2018. augusztus 21-én. Fotó: Veres Nándor / MTI)