Közel egy éve történt Bejrútban a történelem egyik legsúlyosabb ipari katasztrófája, a pusztító robbanás óta Libanonban egyre romlik a helyzet. A Világbank jelentése szerint 150 éve nem tapasztalt válsággal küzd az ügyvivő kormány, ami az egészségügyi ellátórendszert különösen sújtja. Miközben daganatos és krónikus betegek sem jutnak gyógyszerhez, a hétvégén Libanonban is felütötte a fejét a delta-variáns.
Szinte csodával határos, hogy a koronavírus eddig viszonylag megkímélte Libanont. Az egykoron a Közel-Kelet Svájcaként nyilvántartott ország gyakorlatilag konstans politikai káosszal és államcsőddel küzd, ami éppen a világjárvány kitörésekor tetőzött. Közel egy évvel ezelőtt, 2020. augusztus 4-én történt ugyanis a világtörténelem egyik legnagyobb ipari katasztrófája Bejrútban, amiből Libanon azóta sem tudott talpra állni.
A főváros kikötőjében 2750 tonna ammónium-nitrát robbant fel, a detonáció következtében 200 ember meghalt, 80 eltűnt, további 6000 fő pedig megsebesült.
A katasztrófa pedig egy 2019-ben kezdődött gazdasági válságot követően következett be, az évek óta gyengélkedő közel-keleti ország azóta sem tudott talpra állni.
A koronavírus adatok ennél kedvezőbben alakultak. Az országban eddig összesen 546 ezer esetet regisztráltak és valamivel több, mint 7860 ember hunyt el miközben a lakosságnak eddig 20 százalékát oltották be. Vasárnapi cikkében azonban az Arab News arra figyelmeztet, hogy a delta-variáns Libanonban is felütötte a fejét, amire az egészségügyi miniszter is reagált. A hétvégén kilenc új esetet regisztráltak a koronavírus új mutációjából, s tekintettel magas fertőzőképességére, a statisztika várhatóan a következő napokban emelkedni fog. Hamad Hassan, a jelenleg hivatalban lévő ügyvivő kormány egészségügyi minisztere ezzel kapcsolatban elmondta: a hatóságok mindent megtesznek az esetek visszakövetése és elszeparálása érdekében, egyben arra kérte a lakosságot, hogy minél többen oltassák be magukat. A cikkben nyilatkozó helyi szakértő ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az új fertőzések többsége az oltatlan, fiatalabb generációk közül kerülnek ki, de két olyan esetről is tudni, amikor mindkét oltásukat megkapott, egészségügyi dolgozók kapták el az új mutánst.
A riadalom nem alaptalan. Szakértők hónapok óta arra figyelmeztetik a kormányt, ha Libanont ilyen állapotban elkapja egy komolyabb járványhullám, annak végzetes következményei lehetnek.
A kaotikus állapotok ugyanis az egészségügyet kiváltképp rosszul érintik, az országban nem csak gyógyszerekből, orvosi eszközökből nincs elegendő, de a kórházak áramkimaradásokkal is küzdenek. A Reuters napokban közölt riportjában egy egyszerű kéztörésről számolt be, amit egy nappal később tudtak csak ellátni az orvosok. Kezeléséhez ugyanis hat csavart kellett volna az idős hölgy karjába erősíteni, a kórházban azonban ez nem állt rendelkezésre. A Reutersnek a sérült családtagja elmondta, édesanyja egy napig morfiumot kapott, mire meg nem szerezni a rutinbeavatkozáshoz szükséges csavarokat.
A BBC podcastjében pedig Firass Abidad, a Rafik Hariri Egyetemi Kórház igazgatója nyilatkozott. A szakember elmondta, az egész országban súlyos készlethiánnyal küzdenek. A műtéti altatásokhoz nélkülözhetetlen készítmények híján csak a legsúlyosabb eseteket vállalják, szintén nagy baj, hogy a daganatos megbetegedések kezelésére sincs mód.
De a krónikus betegségekben szenvedők sem mindig jutnak gyógyszerhez, pedig közöttük cukorbetegek és magas vérnyomással küzdők is vannak
– tette hozzá Firass Abidad. A gyógykészítmények beszállítói azzal védekeznek, hogy öt hónapja nem fizették ki őket, így sorra állnak le az importok és ürülnek ki a vésztartalékok. A Reuters szerint a kormány 600 millió dollárral tartozik a gyógykészítmények gyártóinak.
Mindezt nehezítik az országosan tapasztalt áramkimaradások, Libanon ugyanis súlyos energiahiánnyal is küzd.
Az országot a tavalyi robbanás óta ügyvivő kormány vezeti, amely most a jegybankra hárítaná a felelősséget. Az összeomlott egészségügyi ellátórendszer újraélesztéséről azonban egyelőre semmi hír, miközben az emberek egyre türelmetlenebbek. Az AP hírügynökségnek nyilatkozó szakemberek elmondták, az ENSZ és az Egészségügyi Világszervezet segítségét kérik, azt szeretnék elérni, hogy a Libanonnak biztosított támogatások közvetlenül a kórházakhoz, rendelőintézetekhez kerüljenek. A cikk szerint a most tapasztalt, példátlan válságot egy több évtizede betokozódott, korrupt politikai elit döntéseinek következménye. Megjegyzik, a libanoni font 85 százalékot veszített értékéből, a Világbank júniusban közölt jelentésében pedig arról számolt be: ilyen gazdasági válsággal az elmúlt 150 évben, egyetlen ország sem szembesült.
(Borítókép: libanoni katonák a főváros romos kikötőjében 2020. augusztus 31-én. Augusztus 4-én Bejrútban 2750 tonna, a kikötőben évek óta tárolt ammónium-nitrát röpült a levegőbe. Legkevesebb 181 ember meghalt, mintegy hatezren megsérültek és százezrek otthona vált lakhatatlanná. Fotó: Gonzalo Fuentes / MTI / EPA / Reuters)