A Himalájában található Roopkund-tó mellett felfedezett maradványok feladták a leckét a kutatóknak, a holttestek ugyanis három különböző időpontban kerülhettek oda.
Az indiai Himalájában 4800 méteres magasságban lévő Roopkund-tó először mintegy nyolcvan éve hívta fel magára az emberek figyelmét – írja a BBC. Ennek oka az volt, hogy a befagyott tó mellett rengeteg emberi csontvázra bukkantak.
Nem csoda, hogy a tavat ezután csak Csontváz-tó néven emlegették.
A történet 1942-ig nyúlik vissza, amikor H. K. Madval indiai erdészeti hivatalnok emberi csontok ezreire lett figyelmes a Roopkund mellett. Ezt ő ugyan jelentette a hatóságoknak, ám a bizarr felfedezés csak az ötvenes évek végén kapott nyilvánosságot.
Eleinte azt gondolták, hogy a csontvázak japán katonáké vagy tibeti kereskedőké, azonban egy 2004-es elemzés mást mutatott: indiai zarándokok egy csoportja kiegészülve helyi hordárokkal éppen a Roopkundnál járt még a IX. században, amikor halálos jégeső sújtott le rájuk. Ezt az elméletet támasztják alá a koponyákon található sérülések. A zarándokok valószínűleg a mai napig megtartott, 12 évente megrendezendő
Nanda Devi Radzs dzsat jatra hindu zarándoklaton vettek részt.
Ezt Vína Musrif-Trifati, a Dekkai Egyetem archeológiaprofesszora is alátámasztotta korábban, aki részt vett a 2004-es kutatásban. Hozzáteszi, a DNS-elemzés azt mutatta ki, hogy az ott talált férfiak és nők életkora rendkívül széles skálán mozog.
Ugyanakkor nemrégiben, egészen pontosan 2019-ben nyilvánosságra hozták egy ötéves kutatás eredményeit is, és ebből kiderült, hogy a 38 csontváz három, genetikailag egymástól jól elkülönülő csoportba tartozik, emellett különböző időszakokban érte őket a halál. Az egyik egy dél-ázsiai csoport, ők a VII. és a X. század között jártak a vidéken.
Egy másik csoportot a Kelet-MediterránEumhoz kötnek, egészen pontosan Kréta szigetéhez, őket a XIX. században érte a halál a tónál.
A harmadik csoport pedig Délkelet-Ázsiához köthető, szintén a XIX. századból.
A kutatások eredménye, miszerint az ott talált csontvázak eredetének egyike sem köthető Indiához, teljesen megdöbbentett mindenkit.
A legtöbb kérdés a Földközi-tenger keleti térségéhez köthető csoporttal szemben merül föl, és azzal kapcsolatban, hogy miért látogattak el a Roopkundhoz. Nagy kérdés, hogy európai utazókról van szó, vagy olyan helyiekről, akiknek az ősei a földközi-tengeri régióhoz köthetők
– mondta Ajusi Najak, a Max Planck Társaság kutatója.
Musrif-Trifati, aki a 2019-es kutatásban szintén részt vett, ezt nyilatkozta nemrégiben: „Nagyjából hat-hét olyan koponyát találtunk, amelynek a sérüléseit jégeső okozhatta. Számomra a rejtély továbbra sincs megoldva. Jelenleg több kérdésünk van, mint válaszunk.”
(Borítókép: Shutterstock)