Akár Lengyelország uniós kilépését is kezdeményezheti a varsói kormány. Mateusz Morawiecki kormányfő még márciusban nyújtotta be az uniós alapelvet megkérdőjelező indítványt, s döntsön bárhogyan a testület, garantált az újabb konfliktus Brüsszel és Varsó között.
Várhatóan csütörtökön dönt arról a lengyel alkotmánybíróság, hogy a nemzeti jog elsőbbséget élvezhet-e az uniós jogokkal szemben – írja az Euronews. Az Európai Unió Bírósága 1964-ben fogalmazta meg az „elsőbbség elvét”, amely kiköti: az európai intézmények által alkotott jog beépül a tagállamok jogrendszerébe. Ezáltal a kötelező erejű európai jogi aktus abszolút elsőbbséget élvez a nemzeti jogok felett.
A lengyel jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt azonban ezt az alapelvet is megkérdőjelezte a sok kritikát kiváltott igazságügyi reform során.
A 2019-ben elfogadott, a sajtóban csak „szájkosártörvényként” hivatkozott jogszabály az Európai Bizottság szerint sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét, ezért kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal szemben. Mivel a testület ajánlásait Varsó nem vette figyelembe, Brüsszel az Európai Unió Bírósága elé vitte az ügyet.
Lengyelország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki szerint azonban az igazságügyi reform nemzeti hatáskörbe tartozik. Márciusban a kormányfő a lengyel nemzeti jog és az uniós jog közötti hierarchiára vonatkozó indítványt nyújtott be; a lépés nagy riadalmat okozott Brüsszelben. Akkor a bizottság levélben fordult a varsói vezetéshez, amiben leszögezte:
Az indítvány az uniós jog alapvető elveit vitatja, az Európai Unió Bíróságának ítéletei minden uniós tagállami hatóságra és bíróságra nézve kötelező érvényűek.
Az alkotmánybíróság korábban már elnapolta döntését, az Euronews szerint azonban a héten meghozzák ítéletüket. „Amennyiben az alkotmánybíróság a lengyel kormány ellenében foglal állást, az EU Bírósága kényszerítheti a kormányt az igazságügyi reform egyes elemeinek visszavonására” – írja a brüsszeli hírportál. Hozzáteszi azonban:
ha az alkotmánybíróság a lengyel kormány mellett foglal állást, és kimondja, hogy az unió egyes rendelkezései alkotmányellenesek, akkor Lengyelország módosíthatja alkotmányát, vagy akár a kilépését is kezdeményezheti az Európai Unióból.
(Borítókép: Mateusz Morawiecki 2021. május 24-én. Fotó: Francisco SECO / POOL / AFP)