Nem kérdés, hogy a delta-variáns betört Európába, és jelenleg a legnagyobb fejfájást a spanyoloknak, a portugáloknak és a németeknek okozza. Mások viszont fokozatosan szögre akasztják a maszkot. A tabló ennél már tényleg nem lehetne vegyesebb. Az Index európai körképe, hogy ki nyit és ki zár éppen.
Igencsak vegyes a koronavírus-képlet Európában, mert míg egyes országokban a lazítás utolsó szakaszához érkeztek, másutt ugyanúgy él a szigor, vagy legfeljebb óvatos nyitásra adnak engedélyt a helyi hatóságok. Egy biztos, Európa egyelőre nem lélegezhet fel, és sokan tudatosan készülnek a delta-variáns dominálta negyedik hullámra.
A britek lazítanak. A Boris Johnson vezette kormány július 19-én oldja fel az utolsó korlátozások nagy többségét a szigetországban. Így például a maszkviselés a zárt terekben pusztán ajánlás marad. Ugyanakkor a brit miniszterelnök a napokban kijelentette, ha az otthoni munkavégzés továbbra is megoldható, a kormány nem feltétlenül várja el mindenkitől, hogy jövő hétfőtől visszatérjen a munkahelyére.
Brit érvek a lazítás mellett:
Macron elnök viszont szigorít Franciaországban a fertőzöttek számának növekedése miatt, egy hétfői bejelentés alapján:
Németországban, ahol már a delta-variáns dominál, egyelőre szó sincs látványos lazításról. Ugyan a korlátozások tartományonként különbözhetnek, az országszerte érvényes szabályok többek között továbbra is:
Németországban a koronavírus-fertőzések 59 százaléka már a különösen fertőző delta-variáns számlájára írható – derül ki a Robert Koch Intézet legfrissebb, július 8-i heti értékeléséből. Bár maga az esetszám csak enyhe növekedést mutat, és a hétnapos előfordulás továbbra is alacsony, a szakértők attól tartanak, hogy a delta terjedésével ez a trend megfordulhat.
Az már július 12-i hír, hogy lelassult az oltási kampány Németországban, az első adag vakcinát beadatók száma több havi mélypontra süllyedt a hétfői adatok szerint. Éppen ezért a német külügyminiszter legutóbb arról beszélt, hogy augusztus végéig oldaná fel a korlátozásokat.
Ugyanakkor Ausztria is azok közé az országok közé tartozik, ahol tovább enyhítenek a korlátozásokon, ami július 22-től elsősorban az eddigi maszkviselési szigor lazítást jelenti. Nyugati szomszédunk az enyhén emelkedő számú, napi új koronavírus-esetszámok ellenére is végrehajtja a nyitási tervet
– jelentette be július 9-én Sebastian Kurz osztrák kancellár, hozzátéve, hogy nem lehet állandósult állapot a szabadságjogok korlátozása.
Ahol Ausztriában július végétől még mindig kötelező a maszk:
A kancellár kiemelte: Ausztria elegendő oltóanyaggal rendelkezik, így aki még nem tette meg, saját felelősségére oltassa be magát, mert az egyre terjedő delta-variánssal szemben csak két oltással lehet eredményesen védekezni.
Az osztrák egészségügyi tárca megbízásából már elkészültek az őszi vészforgatókönyvek, figyelembe véve a delta-variáns terjedési sebességét és a lakosság feltételezett átoltottsági szintjét is.
Ennek alapján minimum 70-80 százalékos átoltottságra lenne szükség ahhoz, hogy egy negyedik hullámot és vele együtt a kórházak túlterheltségét el lehessen kerülni
– jelentette ki Wolfgang Mückstein egészségügyi miniszter, aki optimista, mert elmondta, hogy ha marad a júniusi oltási tempó, nem lesz baj.
Olaszországban június elejétől fokozatosan lazítottak az egyes tartományokban, így mára pusztán a maszk viselését a zárt terekben, illetve a védőtávolság betartását várják el az olasz hatóságok. Azaz mára az összes olasz régió az úgynevezett fehér zónában szerepel a hivatalos olasz koronavírus-honlap tájékoztatása szerint. Innen derül ki az is, hogy az olasz egészségügyi minisztérium augusztusra várja a delta-variáns megjelenését és ezzel együtt a fertőzésszámok növekedését a déli országban.
Szintén ezen a honlapon szerepel az olasz szaktárca őszi-téli vészforgatókönyveit ismertető, 129 oldalas dokumentuma, amely egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az olaszok igencsak készülnek a negyedik hullámra.
Portugália is azok közé az országok közé tartozik, ahol az utóbbi hetekben igencsak megugrott az új fertőzések száma. Az esetek csaknem kilencven százalékában itt is a koronavírus jóval fertőzőbb delta-variánsát mutatták ki, főként a fiatalabb, még immunitással nem bíró korosztályok körében, elsősorban Lisszabonban és a főváros környékén.
Éppen ezért a mediterrán országban újabb korlátozásokat vezettek be július 1-jétől, köztük:
Spanyolországban sem rózsásabb a helyzet, mert pillanatnyilag itt terjed a leggyorsabban a koronavírus, ami még a kritikus portugál mutatóknál is rosszabb, ezért több spanyol régióban és városban ismét megkezdték a jól ismert járványügyi korlátozások bevezetését.
Norvégiában elhalasztják a nyitást a delta-variáns miatt. Egész pontosan a járványügyi korlátozások végső szakaszának feloldását
– jelentette be július 5-én Erna Solberg. A norvég miniszterelnök hozzátette, a jelenlegi járványadatok alapján nincs ok pánikra, ugyanakkor Norvégia számol a negyedik, delta-variáns okozta negyedik hullámmal.
Norvégiában egyébként június közepén kezdtek enyhíteni, ám a már említett bejelentés értelmében a korlátozások végső enyhítéséről legkorábban július végén döntenek. Így például továbbra is húsz fő marad a magánlakásokban tartott összejövetelek maximális létszáma, és maradnak a szórakozóhelyeket, éttermeket és sporttermeket érintő korlátozások is.
Mindeközben Finnország továbbra is a koronavírus által a legkevésbé sújtott országok közé tartozik, Svédország pedig a hónap legelején oldották fel a vendéglátóhelyek nyitvatartására vonatkozó korlátozásokat.
Mivel a Benelux államokban a napokban ismét egyre több fertőzöttet regisztrálnak, ezért például a holland kormány július 9-én, múlt hét pénteken újabb rendkívüli intézkedéseket jelentette be, köztük azt, hogy a bárok és az éttermek szombattól legfeljebb éjfélig lehetnek nyitva, a zenés szórakozóhelyek pedig bezártak. Mindezt két héttel azután, hogy a koronavírus elleni rendkívüli intézkedések többségét feloldották.
A hollandok miniszterelnöke, Mark Rutte hétfőn állt ki, és kért személyesen bocsánatot, amiért júniusban feloldotta a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokat, és az utóbbi hetekben extrém magasra ugrott az új koronavírus-fertőzések száma. A friss fertőzöttek jelentős része harminc év alatti fiatal, akik jellemzően már a delta-variánstól szenvednek.
A balti országokban valamelyest növekszik a fertőzöttek, ezzel párhuzamosan azonban a beoltottak száma is. Újabb korlátozásokat nem vezettek be, mivel a fertőzési ráta változatlanul viszonylag alacsony. A maszk viselése nem kötelező, a távolságtartás azonban mindenütt erősen javasolt.
A korlátozások zömét feloldották, de a maszk viselése kötelező zárt térben és a tömegközlekedésben. Lengyelországban még mindig több mint 150 ezer aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium. A járvány áldozatainak a száma meghaladja a 75 ezret. A csaknem 38 millió lakosú országban eddig 31 millió dózis vakcinát adtak be; 14,7 millióan teljesen beoltottak.
Az oltási kedv azonban annyira megcsappant, hogy Varsó áruba bocsátotta a fölösleges vakcinákat. Ebből első körben 4 millió dózist már leszállítottak Grúziának és Ukrajnának.
Csehországban a harmadik hullám után csillapodni látszott a helyzet, a járványgörbe azonban az utóbbi napokban lassan újra emelkedni kezdett. Bár a számok továbbra is alacsonyak, a hatóságok figyelmeztetőnek tartják, hogy a járvány terjedési mutatója, az úgynevezett reprodukciós szám néhány napja újra egy felett mozog.
Csehország egyébként a korábbi 140 ezer mellett még 200 dózis vakcinát kért kölcsön Magyarországtól. Az országban az éttermek megnyíltak, zárt körű rendezvényen azonban legfeljebb ezren, szabadtéri rendezvényen pedig kétezren vehetnek részt.
Szlovákiában júniusban és júliusban összesen 35 esetben azonosították a koronavírus delta-változatát. Szlovák adatok szerint folytatódik a javuló tendencia, és az ország nagy része már a legenyhébb, zöld besorolásban van. A korlátozásokon tovább enyhítettek, de a maszkviselés és távolságtartás továbbra is kötelező.
Szlovéniában már két mintában is azonosították a koronavírus delta-plusz variánsát, amely további változást mutat a delta-variánshoz képest. A delta-plusz az Indiában márciusban azonosított delta-vírustörzs mutációja. Már maga a delta is sokkal fertőzőképesebb a kínai Vuhanban másfél éve azonosított, eredeti koronavírusnál.
Szlovéniában egyébként függetlenül attól, hogy milyen járványügyi besorolású egy ország, a beutazást védettségi igazoláshoz kötik.
A rendezvényhelyszínek legfeljebb 75 százalékos telítettséggel működhetnek. A rendezvényeken kizárólag csak a beoltottak és a gyógyultak vehetnek részt. A zárt körű rendezvényeken ez legfeljebb ötven főre korlátozódnak.
Szlovéniához hasonlóan Horvátországban is gyorsan terjed a vírus delta-variánsa. A horvát közegészségügyi intézet adatai szerint a pozitív minták ötven százalékát ez a változat teszi ki.
A maszk viselése beltéren kötelező, a szabadban pedig akkor, ha nem tartható be az emberek közötti 1,5 méteres távolság.
Romániában július 12-től kezdődően ismételten 30 nappal hosszabbodik meg a veszélyhelyzet az ország egész területén. A járvány terjedését fékezni hivatott intézkedések érvényesek maradnak. Egy módosítás szerint azonban 90-ről 180 napra növelik azok esetében a korlátozó intézkedések hatálya alól való felmentés időtartamát, akik már kigyógyultak a koronavírus-fertőzésből. A sporteseményeken csak olyanok vehetnek részt, akik tudják igazolni, hogy már átestek a fertőzésen.
A román operatív törzs adatai szerint mellesleg 715 ember kapott oltást, aki Magyarországról érkezett. Túlnyomó részben Pfizer-vakcinát kaptak.
Nem igaz, hogy Romániába járnak oltásért azok, akik korábban kínai vakcinát kaptak itthon, de nincs elég antitestjük a védettséghez
– cáfolta az értesülést Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Romániában egyébként a maszk viselése már nem kötelező zárt munkahelyen, ha a beoltottak száma eléri az ötöt. Az éttermek és kávézók 7:00–24:00 óra között kapacitásuk 70 százalékával üzemelhetnek, de a vendéglátóhelyeket kizárólag a beoltottak látogathatják.
Az unióban Bulgáriában a legalacsonyabb a beoltottak aránya. A kormány utalványokkal csábítaná a lakosságot a védekezésre – jelentette be Sztefan Janev ideiglenes bolgár miniszterelnök. Az ország lakóinak alig 14,5 százaléka kapta meg valamelyik vakcina mindkét adagját. Az országban különleges korlátozások nincsenek érvényben, a maszk viselése azonban a tömegközlekedésben, a megállókon, a pályaudvarokon és a reptereken kötelező.
Görögországban viszont egy cég tetemes bónusszal, 500 euróval (175 ezer forinttal) jutalmazná azokat, akik beoltatják magukat a koronavírus ellen. A 180 alkalmazottat foglalkoztató alumíniummegmunkáló az év eleje óta rekordszintű megrendelést kap, így minden egyes emberre szükség van.
A 11 milliós Görögországban a kormány kötelezővé tette az oltást a többi között az egészségügyben. A maszk viselése nem zsúfolt szabadtéren nem kötelező, zárt térben azonban mindenütt viselni kell.
(Borítókép: Jákob Bálint / Index)