Ázsiában a kínai vakcinák döntő szerepet játszottak az emberek immunizálásában, milliók kaptak Sinovac vagy Sinopharm oltást. Az utóbbi hetekben azonban egyre több helyen fejezték ki aggodalmukat a hatékonyságuk miatt, és egyre több ázsiai ország akar áttérni más oltásokra.
Az országok nem csak a vakcina megbízhatósága miatt váltanának más oltásokra, hanem Kína agresszív oltóanyag-diplomáciai törekvései miatt is.
Indonéziában és Thaiföldön már bejelentették, hogy a Sinovac-kal oltott emberek és legfőképpen az egészségügyi dolgozók AstraZeneca-t vagy Moderna-t fognak kapni második, vagy emlékeztető oltásként.
Ehhez a döntéshez az is hozzájárult, hogy mindkét államban a lassú oltási adminisztráció miatt újabb járványkitörésektől tartanak, és a kínai vakcinák nem mindig meggyőző hatékonysága miatt nem kockáztatják az emberek egészségét. A két oltóanyag keveredése nagyobb immunitást nyújthat, és ami a legfontosabb, csökkentheti a kórházba kerülő betegek számát, ami a járvány kezdete óta súlyos probléma.
A Sinovac és a Sinopharm vakcináival világszerte végzett klinikai vizsgálatok kimutatták, hogy 50-79 százalékban hatékonyak a tüneteket okozó Covid-fertőzés megelőzésében.
A vizsgálatok szerint a Sinovac oltás eredményessége Brazíliában 100 százalékos, az indonéziai egészségügyi dolgozók körében pedig 96-98 százalékos hatékonyságú volt. Ám egy, a héten megjelent thaiföldi tanulmány szerint a Sinovac oltóanyaggal beoltottaknál az antitestek 40 naponként a felére csökkennek, így gyengül a hatékonyságuk is.
Egyelőre nincsenek olyan nyilvános adatok, amelyek a kínai vakcinák hatékonyságát mutatnák be a Covid mutánsaival szemben. Az előzetes tanulmányok azonban arra utalnak, hogy az inaktivált vírust alkalmazó vakcinák, mint például a Sinopharm, vagy a Sinovac termékei, 20 százalékkal kisebb védelmet nyújthatnak a Delta variáns ellen, mint az eredeti, vuhani vírussal szemben.
A felvetések ellenére, hogy ezek a vakcinák nem megbízhatóak, szakértők továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy ez nem jelenti azt, hogy a vakcinák használhatatlanok, hiszen az immunizáció segít megakadályozni, hogy az emberek nagyon súlyos állapotba kerüljenek, ha már elkapták a Covid-19 vírust.
Kína oltás diplomáciai stratégiájának egyik fő csapásiránya az ázsiai régió, ahol több mint 30 ország vásárolt már vakcinákat, vagy kapott adományként oltásokat Kínától.
Peking buzgósága az oltóanyagok eladásában azért ilyen intenzív - állítja Dr. Ian Chong Kína-szakértő -, mert az a célja, hogy megváltoztassa az eredeti narratívát arról, hogy a fertőzést eredetileg Vuhanban észlelték, és megmutassa, hogy Kína képes volt ezt megállítani és sikeresen kezelték saját oltóanyagokkal a járványt.
Mivel a gazdagabb államok még idejekorán monopolizálták más vakcinák megrendeléseit, Ázsia számos országainak - különösen a szegényebbeknek - nem volt más választásuk, mint szó nélkül elfogadta a kínai vakcinákat.
A szokásos gondolkodásmód az volt, hogy 'némi védelem jobb, mint a semmi védelem, még akkor is, ha akkoriban a hatékonysági mutatók nem voltak túl meggyőzőek
- mondta Dr. Chong.
Thaiföld és Indonézia döntése, hogy más oltóanyagokra térnének át, megtörheti a siker képét, kipukkadhat a kínai vakcinák hatékonyságának buborékja, és tulajdonképpen megkérdőjelezi Kína orvostechnológiai képességeit.
A gyors kutatás és az annak nyomán rövid idő alatt előállított vakcinákban kevés a bizalom, és az újabb mutánsok megjelenése, illetve azok egyre nehezebb kezelése, tovább ronthatja a vakcinákba vetett bizalmat.
(Borítókép: A kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinája 2021. május 28-án. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)