A kétségbeesés közepette, és a halálos áldozatok számának növekedése miatt Németországban és Belgiumban egyaránt felmerült: miként következhetett be olyan katasztrófa, amire senki sem készült fel.
Az áradásokat Nyugat-Európa egyes részein a rekordmennyiségű csapadék váltotta ki. A folyók pillanatok alatt léptek ki medrükből.
Pfalzban és Észak-Rajna-Vesztfália tartományban teljes városokat és falvakat árasztott el a víz, sok épület megsemmisült.
Ennek a lehetőségéről azonban idejekorán riasztották a hatóságokat – mondta egy hidrológus, aki létrehozta és jelenleg is tanácsadóként segíti az európai árvíz-tudatossági rendszert. Az uniós program feladata az árvízveszélyre történő korai figyelmeztetés.
Azt üzenték: komoly esőzések és árvizek várhatók, legyenek résen. Ezek után a nemzeti hatóságokra hárul a feladat, hogy az információt feldolgozzák, és megfelelő intézkedéseket foganatosítsanak
– idézte a BBC Hannah Cloke-ot.
A professzor szerint a rendszer „azt tette, amire tervezték”. Néhol a korai figyelmeztetéseket megszívlelték.
Másutt azonban „a jelzések nem jutottak el az emberekhez, akik nem tudták, hogy ez fog bekövetkezni”.
Cloke professzor a 2002-ben Európában pusztított halálos árvizek után hozta létre a figyelmeztető rendszert. Abban bízott, hogy megelőzheti a hasonló tragédiák megismétlődését.
Most azonban a riasztási lánc szerinte megszakadt.
„2021-ben nem követelhet ennyi halálos áldozatot az árvíz. Ez elfogadhatatlan. Valami nem stimmel a rendszerrel” – véli Cloke.
Az árvíz-előrejelzésre és -riasztásra létrehozott rendszerek ugyanis az európai országokban eltérőek, nem szabványosak.
A professzor szerint Németországban széttöredezett rendszer működik. Emiatt a különböző tartományok különböző hatóságai eltérően reagálnak a figyelmeztetésre.
A német meteorológiai szolgálat, a Deutscher Wetterdienst számos figyelmeztetést adott ki a szélsőséges esőzések előtt.
Az árvízveszély kihirdetése és az emberek evakuálása – vagy egyéb intézkedések foganatosítása – más hatóságok feladata.
A hatóságokat figyelmeztették, és gátakat emeltek „amíg a nap még sütött”, és senki sem látta előre, milyen pusztítás várható – ezt mondta Hagenben Armin Laschet, Angela Merkel kancellár utódjának jelöltje.
A Rajna-menti Pfalzban – Németország egyik legsúlyosabban érintett tartományában – a környezetvédelmi minisztérium a nagyobb folyókra árvízriasztást adott ki. A mellékfolyókra és a kisebb folyókra vonatkozó információk nem voltak részletesek, így az árvizeket nem sikerült megfékezni.
Cloke professzor szerint néhány helyen az emberek nem tudtak az árvíz közeledtéről, vagy nem tudták, hogyan reagáljanak, és miként védjék meg magukat, illetve otthonaikat.
„Sürgős felvilágosítást” igényel az árvizek kockázata – ezt állítja az Oxfordi Egyetem környezeti változásokkal foglalkozó intézetének társigazgatója.
Az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy az időjárás változása végzetes lehet
– mondta Friederike Otto.
„A talaj lezárt, és ez drámaibb következményekkel jár, mintha a víz el elszivároghatna” – tette hozzá.
A talaj elzáródása annak a következménye, hogy a földeket lakóházak, utak vagy más építkezések miatt lefedik.
Andreas Friedrich, a német meteorológiai szolgálat szóvivője szerint sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az időjárási figyelmeztetések után milyen válságos helyzetek alakulhatnak ki.
Mayen városát teljesen felkészületlenül érte a pusztítás – nyilatkozta például a 65 éves Annemarie Müller az AFP hírügynökségnek.
„Honnan érkezett ez a sok eső? Az árvíz olyan zajt csapott, hogy azt hittük, hogy beszakad az ajtót” – emlékezett vissza a nyugdíjas nő.
Horst Seehofer belügyminiszter szerint Németországnak a jövőben „sokkal jobban fel kell készülnie”, majd leszögezte: „A katasztrofális árvíz az éghajlatváltozás következménye.”
Az árvizekhez számos tényező kiválthatja. Az éghajlatváltozás okozta légköri felmelegedés valószínűbbé teszi a szélsőséges esőzéseket.
Az ipari korszak kezdete óta a globális átlaghőmérséklet már 1,2 fokkal melegedett. A hőmérséklet tovább fog emelkedni, hacsak a kormányok világszerte nem csökkentik jelentősen a karbonkibocsátást.
„A vihar szélsőséges volt, sok nedvességet tartalmazott, sok csapadék esett, és lassan mozgott. Az ilyen jellegű viharok bizonyítottan egyre valószínűbbek lesznek” – hangoztatja Cloke professzor.
A globális felmelegedés a levegőáramlat lassulásához vezet. Emiatt a viharok lassabban mozognak, miközben a melegebb légkör több nedvességet képes megtartani – fejtette ki a Newcastle-i Egyetem éghajlatváltozást kutató professzora.
A szélsőséges csapadékesemények felerősödnek, és a legszélsőségesebbek gyakoribbá válnak
- mondta Hayley Fowler.
A korábbinál kiadósabb csapadék áradásokat váltott ki nem sokkal azután, hogy a hőhullámok rekordhőmérsékleteket eredményezett Észak-Amerikában.
Fowler professzor szerint az országoknak át kell tervezniük az infrastrukturális rendszereket, hogy megbirkózzanak az ilyen típusú eseményekkel.
Ezzel párhuzamosan vezető éghajlatkutatók elismerték, hogy nem tudták megjósolni a németországi árvizek és az észak-amerikai hőhullám intenzitását.
Évtizedeken át helyesen figyelmeztettek arra, hogy a gyorsan melegedő éghajlat súlyosabb esőzésekkel és veszélyes hőmérsékleti kilengésekkel jár majd.
Ugyanakkor azt is hangoztatják, hogy számítógépeik nem elég erősek a szélsőségek súlyosságának pontos modellezéséhez, ezért az éghajlati változások elemzésére alkalmas szuperszámítógépek vásárlására buzdítják a kormányokat.
Négy halálos áldozata és öt kórház adatainak összesítése alapján mintegy 300 sebesültje volt 2006. augusztus 20-án a 120 kilométeres sebességgel süvöltő orkánnak, amely a budapesti tűzijátékra összegyűlt milliós tömegre csapott le, szinte percre pontosan a tűzijáték kilenc órás kezdetekor.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat már aznap délelőtt figyelmeztetett arra, hogy Budapesten zápor, zivatar, sőt vihar várható.
Demszky Gábor akkori főpolgármester a fővárosi védelmi bizottság éjszakai ülése után azt mondta: a tragédia nem következett volna be, ha a szervezők a meteorológiai szolgálat jelentése után lemondták volna a tűzijátékot.
A németországi és budapesti katasztrófák párhuzama: a meteorológusok figyelmeztetése néhol süket fülekre talált, vagy nem vették eléggé komolyan.
(Borítókép: A nyugat-németországi Altenahr Kreuzberg kerület 2021. július 17-én. Fotó: Torsten SILZ / AFP)