Amint azt pénteki cikkünkben megírtuk, pattanásig feszült politikai légkörbe tért vissza hazájában az Európai Néppárt éléről frissen leköszönt Donald Tusk volt lengyel miniszterelnök. Az Európai Tanács korábbi elnökeként is ismert politikus a lengyel ellenzékben igyekszik megszerezni a vezető szerepet, miközben a Mateusz Morawiecki és Jarosław Kaczyński fémjelezte kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) meglehetősen szűk időközzel kezdte húzogatni az Egyesült Államok bajszát egy belengetett médiatörvénybeli módosítással, s keveredett szinte minden eddiginél súlyosabb konfliktusba az Európai Unióval.

Mivel a varsói kormány jelen állás szerint nyíltan deklarálni igyekszik, hogy a lengyel nemzeti jog prioritást élvez az uniós joggal szemben, akár visszafordíthatatlanul is eltávolodhat az EU-tól, tekintve, hogy uniós alapelveknek mond ellent az elgondolás. Ráadásul a lengyel alkotmánybíróság egy ízben már alkotmányellenesnek is minősítette az Európai Unió Bíróságának azt a döntését, amely tavaly áprilisban elrendelte a lengyel fegyelmi kamara rendelkezéseinek felfüggesztését, igaz, az általános, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő által korábban benyújtott indítványról végül július 15-éről augusztus 3-ára halasztotta el a döntést a testület.

Ryszard Łuczyn, a varsói Poltyka Insight elemzője kérdésünkre néhány napja úgy nyilatkozott, a felröppent, ezzel kapcsolatos félelmek ellenére alapvetően nem tartja valószínűnek, hogy a Morawiecki-kormány szántszándékkal ki akarna lépni az Európai Unióból, annak viszont nem zárta ki a lehetőségét, hogy ha tovább feszítik a húrt, előállhat egy olyan helyzet, amelyben Lengyelország mintegy „véletlenül” kizárja magát a szervezetből.

Valószínűtlennek tartja a szándékos lengyel kilépést Ewa Marciniak, a Varsói Egyetem Politikai, Szociológiai és Politikai Marketing Tanszékének oktatója is, aki szintén az Indexnek nyilatkozva most úgy fogalmazott:

Egy olyan helyzetben, amikor a kormányzati politika az uniós helyreállítási alapra épül, s szinte minden ígéretet uniós pénzből finanszíroznak, nehéz elképzelni a polexitet.

Hozzátette azonban, hogy a mostani szembenállással a PiS-ben fel lehet építeni egy olyan párt képét, amely a lengyel ügyekért harcol, s úrrá tud lenni a nehézségeken. Így az EU-kritikus retorika valószínűleg a későbbiekben is megmarad. A jelenleg zajló jogi vita érdeke a kormánynak, mivel az uniós álláspontot a lengyel szuverenitás megsértéseként tudja bemutatni.

Marciniak szerint Donald Tusk visszatérése várhatóan a közhangulat további radikalizálódásához járulhat hozzá Lengyelországban. Emlékeztetett arra, hogy Jarosław Kaczyński PiS-elnökhöz hasonlóan Tusk megítéléséhez is társulnak negatív képek, így a politikai küzdelem kiéleződésével is meg fognak jelenni ezek a negatív üzenetek. A szakember úgy véli, az Európai Néppárt távozó elnöke tudja, hogyan kell egy választást megnyerni, tud róla beszélni, és magához tudja vonzani a közvéleményt, de az nem mindegy, milyen témák alakítják majd a közbeszédet.

Tusk most a PiS-ellenes retorikára koncentrál, de ez nem lesz elég

 – vélte.

A 2023-as választásokat felvezető kampányban mindenesetre biztosan nagy szerepe lesz a médiának, amivel természetesen a lengyel kormánykoalíció is számol. Marciniak emlékeztetett arra, hogy a kormánypártok üzeneteit közvetítő lengyel közmédia (TVP) nagymértékben hozzájárult a választási sikerekhez, ennek ellenére előrejelzése szerint a műsorszolgáltatásról szóló törvényhez beadott módosítási tervezet kárvallottjának tartott, kormánykritikus TVN ügye elsősorban akkor válhat meghatározóvá, ha a járványkezelés kudarccal zárul, vagy ha a gazdasági mutatók nem lesznek megfelelőek, s másfelé kell tematizálniuk a közvéleményt.