Ez a kikötőváros, amely Egyiptom „kapuját” ellenőrizte a Nílus egyik nyugati ágának torkolatánál, már évszázadokkal azt megelőzően a térség legnagyobb települése volt, hogy Nagy Sándor Kr. e. 331-ben megalapította a közeli Alexandriát.

A hadihajó, amelyet egy egyiptomi-francia régész-búvárokból álló csapat fedezett fel, akkor süllyedt el, amikor a város híres Amon-temploma összedőlt az Kr. e. II. században.

Az egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium előzetes vizsgálatok után azt közölte, hogy a 25 méteres hajótest klasszikus hagyományok szerint épült, és az ókori egyiptomi építészet jellegzetességeit is magán hordozza.

A város egy másik részén nagy görög temetkezési terület maradványait tárták fel, amelyek a Kr. e. IV. század első éveiből származhatnak.

Ez a felfedezés szépen illusztrálja a korabeli görög kereskedők jelenlétét, akik abban a városban már nagy számban éltek

– mondta a minisztérium szakértője, hozzátéve, hogy a görögök az utolsó fáraó dinasztiák idején telepedhettek le a területen.

Az ókori Heraklion számos földrengés és tengeri szökőár nyomán süllyedt el a Nílus-delta nagy részével együtt. 2001-ben fedezték fel újra Egyiptom második legnagyobb városa, Alexandria mellett az Abu Qir-öbölben.

(Borítókép:  Egy búvár vizsgálja egy ókori hadihajó maradványait, amelyet Egyiptom partjainál fedeztek fel 2021. július 19-én.  Antiquities / Handout / REUTERS)