Erdélyben Lucian Bode román belügyminiszter elmondása szerint 13 települést érintett az árvíz, de a legdurvábban Verespatak és a hozzá tartozó települések szenvedték meg a természeti katasztrófát.
Verespatak világörökségi védelmét zászlójára tűző egyesület hosszú távon az aranykitermelés ellen küzd, a jelenlegi válsághelyzetben viszont adományokat gyűjt a károsultak számára.
A francia nemzetközi közszolgálati adó, az RFI román nyelvű adásának nyilatkozó Tică Darie aktivista arról beszélt, hogy az állami hatóságok egyelőre semmi érdemit nem tettek a károsultak megsegítéséért.
Az első szállítmányok, amiket gyűjtöttünk, hétfőn érkeznek meg, ahogy a konténerek is, ahol az árvízkárosultak ideiglenesen szállást kaphatnak.
Az aktivista kiemelte, hogy a gyulafehérváriak és a kolozsváriak szolidaritásának köszönhető, hogy egyelőre elég élelem és ruha gyűlt össze. Tică arról is beszélt, hogy Verespatak történelmi központja, és az UNESCO-listára esélyes római kori tárnák egyelőre nem sérültek.
Tică Darie a tervezett bánya kapcsán azt mondta:
ha a tervek szerint felépült volna Verespatakra a bánya zagytározója, akkor valószínűleg most a holtakat számolgatnánk.
– számolt be a Transindex.
A hosszan húzódó, verespataki aranybányászat ujjáélesztésével kapcsolatban lényeges tudnivaló, hogy 2014-ben a román parlament elutasította a beruházásnak kedvező törvénytervezetet, 2016-ban pedig a kulturális minisztérium védett műemlékvédelmi területté nyilvánította a települést 2 kilométeres körzetben.
A Világörökség Bizottság a 2018-as ülésszakon tárgyalta volna Verespatak felvételét a világörökségi helyszínek listájára, amihez már az összes kedvező szakvélemény rendelkezésre állt, de a román kormány a tárgyalás elhalasztását kérte a Románia és a visszavonás előtt a kiterjedési jogosultságot elnyerő, Gabriel Resources kanadai aranybányász cég közötti folyamatban levő per miatt.