Mivel a jogállamisággal rendszerszintű problémák vannak Magyarországon, az Európai Bizottság mindaddig nem hagyja jóvá az Orbán-kormány által írt gazdasági helyreállítási tervet, amíg a kabinet nem hajtja végre az igazságügy reformját, és nem garantálja, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják – hangzik el abban az interjúban, amelyet az EUrológusnak, a Delo című szlovén lapnak és a Politicónak adott Didier Reynders igazságügyi biztos.

A politikus kijelentette, hogy a brüsszeli testület hajlandó a támogatások felfüggesztésére is.

Az már korábban kiderült, az Európai Bizottság nem akarja támogatni annak a 7,2 milliárd eurós támogatásnak a folyósítását, amelyre Magyarország a 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapból (RRF) kért, kedden pedig  nyilvánosságra került a 2020 -ról szóló második jogállamisági jelentés, amely szerint

• nincs garancia arra, hogy az ügyészség kivédheti a politikai befolyásolási kísérleteket, és a bírói függetlenség sem élvez védelmet, utóbbira példa a Kúria elnökének kinevezése,
• problematikus a jogbiztonság szempontjából, hogy a kormányzati szervek az Alkotmánybíróságnál fellebbezhetnek a számukra kedvezőtlen ítéletek ellen,
• a törvények gyakori módosítása miatt kiszámíthatatlan a jogszabályi környezet,
• nem ellenőrzik megfelelően a vagyonnyilatkozatokat, a gyanút keltő vagyonszerzést csak büntetőeljárásban lehet kivizsgálni.
• a magas rangú tisztségviselők és közvetlen környezetük korrupció gyanúját keltő ügyeinek kivizsgálása igen korlátozottan folyik.
• kizárólag a közszférára korlátozódik a korrupcióellenes kormányzati program, több kockázatosnak számító terület kimarad belőle,
• aggályokat kelt a Médiatanács felett gyakorolt politikai befolyás, a Klubrádió frekvenciapályázatának az esete, a kormányközeli médiának nyújtott állami támogatás, és az is, hogy korlátozzák az újságírók hozzáférést a közérdekű adatokhoz,
• A koronavírus-járványra hivatkozva az alkotmány kiemelt jogokat adott a kormánynak, amelyek addig lesznek hatályban, amíg a kormány máshogy nem dönt.

Dideer Reynders hangsúlyozta, a jelentés célja a párbeszéd a jogállamiságról, és hogy egy-egy tagország javaslatot tegyen és meg is valósítsa a reformokat.

De ha ez nincs meg, akkor minden más eszközt be fogunk vetni

– jelezte az uniós biztos.

Az Orbán-kormány még májusban nyújtotta be helyreállítási tervét. Bár Magyarországnak átszámítva 5900 milliárd forint járna, ebből a kormány csak a 45 százalékára, körülbelül 2500 milliárd forintra tartott igényt. Ezt a 2500 milliárd forintot vissza nem térítendő támogatásként kapnánk, a fennmaradó része viszont hitel. A budapesti döntés hátterében pedig eleve az állhatott, hogy a kormány nem akar vitázni az Európai Bizottsággal a pénz elköltésének módjáról.