A magyarok legkedveltebb földközi-tengeri üdülőhelyei közé tartozó országokról szóló mediterrán körképünk első részéből kiderül, hogy a járvány mostani állapotában miként hat a turizmusra Olaszországban, Máltán, Spanyolországban, Tunéziában és Marokkóban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója arra figyelmeztet, hogy a delta-variáns magas átoltottság mellett is rohamosan terjed, főleg a még vakcinára váró fiatalok körében. A tendenciák azt mutatják, hogy a mediterrán turistaparadicsomokban egyetlen hét alatt megduplázódott az új fertőzöttek száma. A legfőbb gócpontok a szórakozó- és üdülőhelyek, ami egyúttal a turisztikai szektorra nézve is komoly veszélyt jelent. A turizmus tekintetében óriási a tét, hiszen az átoltottság mértéke kulcskérdésnek számít a biztonságos besorolás megőrzésében, ami a 2021-es nyári szezonban akár sorsdöntő is lehet.
Az olaszoknál a turizmus biztosítja a GDP 6 százalékát és több mint egymillió ember megélhetését, azonban a turisztikai szektorban minden negyedik munkahely a járvány áldozatául esett. A 2019-es adatokhoz képest 2020 tavaszán, az első hullám idején az olasz idegenforgalom 95 százalékos bevételcsökkenést könyvelhetett el. A tavaly nyári szezon részleges javulást hozott, de az ősszel kezdődött második hullám hatására bevezetett szigorú korlátozások a téli idényt is ellehetetlenítették. 2021 elején már javában tombolt a járvány harmadik hulláma, tehát a turizmus újraindítása tovább késett.
A járvány alatti főbb turisztikai trendeket tekintve az amerikai és a kínai turisták száma 2019-hez viszonyítva legalább 90 százalékkal csökkent. A spanyol és a francia vendégek aránya sem alakult kedvezőbben, viszont a németek száma egyértelműen nőtt.
Az átoltottság mértéke az olasz turizmus szempontjából is döntő fontosságú. A lakosság 58 százaléka már megkapta legalább az első dózist, a teljesen beoltottak aránya megközelíti a 45 százalékot. A delta-variáns hatására július közepén már átlagosan napi 3 ezer új esetet regisztráltak, ami egy hét alatt a fertőzöttek számának megkétszereződését jelenti. Roberto Speranza egészségügyi miniszter egyelőre mégsem tartja indokoltnak újabb korlátozások bevezetését, inkább az oltási kampány felgyorsításában látja a megoldást.
Egészen sajátos az olasz csizmába ékelődött miniállam, San Marino helyzete, ahol a lakosság nagy része az Európai Unió által még jóváhagyásra váró orosz vakcinát kapta. San Marino rögtön megragadta az oltóanyaghiányban rejlő lehetőséget, tavasszal pedig beindult a Szputnyik V köré szerveződő vakcinaturizmus. A két dózisért összesen 50 euró körüli összeget kell fizetni, és mindkét alkalommal három napot kell eltölteni San Marinóban, így a szállás költségeivel együtt kétszeres bevételi forráshoz jutottak az oltásokból.
A 2021-es nyári szezon megmentése érdekében a máltai vezetés pénzbeli ösztönzést helyezett kilátásba minden egyes turistának, aki legalább három napot eltölt a szigeten. A legdrágább hotelekben megszállók 100, míg a háromcsillagos szállodák vendégei akár 200 eurót is kaphatnak. A máltai gazdaság egyik alapkövének számító turizmusért felelős miniszter tavasszal jelentette be a pandémia által térdre kényszerített idegenforgalom felpörgetését célzó kezdeményezést. 2019-hez képest, amikor mintegy 3 millió turista járt a szigeten, a járvány tavaly márciusi kitörésétől számítva legalább 80 százalékkal esett vissza a vendégek száma.
Málta az átoltottság tekintetében mind a mai napig vezeti az oltási statisztikákat az uniós tagállamok között. Július közepéig a félmillió lakos több mint 70 százaléka már mindkét dózist megkapta, ennek ellenére a delta-variáns egyre agresszívabb előretörést mutat az oltatlanok körében. Naponta átlagosan 174 új fertőzöttről szólnak a hírek, ezért július 14-től a máltai kormány tovább szigorította volna a beutazási feltételeket. Végül az a döntés született, hogy a még be nem oltott turistáknak meghatározott időre karanténba kell vonulniuk, míg a britek esetében teljes védettséghez kötik a Máltára való belépést.
A járvány előtti tíz évben a spanyol turizmus a fénykorát élte, Európán belül a legnépszerűbb célországok közé tartozott. Az idegenforgalom biztosította a GDP 14,3 százalékát, az éves bevétel pedig megközelítette a 200 milliárd eurót. A turizmusra mért csapások révén a pandémia akár 300 milliárdos veszteséget is okozhat a spanyol gazdaságnak, miközben 4,4 millió munkahely kerülhet veszélybe, hiszen az alkalmazottak 14,6 százalékát a turisztikai szektor foglalkoztatja.
Az oltási kampány sebessége az idei szezon szempontjából abszolút kulcskérdés. Spanyolországban a népesség 61 százaléka túl van már az első oltáson, majdnem a fele pedig teljesen védettnek számít, ennek ellenére a delta-variáns arat a spanyoloknál, főleg a turizmus motorját jelentő Katalóniában, ahol ismét bevezették az éjjel 1 és reggel 6 óra közötti kijárási tilalmat. A többnyire még oltatlan, 12 és 29 év közötti fiatalok körében regisztrálják a delta-variánshoz köthető legtöbb új esetet, a katalánoknál naponta 8 ezer felett jár a frissen azonosított fertőzöttek száma, és egyre többen kerülnek kórházba.
A mediterrán turistaparadicsomok közül tehát az újra fellángoló járvány egyik legnagyobb vesztese kétségkívül Spanyolország lehet.
Mintegy félmillió tunéziai megélhetése függ a turizmustól, ezért június elején bejelentették, hogy az oltási kampányban előnyt élveznek az idegenforgalomban dolgozók, így a legtöbb tunéziai szálloda már beoltott alkalmazottakkal várja a vendégeket. Májusban főleg a belföldi turizmus tartotta életben az ágazatot, viszont a nyugat-európai és az orosz turisták még nem tértek vissza Tunéziába. A külföldi vendégek többnyire Kelet-Európából érkeznek, főleg a lengyelek és a csehek képviseltetik magukat, a legfájóbb pont mégis a német, a brit és a francia turisták távolmaradása.
Tunézia idegenforgalmát 2008-ban a világgazdasági válság, 2011-ben a jázminos forradalom, 2015-ben pedig terrortámadások rengették meg, majd 2020-ban jött a világjárvány. Nem sokkal az után, hogy Tunézia újra megnyitotta kapuit a turisták előtt, a járvány fellángolása miatt június 25-től július 11-ig már 28 településen kellett korlátozásokat elrendelni, amiket végül a hónap végéig meghosszabbítottak.
Este 8 órától hajnali 5 óráig kijárási tilalom van érvényben, ilyenkor a legnagyobb tengerparti üdülőhelyeken is bezárnak a bárok, az éttermek és a szórakozóhelyek. A nyilvános rendezvényeket, sőt az esküvőket is megtiltották, mivel a májusi adatokhoz képest egy hónap alatt háromszorosára nőtt a napi új fertőzöttek száma. A június 25-én kezdődött korlátozások bevezetésével egy időben kiderült, hogy a miniszterelnök is elkapta a koronavírust. Tunéziában lassan haladnak az oltásokkal: a teljes védettség mindössze a lakosság 6,2 százalékára terjed ki, és alig 13 százalék kapta meg legalább az első dózist.
Az idegenforgalom a marokkói gazdaság egyik alappillére, megközelítőleg a GDP 7 százaléka származik a turizmusból. Az északnyugat-afrikai királyság június 15-én nyitotta újra a határait, ekkor állt helyre a nemzetközi légi közlekedés is. A nyári szezonra több mint 3 millió turistát várnak, a vendégeket pedig akciós árakkal próbálják visszahódítani. Az eddig meghozott intézkedések, mint a járványügyi szabályok enyhítése, a repülőjegyek és a szállások árának látványos csökkentése, mind a turizmus fokozatos helyreállítását célozták.
Marokkóban sokan szorgalmazzák a még érvényben lévő korlátozások, például az éjjel 11 órától kezdődő kijárási tilalom eltörlését, csakhogy a júniusi újranyitás óta már itt is kimutatták a delta-variánst, eddig 4 tartományban összesen 43 esetet regisztráltak. A turisztikai szempontból kardinális kérdésnek számító átoltottság Marokkóban is alacsony, a lakosság mindössze 30 százaléka kapta meg az első dózist, és 26 százalék élvez teljes védettséget.
Azonban alig kezdődött el a járvány által megtépázott turizmus újraindítása, a delta-variáns máris bebizonyította, hogy az átoltottság védőpajzsán maradt legkisebb rés is elegendő lehet az idei nyári szezonhoz fűzött remények szertefoszlásához.
(Borítókép: Nyaraló turisták Lampedusa sziget egyik strandján Olaszországban 2020. augusztus 4-én. Fabrizio Villa / Getty Images)