A boszniai szerb pártok és politikusok keddi bejelentésük szerint a továbbiakban nem vesznek részt a szövetségi testületek, így a kormány munkájában sem. Ezzel akadályozzák a srebrenicai népirtás tagadását is büntető jogszabály életbelépését.
Valentin Inzko, a nemzetközi közösség távozó boszniai főképviselője múlt pénteken hozott kötelező érvényű rendelkezést, melynek értelmében a srebrenicai népirtás, valamint más, emberiesség elleni bűnök tagadása börtönbüntetéssel sújtható a jövőben.
A távozó főképviselő rendelete pénteken lépne életbe, de a boszniai szerbek vezetői egyrészt petíciót indítottak a büntető törvénykönyv ilyen értelmű módosítása ellen, másrészt bojkottot hirdettek a kormánytestületekben.
Inzko rendelete értelmében hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki.
Az 1992–1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény értelmében a főképviselőnek joga van törvényeket alkotni. Valentin Inzko megbízatása augusztus 1-jével jár le, helyére Christian Schmidt német diplomata érkezik.
Míg a bosnyák politikusok üdvözölték Inzko törvénymódosítását, a boszniai szerbek vezető politikusa, a háromtagú államelnökség szerb tagja kijelentette, hogy a törvény az ország felbomlásához vezethet. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni ezeket.
A boszniai szerb politikusok arról is döntöttek, hogy ezután sem fogadják el a mindenkori nemzetközi főképviselő egyetlen kötelező érvényű rendelkezését sem, mert illegitimnek tartják őket.
Nedeljko Cubrilovic, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének elnöke hétfőn kijelentette: nem állnak fenn a körülmények ahhoz, hogy a szerbek részt vegyenek a boszniai államelnökség, a parlament és a kormány munkájában. Ez nem azt jelenti, hogy a szerb képviselők lemondanak megbízatásukról, távolmaradásukkal csak annak a jogszabálynak az elfogadását akarják megakadályozni, amelyet Inzko „kényszerítene” rájuk – tette hozzá.
A legnagyobb bosnyák párt, a Demokratikus Akciópárt (SDA) vezetője, Bakir Izetbegovic szerint a szerbek ezzel a lépéssel nem fognak elérni semmit,
a szövetségi intézmények ugyanis a nyár végéig szabadságon vannak, így még körülbelül negyven napig nincs mit bojkottálni. Szeptemberben a helyzet úgyis normalizálódik.
Hasonló véleményen van Zeljko Komsic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, horvát elnöke is, aki szerint most mérgesek a szerbek, mert elvesztettek egy csatát, de „előbb vagy utóbb túlteszik magukat rajta, minden rendben lesz”.
Milorad Dodik, az államelnökség szerb tagja már többször kifejtette, hogy véleménye szerint a Szerb Köztársaságnak ki kellene válnia Bosznia-Hercegovinából, és csatlakoznia kellene Szerbiához. Most arról beszélt, hogy
a szerbek nem akarnak olyan országban élni, ahol bárki törvényt hozhat pusztán azáltal, hogy megjelenteti a honlapján.
Az 1992–1995-ös boszniai háborút lezáró, 23 dokumentumból álló daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak, a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását – emlékeztet az MTI. A nemzetközi közösség főképviselőjének funkcióját is ekkor hozták létre, a megbízottnak joga van törvényeket is hozni, nem csak felügyelni a békeszerződésben foglaltak alkalmazását.
Múlt év végén, a daytoni békeszerződés 25. évfordulójára időzítve a vezető szarajevói napilap, az Oslobođenje megjelentetett egy többszerzős véleménycikket, amelyet Daniel S. Hamilton, a Woodrow Wilson Center Globan European program igazgatója, Jasmin Mujanović politológus és blogger, valamint Majda Ruge, az European Council on Foreign Relations politikai thinktank vezető munkatársa jegyeztek. A szerzők szerint a békeszerződés azonnali revíziójára lenne szükség, mert a békeszerződés amellett, hogy véget vetett a háborúnak, konzerválta az 1995-ös állapotokat, és létrehozta az új állam két nagyobb területi egységét, a Boszniai Szerb Köztársaságot és a Boszniai-hercegovinai Föderációt, amelyekben a helybeli nacionalista elitek uralmát alapozták meg. A cikk szerint ha a nyugati hatalmak, az Egyesült Államok és az Európai Unió közösen nem dolgoznak ki számukra a daytoni egyezmény újragondolásával egy reformprogramot, úgy Oroszország és Kína nyugat-balkáni pozíciói fognak erősödni a továbbiakban. A szerzők sürgetik a nyugati döntéshozókat, elsősorban a bideni admisztrációt, hogy mielőbb módosítsák az ország alkotmányát, mert a három nemzetiséget leképező közigazgatás drága és fenntarthatatlan. A folyamatnak szerintük öt alapelvre kellene épülnie:
(Borítókép: Az 1995-ös népirtás 26. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés Bosznia-Hercegovinában, 2021. július 11-én. Fotó: Elman Omic / Anadolu Agency / Getty Images)