Brüsszel azt javasolja, hogy szeptember végéig mindenképpen tolják ki a magyar helyreállítási terv elfogadásának határidejét. Minderről újságírók előtt beszélt a Bloomberg szerint Valdis Dombrovskis gazdaságért és kereskedelmi kapcsolatokért felelős uniós biztos az Ecofin, vagyis a tagországok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsának ülése után. Ez pedig újabb pofon a magyar kormánynak, hiszen az Európai Bizottság már korábban is jelezte, hogy nem hagyja jóvá az Orbán-kormány gazdasági helyreállítási tervét, amíg nem vizsgálják ki Magyarországon az OLAF, vagyis az uniós csalás elleni hivatal által feltárt korrupciós ügyeket, illetve amíg a kormány nem hajtja végre az igazságügyi reformot.
Magyarországtól azt is kérték egyébként, hogy határozottabb ügyészségi fellépéssel, a bírói függetlenség erősítésével és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés biztosításával növelje a korrupcióellenes erőfeszítéseit. A járvány okozta károk minimalizálására létrehozott 750 milliárd eurós gazdasági helyreállítási alapból (RRF) Magyarország 7,2 milliárd eurós (mintegy 2500 milliárd forint) támogatás folyósítását szeretné elérni. Eredetileg több járna nekünk, mintegy 5900 milliárd forintnyi euró, de a kormány ennek csak a 45 százalékára, körülbelül 2500 milliárd forintra tartott igényt. Ez vissza nem térítendő támogatás, szemben a maradék 3400 milliárd forinttal, ami viszont hitel lenne. Ezt viszont nem kéri a magyar kormány, vélhetően azért, hogy ne kelljen még annak elköltéséről is Brüsszellel vitatkozni.
Eddig egyébként 16 tagállam esetében fogadták el a helyreállítási terveket. Július közepén a 27 uniós tagállam közül az elsők között Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Portugália, Szlovákia és Spanyolország kapott zöld utat ahhoz, hogy vissza nem térítendő támogatásokra és hitelekre vonatkozó, legfeljebb 13 százalékos előfinanszírozást engedélyező megállapodásokat írjon alá. Tegnap további négy tagállam – Horvátország, Szlovénia, Litvánia és Ciprus – is előfinanszírozást kért és kapott.
A Brüsszel és Budapest közötti feszültséget csak növelte, hogy július közepén az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvény miatt, amely a 18 éven aluliak számára tiltja, illetve korlátozza az olyan tartalomhoz való hozzáférést, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsíti, illetve jeleníti meg, valamint egy LMBTQ-vonatkozású gyerekkönyvben kötelezően feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozat miatt.
Ugyanebbe a sorba illeszkedik a múlt héten kiadott idei jogállamisági jelentés, amely rendszerszintű kritikákat fogalmazott meg Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A magyar helyreállítási terv elfogadásának első halasztására vélhetően azért is szükség volt, hogy így sikerüljön „bevárni” a jogállamisági jelentést, amelynek kemény kitételeivel gyakorlatilag a bizottság muníciót adott saját magának, hogy késleltesse az uniós pénzek kifizetését.
Szijjártó Péter a Portfóliónak adott interjúban arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha valóban nem jönnek majd az uniós pénzek, azt mondta: Brüsszel már többször bizonyította, hogy a pénzügyi kérdéseket zsarolásra használja. A külgazdasági és külügyminiszter szerint jól láthatóan a hajánál fogva előrángatott ügyeket vesznek elő, érveknek ezeket nem nevezné, de világos az üzenet: mindaddig, amíg a pedofiltörvény érvényben van, addig RRF-forrást (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) nem kapunk,
azonban ez nem baj, mivel a magyar gazdaság van abban az állapotban, hogy ezen uniós források nélkül is dinamikusan tudjon növekedni, meglegyen az 5,5 százalékos növekedés az idei év végére.
A magyar kormányzatnak van B terve arra az esetre, ha esetleg hosszabb időre leállnának az uniós támogatások. Varga Mihály szerint előkészítették azokat a kormányzati lépéseket, amelyek akkor szükségesek, ha egyetlen euró sem érkezik Brüsszelből. A legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely is felvázolta azt a menetrendet, hogy mi lenne, ha nem jönne hosszabb időn át pénz Brüsszeltől. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra számít, hogy a tárgyalások elhúzódnak, és még jó ideig nem lesz megállapodás a helyreállítási tervről és a 2021–2027-es operatív programokról, ezért a magyar kormány hazai költségvetési forrásokból indítja el, előfinanszírozza ezeket a projekteket.
Dombrovskis egyébként az Ecofin-ülés után a magyar előfinanszírozás kapcsán megjegyezte: „Először jóvá kell hagyni a helyreállítási tervet, hogy finanszírozni lehessen belőlük bármit is.”
A dolgot csak bonyolítja, hogy 2021. január 1-jén hatályba lépett az úgynevezett jogállamisági feltételességi mechanizmus is, amelynek lényege, hogy uniós források, pénzek kifizetését innentől kezdve jogállamisági feltételekhez köthetik. Ezt Magyarország és Lengyelország vitatja, és márciusban az Európai Bíróság elé vitte a jogszabály ügyét. Az Európai Bizottság közben elkészített egy nem hivatalos tervezetet a mechanizmus alkalmazásának iránymutatásáról, vagyis arról, hogy miként is lehet a gyakorlatban alkalmazni majd egyes országokkal szemben a jogszabályt. Júniusban az Európai Unió Bíróságának elnöke elrendelte, hogy gyorsított eljárásban kell tárgyalni Varsó és Budapest keresetét. Az első tárgyalás október 11-én lesz. A magyar igazságügyi miniszter a gyorsított eljárást abszurdnak nevezte Facebook-posztjában.
(Borítókép: Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke közös sajtótájékoztatót tart Nicolas Schmit kommunikációs biztossal 2021. június 28-án. Fotó: Johanna Geron / pool / AFP)