Hét újabb – négy természeti és három kulturális – helyszínt vett fel a világörökségi listára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága hétfőn a kínai Fucsouban zajló tanácskozásán.
Vasárnap már kilenc új helyszínt felvettek a világörökségek közé, valamint nemrég Verespatak is felkerült a listája.
Az újonnan hozzáadott helyszínek között van a japán Amami-Osima-szigeten, a Tokunosima- szigeten, valamint az Okinava-sziget északi részén és az Iriomote-szigeten elhelyezkedő mintegy 43 ezer hektárnyi szubtrópusi esőerdő. A terület teljesen lakatlan, biodiverzitása kiemelkedő, az itt élő fajok jelentős százaléka globálisan kihalástól fenyegetett. Itt él például a veszélyeztetett amami nyúl (Pentalagus furnessi) és a hosszú szőrű Rjúkjú-patkány (Diplothrix legata).
Ezek olyan ősi fajokat képviselnek, melyeknek sehol a világon nincsenek élő rokonai – áll az indoklásban.
Felkerült a listára a koreai getbol, vagyis árapály-terület a Sárga-tenger keleti részén, a Koreai Köztársaság délnyugati és déli partjainál. Négy régióból áll, ezek a Szocshon Getbol, Gocshang Getbol, Shinan Getbol és a Bosong-Suncshon Getbol. Összetett geológiai, oceanográfiai és klimatológiai adottságai változatos üledékrendszert alkotnak. A területen 2150 állat- és növényfaj él, köztük 22 globálisan veszélyeztetett, vagy sérülékeny.
Az UNESCO-listára került a thaiföldi Keng Kracsan erdőkomplexum a Tenasserim-hegység mentén. Az örökzöld és lombhullató fafajokat is magába foglaló területen számos itt honos és globálisan veszélyeztetett növényfaj él, emellett gazdag a madárvilága is és nyolc veszélyeztetett madárfaj otthona. De itt él a súlyosan veszélyeztetett sziámi krokodil (Crocodylus siamensis), a veszélyeztetett ázsiai vadkutya, más néven dól (Cuon alpinus), a banteng (Bos javanicus), az ázsiai elefánt (Elephas maximus), a sárgafejű teknős (Indotestudo elongata), a barna teknős (Manouria emys) és nyolc macskafaj is.
A negyedik természeti helyszín a grúziai Kolkhik (Colchic) esőerdő és vizes élőhely, amely 90 kilométer hosszan húzódik a Fekete-tenger meleg és szélsőségesen nedves keleti partjánál. Ökoszisztémái a tengerszinttől több mint 2500 méteres magasságra nyúlnak fel. Élővilága rendkívül változatos, mintegy 1100 növényfaj (44 veszélyeztetett), csaknem 500 gerinces és nagyszámú gerinctelen faj él itt.
A három kulturális helyszín között van a Törökországban megtalálható Arslantepe-domb, mely egy 30 méter magas úgynevezett tell, vagyis ősi várost rejtő törmelékhalom, településdomb. Az itt végzett feltárások régészeti bizonyítékokat szolgáltattak arról, hogy a terület legalább az időszámítás előtti 6. évezredtől egészen a római birodalom idejéig lakott volt.
Felvették a világörökségek közé a Belgiumhoz és Hollandiához is tartozó úgynevezett „Jóakarat kolóniák”. A helyszín négy települést foglal magában: egy belgiumi és három hollandiai kolóniát. Ezek együttesen egy 19. századi társadalmi reformkísérletről tanúskodnak, amely a városi szegénység enyhítésére tett kísérletet a távoli helyeken létrehozott mezőgazdasági kolóniák révén.
Ezenfelül világörökségek listáján már 1996 óra szereplő holland védművonal, az Amszterdam körül 135 kilométer hosszan gyűrű alakban kiépített erődrendszer egy újabb területét emelték be az UNESCO listájára.
(Borítókép: Amszerdam védművonala. Fotó: Shutterstock)