A szomszéd országban felmérik a medveállományt, rezervátumot alakítanak ki a fajnak, illetve védekezőrendszert telepítenek ellene. A bejelentett intézkedésektől kevesebb ember-medve találkozást remélnek, miközben a medvék életterét is igyekeznek megőrizni.
Az utóbbi időben egyre gyakoribbak a medvetámadások Romániában. Legutóbb Székelyföldön egy 26 éves pásztorral végzett egy barnamedve, társát pedig kritikus állapotban szállították kórházba.
Akkor Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a közösségi oldalán arról számolt be, hogy egy közelmúltban elfogadott sürgősségi kormányrendelet alapján a csendőrség, a Környezetvédelmi Őrség és a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség elkészítette a szükséges dokumentációt a medve kilövésének engedélyeztetéséhez.
Nem sok idő telt el azóta, és a tárcavezető szerdán újabb fejleményekről adott hírt. Bejelentette, hogy a medvepopuláció kezelése, valamint az ember és a nagyvad együttélésének javítása érdekében projektet indít a Környezetvédelmi Minisztérium.
Európai uniós forrásból mintegy 4 milliárd forintnak megfelelő összeget, 53,5 millió lejt különítettek el a romániai barnamedve-populáció megfigyelésére és menedzselésére.
Tánczos Barna értékelése szerint a projekt legnagyobb hozadéka, hogy tudományos kutatáson alapuló, megcáfolhatatlan választ ad arra a kérdésre, hogy hány medve él Romániában.
Létezik egyébként erre egy vélhetően elavult válasz 2019-ből, amikor is a román környezetvédelmi tárca megrendelésére készített állománybecslés megállapította, hogy Romániában 6.450 és 7.200 közé tehető a vadon élő medvék száma, miközben az optimális egyedszám mindössze 4.000 lenne. Vagyis a túlszaporulat az egykori számokból is világosan megmutatkozik.
A most bejelentett intézkedéscsomagtól azt várják, hogy csökkenjenek az ember és a medve közti kontaktusok, úgy, hogy közben a medvék életterét is sikerüljön megőrizni.
Mégpedig genetikai módszerrel A genetikai módszer a legpontosabb állományfelmérési eljárás az olyan fajok esetében, amelyeknek a sűrűsége nehezen becsülhető meg. A felmérés pontos adathalmazt ad a medvepopulációról, illetve a populáció kor és ivar szerinti összetételéről is.
Az eljárást Romániában alkalmazzák először. A módszer lényege, hogy előre meghatározott útszakaszokon genetikai mintát – egész pontosan ürüléket é szőrt – gyűjtenek, amelyek segítségével el tudják kerülni a többször számlálás esélyét.
A Keresztényhavason létrehozandó rezervátumba azokat a medvéket és bocsokat fogják betelepíteni, amelyeket valamilyen ok miatt – ideiglenesen vagy véglegesen – nem lehet visszaengedni a vadonba. Oda kerülnek majd a sebesült egyedek és azok is, amelyek nem találják fel magukat a természetes élőhelyükön.
Amennyiben azonban a nagyvad állapota egy idő után megengedi, megjelölik, és visszaengedik a vadonba. A központ kialakítására szánt 60 hektáros terület nem nagy, de az ott bevezetendő intézkedésekkel minimálisra csökkenthető a lakott területeken garázdálkodó medvék száma, ugyanis a településeken gyakran megforduló medvéket is áthelyezhetik a rezervátumba.
A magán- és köztulajdon védelmében az országban több mint ezer különböző típusú villanypásztort szerelnek fel farmok, mezőgazdasági területek, méhészetek köré. A villanypásztorok felszerelése kettős célt szolgál. Egyrészt arra irányul, hogy javítsa a medve és az ember együttélését azáltal, hogy ezek a szerkezetek megvédik az emberek javait a nagyvadak okozta károktól, másrészt tesztelik, hogy melyik típusú villanypásztor a leghatékonyabb ilyen medvesűrűségnél.
Ugyanis nem mindegy, hogy tíz medve van az országban, vagy kétezer egy megyében.
Kamerákkal fogják megfigyelni, hogyan hatnak a villanypásztorok a vadakra, és hogyan reagál az állomány ezekre, így felmérhető a szerkezetek hatékonysága.
A romániai barnamedve-populáció felmérését 2021 júliusa és 2023 decembere között hajtják végre.
(Borítókép: Európai barnamedve. Fotó: Arterra / Universal Images Group / Getty Images)