Kollégánk Horvátországba utazott, átesett a szigorított határellenőrzésen, dugóban állt az autópályán, körbenézett több üzletben, ahol ma is kötelező a maszk használata, járt a tengerparton, és azt is megnézte, emelkedtek-e az árak. Úti beszámoló következik.
Még hogy ne lennének bátrak a magyarok, amikor a konzuli szolgálat hivatalos intelme ellenére (A világjárvány miatt nem javasoljuk a külföldre utazást!) idén már több mint 172 ezer honfitársunk kereste fel Horvátországot, 880 ezer vendégéjszakát töltve déli szomszédunknál, ami az előző év azonos időszakához képest 90 százalékos növekedés. Van hová fejlődni, hiszen a 2019-es rekordévben 644 ezer magyar pihent a horvát tengerparton. Igen ám, de 2019 békeév volt, kevesen tudták például akkoriban, mi fán terem a koronavírus.
A járvány harmadik hulláma után, az indiai mutáns árnyékában lassan, óvatosan újraindult az idegenforgalom. A külföldre utazást választók jelentős része ismét az Adriára szavazott.
Július 1-jétől azonban a horvátok szigorították a határátlépési szabályokat. A jelenlegi előírások szerint korlátozások nélkül léphetik át a magyar–horvát határt a 12 év alatti kiskorúak, valamint
Megkönnyíti a határátlépést, ha az egy gépjárműben utazók mindegyike elindulás előtt kitölti az EneterCroatia weboldalon található űrlapot. Az a legegyszerűbb, ha valamennyi utas a sofőr személyéhez regisztrál. Segít az ügyintézésben, ha kinyomtatjuk a kitöltés után kapott igazoló lapot, és a határállomás előtt a szélvédőnk mögé helyezzük, hogy jól lássák a horvát határőrök a hétjegyű regisztrációs számot. Az uniós oltási igazolást pedig a tajszámmal rendelkezők az ügyfélkapus hozzáférésükkel bejelentkezve az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) Lakossági Portálján keresztül tölthetik le és nyomtathatják ki.
A rutinos turisták még a határ előtt egy laza mozdulattal lekanyarodnak az M7-es autópályáról, és a régi, letenyei határátkelő felé veszik az útirányt. Július 1-je után ugyanis kilométeres sorok alakultak ki az autópályán Letenyénél, és csak többórás várakozás után lehetett átkelni a határon.
Július 25-ére azonban alaposan belefáradtak a szigorú kontrollba a horvát határőrök. Nagyjából tízperces várakozás után kerültünk sorra a régi határátkelő Muracsány (Goričan) felőli oldalán. Buzgón kitettük a regisztrációt igazoló lapunkat a szélvédő mögé, de ez igazából senkit sem érdekelt.
– Pászport? – kérdezte a horvát egyenruhás az ablakból, mire átnyújtottam a magyar személyi igazolványokat. Három okmány, három fő. Darab, darab.
– Covid? – tette föl az újabb egyszavas kérdést, mire átnyújtottam (volna) a kinyomtatott, uniós oltási igazolásokat, de félúton intett, hogy neki már maga a mozdulat, a serény együttműködési készség is untig elég.
– Szuper – mondta mosolyogva, és lélekben készülni kezdett a következő autó ellenőrzésére.
Az életben csupán két dolog biztos: a halál és az adó. Van, aki szentül meg van győződve arról, hogy Benjamin Franklin, mások szerint Mark Twain nevéhez fűződik ez a mondás. A legújabb kutatások szerint viszont egy bizonyos Christopher Bullock vetette papírra még 1716-ban. Na de mindegy. A lényeg, hogy mindhárman tévedtek, mert az életben van még egy biztos dolog: a horvát fizetőkapu. Ha esik, ha fúj, ha matrica, ha GPS-nyomkövető, mindez az égadta világon senkit sem érdekel, lehet szépen sorba állni, előkészíteni a kunákat vagy a bankkártyákat, mert az autópálya használatáért az idők kezdete óta szakaszonként fizetni kell.
Évről évre felröppennek a hírek, hogy most már aztán tényleg lebontják a fizetőkapukat. Ha a járvány nem szól közbe, akkor 2022-től állnak át az elektronikus autópálya-díjfizetési és az automatikus rendszámtábla-felismerő (ALPR) rendszerre. Azt azonban tudni kell, hogy az 1306 kilométer hosszú autópálya-hálózatot kezelő négy cég 3185 alkalmazottat foglalkoztat. Az új rendszert pedig úgy akarják megvalósítani, hogy a pályadíj nem lehet drágább és olcsóbb sem a mostaninál. Ez utóbbi miatt vetették el a matricás rendszert, amely a számítások szerint 300 millió kunával (15 milliárd forinttal) kevesebb bevételt eredményezett volna évente. A horvát kormány egy spanyol cég, az IDOM ajánlatát fogadta el, és így az új rendszer bevezetése 570 millió kunába (28,5 milliárd forintba) kerül. Az elképzelések szerint az ALPR-hez egy applikációt kell majd letölteni, amit a bankkártyához kötnek, és az autópályadíj összegével a hitelkártyát terhelik majd meg, engedmény nélkül.
Sokan ajánlják az ENC-készüléket, amellyel elkerülhetők a fizetőkapuk előtti nagyobb sorban állások. Ezt a masinát azonban meg kell venni, vagy bérelni, aztán fel kell tölteni az egyenleget. Önmagában a kütyü ára 122 kuna (6 ezer forint), amit egyébiránt bármelyik, horvátországi fizetőkapu melletti irodánál is meg lehet vásárolni. A készülékkel együtt beszerezhető legolcsóbb feltöltési csomag, amely a 21,74 százalékos díjkedvezményt is tartalmazza, 380,61 kunába (19 ezer forintba) kerül.
A jó hír az, hogy nem emelkedtek az autópályadíjak, és idén sem kell a főszezonban magasabb összeget fizetni. Sőt, azzal sem kell számolni, hogy csak hosszas várakozás után lehet felhajtani a krki hídra, mert idén ingyenes a használata.
Horvátország autópályáin és autóútjain összesen 91 alagút található, ebből 54 az autópályákon. A két leghosszabb a Zágráb és Dalmácia közötti A1-es sztrádán van. A Mala Kapela-alagút a Kis-Kapela hegységen vezet át. A forgalom két alagúton halad, irányonként kettő sávon. A nyugati cső 5780, míg a keleti 5821 méter hosszú. A Sveti Rok-alagút az autópálya Velebit hegységen való átjutását segíti. A forgalom itt is két alagúton halad, irányonként két sávon. A nyugati alagút 5679 méter, a keleti 5670 méter. A harmadik legnagyobb az Isztriai-félsziget bejáratánál lévő, 5062 méter hosszú Učka-alagút, amelyet 1981-ben adtak át a forgalomnak. Az átkelésért 30 kunát (1500 forint) kell fizetni.
Két csomópontnál idén is nagy türelemre van szükségük a magyar (és nem magyar) autósoknak. Mindkettő Zágrábtól délre található: az egyik a lučkói fizetőkapu, amely összeköti az A1-es autópályát, a zágrábi körgyűrűt és a Karlovac felé vezető utat, a másik a bosiljevói elágazás, ahol az autósoknak dönteniük kell, hogy az A6-os autópályán a Kvarner-öböl és Isztria felé veszik az irányt, vagy az A1-esen Dalmácia felé, Zadar, Split és Dubrovnik irányába. Az előbbinél mindig – de főként a tengerpartról jövet – hosszú sorokra kell számítani, míg az utóbbinál szinte állandó a torlódás. Július 25-én, vasárnap például kerek egy óráig tartott a húsz kilométeres szakasz megtétele.
Az utóbbi napokban eléggé hektikusan alakultak a horvátországi járványadatok. Július 28-án 198 új fertőzöttet regisztráltak, míg 27-én 193-at, 26-án 27-et, 25-én 125-öt, 24-én 191-et. Az aktív esetek száma 1042. 143-an vannak kórházban, és közülük 11 beteget lélegeztetőgépen tartanak. Az utóbbi egy hétben négy beteg halt meg, az elhunytak száma pedig 8249. Ami a tengerpartot illeti, a legkevésbé az Isztriai-félsziget és a Kvarner-öböl, míg leginkább Split és környéke fertőzött.
A horvátok óvatosak, tartanak attól, hogy még a turistaszezon derekán berobban a negyedik hullám. Ezért a kormány úgy döntött, hogy július 26-ától a magas fertőzöttségű, nem európai uniós országokból, így Nagy-Britanniából, Oroszországból, Ciprusról és Indiából érkezőknek a határátlépésnél az oltási igazolás mellett negatív PCR-tesztet is fel kell mutatniuk.
Horvátországban jelenleg kötelező a maszkviselés a tömegközlekedésen, a hivatali ügyintézés során, az üzletekben, a bankokban, a postákon, az egészségügyi és az oktatási intézményekben, valamint a különböző szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknál.
Maszkot kell viselni azokon a nyílt helyeken is, ahol nem lehetséges a másfél méteres távolság betartása. A kávéházakban nem engedélyezik a beltéri kiszolgálást, ellenben az éttermek, vendéglátóegységek használata nincs oltási igazoláshoz kötve. Július 26-a óta a tengerparton az ötven főnél népesebb rendezvényeket igazoláshoz és előzetes engedélyeztetéshez kötik.
A tapasztalt nyaralók tudják, hogy Horvátországban a magyarországi bolti és éttermi áraknál 50–80 százalékkal többel kell számolniuk. Azt viszont tény, hogy az idei balatoni drágulással szemben az Adria partján nem emelkedtek jelentősen az árak, igaz, igen magasan a tetőznek. Egy átlagos, egyfogásos éttermi vacsora fejenként 100–120 kunát kóstál, egy pizza 60–80 kuna, egy korsó sör 20–25 kuna, egy jégkrém vagy egy üdítőital 12–20 kuna.
Az élelmiszerárakat leginkább a hely szelleme határozza meg, azaz nem mindegy, hogy a helyi kisboltban vásárolunk, vagy a távolabbi, csak autóval vagy tömegközlekedéssel megközelíthető szupermarketben.
A Konzum, a Lidl, a Metro, az Interspar vagy a Billa pénztárainál ugyanis csak kisebb meglepetések érhetik az embert. Egyébként meg fedezzük fel Horvátországot!