A CNN összefoglalót készített arról, hogy a várandós nőkre milyen hatással van a koronavírus és az oltás. Ebből az derül ki, hogy a delta-variáns rájuk a korábbinál is nagyobb veszélyt jelenthet, miközben az oltásnak a jelek szerint nincs kockázata az ő vagy magzatuk számára.
Brit egészségügyi szervezetek pénteken adtak ki közös közleményt, amelyben arra kérték a várandós nőket, hogy oltassák be magukat koronavírus ellen. Mindezt azzal indokolták, hogy egy kimutatás szerint
azoknak a várandós nőknek, akiket május eleje óta koronavírus-fertőzés miatt kellett kórházban ápolni, a 98 százaléka nem volt beoltva.
A CNN szerint már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kijelentette, hogy a várandós nők esetében nagyobb az esélye annak, hogy súlyos tünetek alakulnak ki, mint a velük egykorú, nem terhes nőknél.
A szakértők most viszont amiatt is aggódnak, hogy a delta-variáns az eddigi koronavírus-változatoknál is nagyobb veszélyt jelenthet a várandós nőkre.
Az eredeti koronavírushoz mérve az új variánsok, az alfa és delta gyakrabban okoznak súlyos megbetegedést a terhes nőknél
– mondta Andrew Shennan, a King’s College London szülészprofesszora, hozzátéve: a variánsok által fertőzött állapotos nőket gyakrabban kell lélegeztetni és intenzív osztályon ápolni.
Egy felmérés szerint a kórházban kezelt nők 33 százalékánál jelentkeztek olyan súlyos légzési nehézségek, hogy emiatt kezelésre szorultak, 15 százalékukat pedig intenzív osztályon is ápolni kellett.
Egy 2000 várandós nő bevonásával áprilisban végzett kutatás szerint a babákat is veszélybe sodorhatja a vírus. Azok az újszülöttek, akiknek az édesanyja elkapta a fertőzést,
gyakrabban vannak kitéve a korai születés veszélyének, illetve sokszor az átlagosnál kisebb testsúllyal érkeznek a világra.
A felmérés adatai szerint minden ötödik, koronavírussal kórházban kezelt nő a vártnál korábban adott életet gyermekének, valamint kétszeres gyakorisággal kellett rajtuk császármetszést is végezni.
Mindeközben egyelőre semmilyen kézzelfogható bizonyíték nem mutat arra, hogy az oltás veszélyt jelentene a várandós nőkre. Most már világszerte állapotos nők millióit oltották be a vírus ellen, és még sehol sem tapasztalták, hogy az édesanya vagy a magzat az oltás miatt került volna veszélybe.
A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint jelenleg a világ 39 országában engedélyezték az oltást a várandós nők számára, 20 országában pedig már kifejezetten ajánlják is. További 33 országban bizonyos helyzetekben – például ha az anya krónikus betegségben szenved, vagy a munkája miatt nagyobb veszélynek van kitéve járványügyi szempontból – engedélyezték a várandósoknak az otlás felvételét. 51 országban – köztük például Németországban is – viszont még mindig tilos az oltás felvétele a terhes nőknek.
Az amerikai, brit és ausztrál gyógyszerfelügyelet egyaránt arra biztatja a terhes nőket, hogy oltassák be magukat koronavírus ellen. Hasonlóan járt el a WHO is, azzal a kitétellel, hogy ők elsősorban azoknak a nőknek ajánlják ezt, akik a járvány által súlyosan érintett térségekben élnek.
Néhol egyébként a várandós nőket előrébb is sorolták az oltási rendben. Ausztráliában például minden 16 év feletti nő soron kívül megkaphatja az oltást, miközben az országban többségében még csak a 40 év felettieket oltják. Kanadában két tartományban, Ontarióban és Brit Columbiában sorolták előrébb a várandós nőket.
A WHO szerint a szoptató nőkre és gyermekeikre sem jelent veszélyt az oltás, valamint azt is cáfolják a szakértők, hogy a szoptatás révén bejuthatna a vírus a csecsemők szervezetébe.
Az anyatejjel nem lehet átadni a gyermekeknek a koronavírust
– áll a brit egészségügy hivatalos ajánlásában.
Egyes kutatások szerint viszont a várandós, illetve a szoptató nők – kismértékben – át tudnak adni antitesteket az újszülötteknek, mivel a vírusölő organizmusok jelenlétét az anyatejben, valamint a méhlepényben is kimutatták már.
Magyarországon legutóbb májusban változtattak a kismamákra vonatkozó oltási protokollon, eszerint a 12. hét után ők is felvehetik az oltást.