A 2021-es nyári szezonnal kapcsolatos reményeket már most beárnyékolja a delta-variáns térhódítása, ami éppen akkor következett be, amikor a turisztikai szektor újra talpra állhatott volna. Mediterrán körképünk folytatásában feltárul a horvát, a görög, a ciprusi, a török és az egyiptomi turizmus járvány alatti válsága.
Számokban kifejezve az idegenforgalom a horvát GDP 20 százalékát jelenti, tehát déli szomszédunk gazdaságának egyik alapköve. 2019-ben 17 millió turista járt az országban, majd a világjárvány miatt a 2020-as szezonban csak a magyarok száma 65 százalékkal csökkent. A tavalyi veszteségek után Kristjan Staničić, a Horvát Idegenforgalmi Közösség igazgatója optimistán tekint a 2021-es idényre, mivel az első fél évben 2,6 millió turista látogatott Horvátországba, ami a járvány okozta válság csúcspontjának számító 2020-as évhez képest 55 százalékos növekedést mutat. Jelenleg 700 ezer, többnyire osztrák, német, lengyel, szlovén és cseh turista tartózkodik Horvátországban, sőt a britek is kezdenek visszatérni. Ami a magyar vendégeket illeti, Ivana Herceg, a Horvát Idegenforgalmi Közösség hazai képviseletének vezetője arról számolt be, hogy 2020-hoz viszonyítva az idei év első felében már 90 százalékkal többen, összesen 54 ezren érkeztek.
Azonban a kedvező tendenciák ellenére aggodalomra ad okot, hogy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) már narancssárga kategóriába sorolja Horvátországot, ahol az új esetek majdnem felét egyértelműen a delta-variáns okozza. A jelenlegi járványügyi korlátozások mellett a delta-változat terjedése miatt már napirenden vannak a nyilvános összejövetelekre vonatkozó további szigorítások. A szakemberek legkésőbb őszre újabb járványhullámot jósolnak, de a legfőbb problémát a mélyponton lévő oltási kedv jelenti. Bár a turizmusban dolgozók az elsők között juthatnak vakcinához, mostanáig csupán a horvátok alig 40 százaléka kapott legalább egy dózist, így végül az eredeti tervekkel ellentétben mégsem sikerült június végéig beoltani a lakosság felét.
A járvány gazdasági mellékhatásaként 2020-ban a görög idegenforgalom 75 százalékkal esett vissza, míg a 18 milliárd eurót meghaladó bevételek 4,3 milliárdra csökkentek, ami csaknem 14 százalékkal vetette vissza az ország GDP-jét. Az ágazatért felelős miniszter, Haris Theoharis a Turisztikai Világszervezet globális válságkezelő bizottságának elnökeként idén áprilisban ismertette a turizmus újjáélesztésére irányuló görög tervezetet, melynek lényege a szabad, biztonságos utasforgalom helyreállítása volt. Görögország ezután már május közepén megnyitotta a határait a turisták előtt, a hónap végén pedig elsőként vezette be az uniós digitális Covid-igazolványt, hogy megkönnyítse a turizmus fellendülését, de a görögök a vakcinák terén sem bizonyultak válogatósnak, az orosz és a kínai oltóanyagot is elfogadják a turistáktól. A 2021-es nyári szezontól azt remélik, hogy legalább a 2019-es vendégszám felét elérhetik.
Görögországot éles francia és német bírálat érte az olyan országok állampolgáraira vonatkozó, túl enyhe belépési szabályok miatt, ahol már kimutatták a delta-variáns markáns jelenlétét, de Angela Merkel a Szputnyik V elfogadását is kritizálta. Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök indokolatlannak tartotta a további szigorítást, és kifejtette, hogy az egyedüli megoldást az oltási kampány felgyorsítása jelenti. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ viszont narancssárga kategóriába sorolta Görögországot is, Athén vörös besorolásba került, Kréta szigete sötétpirosba váltott az ECDC térképén, mert két hét alatt a regisztrált fertőzöttek száma meghaladta az 500 főt. A görögök fele már megkapta az első oltást, míg a teljes védettség aránya elérte a 45 százalékot. A kormány 150 eurós pénzjutalommal próbálja növelni az oltási kedvet a fiatalok körében, az ösztönzésre pedig szükség is van, hiszen július 22-én már másodszor tört ki Athénban oltásellenes és a bevezetett korlátozásokkal szembeni tüntetés, amit a rendőrség vízágyúkkal és könnygázzal oszlatott fel. A romló járványügyi mutatók miatt Görögországban kötelezővé tették az oltást az egészségügy és az idősgondozás területén, miközben az éttermek és a kulturális létesítmények bezárulnak mindazok előtt, akik nem tudják igazolni a védettségüket.
A Földközi-tenger térségének harmadik legnagyobb szigete két részből áll, az 1983-ban kikiáltott Észak-ciprusi Török Köztársaságból és a görög ajkú déli területekből, melyek határát az ún. „Zöld vonal” jelöli. A turizmus mindkettő esetében a gazdaság egyik fő tartópillére, hiszen a GDP körülbelül 14 százalékát és a teljes foglalkoztatottság negyedét jelenti, míg az éves bevétel meghaladja a 2,5 milliárd eurót. 2020-ban a pandémia megtörte a ciprusi idegenforgalom szárnyalását is, ami 2019-ben érte el a csúcspontját, akkor majdnem 4 millió vendég érkezett a szigetre, azonban tavaly több mint 75 százalékkal csökkent a turisták száma. A járvánnyal járó utazási korlátozások következtében Ciprus leginkább a fő vendégkörének számító britek és oroszok hiányát szenvedte meg. Még rosszabb volt a helyzet a törökök lakta, gazdasági és politikai embargóval sújtott északi részen, ahol 2020-ban 90 százalék feletti visszaesést tapasztaltak a vendégek számában.
A ciprusi turizmus újraindítását idén május 10-re időzítették, de a járvány ismét közbeszólt. Bár a ciprusiak fele teljesen védettnek számít, az ECDC adatait tekintve a sziget mégis a legkockázatosabb, sötétpiros kategóriában található, mivel a júliusra egyeduralkodóvá vált delta-variáns miatt ezer fölé emelkedett a napi új fertőzöttek száma. A kedvezőtlen adatok hatása pedig már most megmutatkozik a lemondott szállodai foglalásokban. A turisztikai szakemberek szerint a 2021-es szezon még a tavalyit is alulmúlja majd Cipruson.
2019-ben 52 millió turista választása esett az országra, a bevétel megközelítette a 35 milliárd dollárt, viszont a járvány hatására 2020-ban 69 százalékkal mérséklődött a vendégek száma. Ekkor már csak 12 milliárdot hozott a török GDP közel 13 százalékát képező turizmus. 2021 áprilisában megint berobbant a járvány a törököknél, ezért a hónap végétől május 17-ig országos zárlatot rendeltek el. Utána viszont özönlöttek az országba a turisták, és visszatértek a törzsvendégnek számító orosz, ukrán, német, bolgár, iráni és iraki vendégek is. 2021-re a török Turisztikai Minisztérium 17 millió látogatóval és 20 milliárd dolláros bevétellel számol.
Július 1-jén enyhítettek a járvánnyal kapcsolatos korlátozásokon is, de a kegyelmi állapot csak néhány hétig tartott. Fahrettin Koca egészségügyi miniszter elmondta, hogy a delta-variánshoz köthető esetek egyetlen hét alatt majdnem megháromszorozódtak, így az ECDC már narancssárga besorolást adott Törökországnak, mert július közepén két hét alatt 85 ezer új megbetegedést regisztráltak.
Az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) adatai szerint 2019-ben még a GDP közel 9 százaléka, vagyis 32 milliárd dollár bevétel származott a turizmusból, majd a járvány 2020-ban 14,4 milliárdra apasztotta ezt az összeget, ami a bruttó hazai termék 3,8 százalékának felel meg. Az idegenforgalmat felforgató példátlan válság 844 ezer munkahely megszűnését eredményezte Egyiptomban. Khaled al-Enani turisztikai miniszter májusban bejelentette, hogy a hotelek, az éttermek és az üdülőövezetek dolgozóit előnyben részesítik az oltások terén, hogy teljesen beoltott személyzettel várják a vendégeket. 2021 első felében már pozitív tendenciák mutatkoztak, ekkor 3,5 millióan látogattak Egyiptomba, a bevételek pedig megközelítették a 4 milliárd dollárt, ráadásul a szaúdi határok megnyitásával az ottani turisták is visszatértek az országba. Egyiptomban június 1-jétől kezdték el fokozatosan feloldani a járványügyi intézkedéseket, majd július 4-én a kormány úgy döntött, hogy tovább enyhít a vendégek létszámára vonatkozó korlátozásokon, így 50-ről 70 százalékra bővítették a szállodák, az éttermek és a mozik fogadókapacitását.
A delta-variáns globális terjedése miatt az egyiptomi idegenforgalom esélyeit jelentősen ronthatja, hogy a mediterrán térség többi turistaparadicsomához képest negatív rekordot dönt az átoltottság terén, mivel a teljesen védettek aránya mindössze 1,4 százalék, de az első vakcinát is csupán a lakosság 3,6 százaléka kapta meg. Az Egészségügyi Minisztérium máris megkongatta a vészharangot, az előrejelzések szerint legkésőbb ősszel Egyiptomban is újabb járványhullám várható.