A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének Akkreditációs Albizottsága azt javasolta, hogy Kozma Ákost, az alapvető jogok magyarországi biztosát minősítsék le, mert nem foglalkozott számos jogsértéssel az utóbbi időben – közölte a Magyar Helsinki Bizottság.
Oldalukon azt írták: az Albizottság idén júniusban vizsgálta meg a magyar ombudsman munkáját. Ezzel kapcsolatban szerdán hozták nyilvánosságra jelentésüket. Megállapításuk szerint Kozma Ákos nem foglalkozott megfelelően számos emberi jogi problémával, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, az LMBTI embereket, a menekülteket és a migránsokat érintő jogsértéseket.
Továbbá bizonyos, politikailag érzékeny kérdésekben nem fordult az Alkotmánybírósághoz, ami az ő személyes függetlenségének hiányát bizonyítja – írta a Magyar Helsinki Bizottság. Az Albizottság azt is kritizálta, hogy a biztos kiválasztásának folyamata nem kellőképpen széleskörű és átlátható, valamint hogy Kozma Ákos a regionális és nemzetközi emberi jogi mechanizmusokat is csak korlátozottan használta ki az érzékeny ügyekben.
Kozma Ákos működése veszélyezteti a Párizsi Alapelveknek való megfelelést, ezért leminősítését javasolják – áll a dokumentum végén.
A bizottság emlékeztetett arra is, hogy az alapvető jogok biztosa Magyarország nemzeti emberi jogi intézményének minősül. A nemzeti emberi jogi intézményeket kollégáik, a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének Akkreditációs Albizottsága sorolja kategóriákba, és attól függően minősíti őket „A” vagy „B”státuszúnak, hogy mennyiben felelnek meg a Párizsi Alapelvek néven ismert ENSZ-határozatnak, amely a nemzeti emberi jogi intézmények függetlenségével kapcsolatos követelményeket tartalmazza. A „B” státusz ezen belül azt jelenti, hogy az illetőnek
nincs szavazati joga és nem viselhet tisztséget a Világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában.
A Magyar Helsinki Bizottság hozzátette: Magyarországon korábban már több civil szervezet is kifogásolta, hogy míg Kozma Ákos a politikailag semleges ügyekben aktív, azzal szemben a politikailag érzékeny ügyekben nem lép fel a sértett csoportok védelmében és kerüli azt, hogy a kormánnyal szembe kelljen mennie.