A hétvégén Észak-Afganisztán nagyját meghódították a tálibok, érzékeny csapást mérve ezzel az egyre zsugorodó központi kormányra. A szélsőségesek ezzel rátehetik kezüket a térség ásványkincs-készleteire, a Kabulba vezető úthálózatra és a drogcsempészetre is. A tálibok nyomásával a migráció egyre nagyobb gondot okoz.
Súlyos harcok után kitűzték a tálib zászlót Afganisztán szélsőséges iszlamistái Kunduz városában. Az azonos nevű észak-afganisztáni tartomány fővárosa fontos diadal a tálibok számára, egyben érzékeny vereség a roskadozó központi kormányzatnak. A BBC kabuli tudósítója szerint az iszlamisták hétvégi diadala példa nélküli. A tálibok Jowzjan tartomány székvárosa, Sheberghan, valamint Sari Pul felett is átvették az irányítást. Pénteken az ország dél-nyugati részében fekvő Zarandzs városát is elfoglalták, s jelenleg is több tartományi központban heves harcok zajlanak.
A The New York Times helyszíni tudósítója is kitér az iszlamisták hatékony stratégiájára.
Szerintük a tálibok szándékosan az ország több pontján, vidéki területeken lendültek támadásba, jelentősen lekötve ezzel a kormányerők kapacitását.
Pár héttel ezelőtt pedig elkezdődtek a stratégiai szempontból fontosabb városok ellen indított offenzívák. Hozzáteszik, a helyzet egyre jobban hasonlít az Afganisztánt megrázó, 1990-es években vívott polgárháborúra. Hasonlóan a korábbi humanitárius katasztrófához, most is tömegek kelnek útra a megszállt területekről.
Beszámolók szerint hetente 30 ezer ember hagyja el otthonát, s a több mint 300 ezer lakosú Kunduz elestével a migrációs helyzet várhatóan tovább romlik majd.
A nagyvárost egyébként 2015-ben és 2016-ban is megpróbálták elfoglalni a tálibok, mivel innen megközelíthetőek az ásványkincsekben gazdag északi területek. Kunduz útinfrastruktúrája is fejlett, országút köti össze a fővárossal, Kabullal. A közel eső északi határszakasz pedig az ópiumcsempészet szempontjából jelentős: Közép-Ázsiába, majd Európába ezen az útvonalon keresztül áramlik be a heroin.
A boltokat felgyújtották, ahogyan a pénzváltókat is. Az egész város elesett. Nincs villany és vízszolgáltatás. Vészhelyzet van
– mondta a Wall Street Journal megkeresésére egy kunduzi újságíró. A New York-i lap másik, helyszíni forrása pedig arról számolt be, hogy a tálibok kiengedték a börtönből a rabokat, az afgán hírszerzés helyi központjára pedig légicsapást mért a kormányerő a város eleste után.
Soha nem gondoltam volna, hogy a város végül a talibán kezére kerül. Egyetlen éjszaka alatt megtörtét. Valóra váltak a rémálmaink
– ezt pedig a másik északi nagyváros, Sari Pul egyetemének munkatársa mondta a Wall Street Journal-nek. Kunduzhoz hasonló állapotokról számolt be, hozzátéve, hogy a tálibok házról házra járnak, s gyűjtik be az élelmet és vizet a lakosságtól.
A NATO erők tavaly döntöttek a kivonulásról, miután 2020 februárjában az Egyesült Államok megállapodott a szélsőséges iszlamistákkal. Később Joe Biden amerikai elnök idén augusztus 31-ét jelölte ki az utolsó csapatok kivonására, a művelet azonban ennél gyorsabban zajlik. A The Diplomat cikke szerint már az amerikai csapatok 95 százaléka elhagyta a közép-ázsiai országot. A csapatkivonásokkal egyenes arányban nő a káosz Afganisztánban, a kabuli kormány hadserege ugyanis támogatás nélkül nem láthatóan nem tudja megállítani a szélsőségesek előrenyomulását.
(Borítókép: Afgán katonák 2020 márciusában egy kunduzi ellenőrzőpontot ért tálib támadás után. Fotó: STR/AFP)