Több országban is elkeseredett dühöt váltott ki az orosz Szputnyik V késedelmes szállítása. A vásárlók azt állítják, cserben hagyták őket. Van, aki új beszállító után nézett.
Több ország kötött szerződést a tavaly világelsőként bemutatott, orosz Szputnyik V koronavírus-oltóanyag több millió dózisának a megvásárlására.
Oroszországnak adott a „kapacitása arra, hogy 2021-ben 700 millió ember számára biztosítsa a vakcinát Oroszországon kívül” – ezt állította az év elején az oltóanyag külföldi forgalmazásáért felelős Oroszországi Közvetlen Befektetési Alapjának (RDIF) vezetője.
Július óta azonban számos, köztük fejlődő országok is arról számoltak be, hogy csak a töredékét kapták meg a kifizetett dózisnak.
Oroszország a fejlődő országokkal folytatott „vakcinadiplomácia” részeként népszerűsítette a Szputnyik V-t. A vakcinával kapcsolatos nyugati kritikákat – legalábbis az orosz hírügynökség, a TASZSZ szerint – „aljas propagandaként” utasították el.
Kezdetben kétségek merültek fel a vakcina klinikai vizsgálatával kapcsolatban. A legújabb kutatások szerint a vakcina biztonságos és hatásos.
A késedelmes szállítások által leginkább sújtott országok egyike Irán. Teherán 60 millió dózist rendelt, aminek csak töredéke érkezett meg – összegezte a fejleményeket a BBC.
Februárban még azt közölték, hogy Irán ötmillió dózist kap az Oroszországgal kötött megállapodás „első szakaszában”.
Június végéig azonban az Iránnak szállított Szputnyik-dózisok száma mindössze 920 ezer volt, amit most tornáztak fel kétmillióra.
Az ellátás növelésére tett kísérletként közös vállalatot hoztak létre a Szputnyik V iráni gyártására. Teherán közben más országokból, köztük Kínából is kapott ötmillió vakcinát.
Guatemala volt az egyik első ország, ahol arra panaszkodtak, hogy az ígért orosz szállítások nem teljesültek.
Az ottani kormány áprilisban 16 millió Szputnyik V dózist rendelt Oroszországtól. Ebből nyolcmillió dózisért több mint 79 millió dollár (csaknem 24 milliárd forint) előleget utalt. A félév végéig azonban a helyi média szerint mindössze 150 ezer adag érkezett meg.
Az orosz vakcinák leszállításának csúszása miatt a kormányzati illetékesek felvetették, hogy visszatérítést kérnek Oroszországtól.
Ezzel párhuzamosan Alejandro Giammattei államfő azt jelentette be, hogy újratárgyalták a szerződést a Szputnyik V szállítójával. Guatemala csak feleannyi vakcinára tart igényt, a felszabaduló pénzt pedig arra fordítják, hogy más gyógyszercégektől, a Pfizertől, a Modernától és a Johnson & Johnsontól vásároljanak oltóanyagot.
A hondurasi hatóságok a késedelmek miatt vészhelyzeti terven dolgoznak. Az egyik miniszter szerint „a szállító cserbenhagyta az országot”.
Bolíviai tudósítások szerint az ország május végéig csak 745 ezer dózist kapott az ígért 5,2 millióból. A helyi sajtó szerint Oroszország több vakcinát ígért, mint amennyit szállítani tudott.
Januárban Mexikó és Oroszország a két ország elnöke közötti megállapodást ünnepelte, amellyel összhangban 24 millió adag Szputnyik V-t kellett volna leszállítani. Ehelyett az ország eddig csak 4,1 millió dózist kapott.
Argentínában Alberto Fernandez elnök tanácsadója e-mailt küldött az orosz RDIF-nek. Ebben az állt, hogy július 7-én Argentína még mindig 5,5 millió dózist vár az első, és 13,1 millió dózis Szputnyik V-t vár a második szállítmányból. „Pillanatnyilag az egész szerződés felbontásának kockázata áll fenn” – olvasható az argentin média által megszerzett e-mailben.
A Szaharától délre fekvő Afrikában a magas árak, a késedelmes szállítások és a hatásossággal kapcsolatos aggályok okoznak gondot az elosztásban.
Februárban az Afrikai Unió vakcinákkal megbízott munkacsoportja közölte: Oroszország 300 millió dózis Szputnyik V-t ajánlott fel egy finanszírozási csomaggal együtt.
Az RDIF szerint a szállítások zöme júniusban kezdődött volna. A hónap elejéig 11 afrikai ország hagyta jóvá az orosz vakcina alkalmazását. Július elejéig azonban kevés adag érkezett.
Áprilisban a ghánai kormány bejelentette, hogy 3,4 millió adag Szputnyik V-t rendelt, július elejéig azonban csak 20 ezer adagot kapott.
Angolában az egészségügyi miniszter június végén bizakodóan azt mondta, hogy rövidesen további adagok érkeznek a Szputnyik vakcinából. Májusban az ország 40 ezer dózis Szputnyik vakcinát kapott a lekötött 12 millióból.
Afrikában további nehézségeket okoznak az árakat megemelő közvetítők. Kenya áprilisban elrendelte a Szputnyik V használatának leállítását, miután kiderült, hogy az oltóanyag olyan magáncégekhez került, amelyek akár 70 dollárt is elkérnek egy dózisért.
A Szputnyik V globális terjesztésére vonatkozó ambiciózus tervek ellenére Oroszországnak már az is nehézséget okoz, hogy elegendő mennyiséget állítson elő saját szükségleteinek a kielégítésére.
Pedig az oroszok vonakodnak beoltatni magukat. A lakosság csupán 15 százaléka kapta meg az első oltást június végéig.
A Reuters szerint azonban most megnőtt a hazai kereslet, miután egyes térségekben kötelezővé tették a vakcinát az állami szektor egyes területein. Moszkva szerint ez, valamint a tárolási gondok okozzák a hiányt.
A Kreml ugyan ígéretet tett, hogy megoldja a tengerentúli szállításokat, de azonnali prioritása a belföldi kereslet kielégítése.
Az év eleje óta több ország kötött megállapodást az RDIF-fel a Szputnyik V helyi gyártásáról.
India például évente százmillió dózist lenne képes előállítani. A gyártást azonban szeptemberig elhalasztották, emiatt számos ország még mindig jobbára az orosz gyártású dózisokra szorul.
A Szputnyik V gyártását a belgrádi Torlak Intézetben június 4-én indították el hivatalosan. A szerb média mégis arról számolt be, hogy az ország több részén nem áll rendelkezésre elegendő mennyiség a második dózis beadásához.
Egyes térségekben pedig még az első dózisokra is várnak – közölték a belgrádi lapok.
(Borítókép: Szputnyik-szállítmány Argentínában. Fotó: Augustin Marcarian / Reuters)