Elkezdődött a végjáték Afganisztánban. Az USA és a Nyugat támogatásával az elmúlt 20 évben lassan felépült ország most pillanatok alatt tér vissza a majdnem középkori állapotok közé, oda, ahol a tálibok kiűzése előtt létezett.
A háborúnak vége Afganisztánban, az uralom típusa és a rendszer formája hamarosan tisztázódik - jelentette ki a tálibok politikai irodájának szóvivője vasárnap az al-Dzsazíra katari székhelyű tévének nyilatkozva. Mohammed Naim szóvivő elmondta, hogy egyetlen diplomáciai testület vagy annak bármelyik központja sem volt célpont. Hozzátette, szervezete mindenkit biztosít arról, hogy gondoskodik az állampolgárok és a diplomáciai képviseletek biztonságáról.
Készek vagyunk párbeszédet folytatni minden afgán személlyel, és garantálni fogjuk számukra a szükséges védelmet
- hangoztatta. Kijelentette, szervezete minden lépést felelősségteljesen tesz, és mindenkivel békét akar.
A tálib lázadók vasárnap vonultak be az afgán fővárosba, Kabulba. Ezzel egy időben Asraf Gáni elnök elhagyta az országot, mondván, el akarja kerülni a vérontást, mivel az iszlamista fegyveresek közel kerültek ahhoz, hogy átvegyék az ország irányítását. A tálibok be is vonultak az elnöki palotába, amiről az al-Jazeera English közölt felvételeket.
Naim az afgán elnök meneküléséről azt mondta, nem számoltak vele, és még a politikushoz közel állók sem számítottak rá. Hangsúlyozta, hogy szervezete most látja húsz éve tartó erőfeszítéseinek és áldozatainak eredményét.
Elértük, amire vágytunk, vagyis országunk szabadságát és népünk függetlenségét. Nem engedjük, bárki is arra használja a földjeinket, hogy bárkit célba vegyen, és nem akarunk ártani másoknak. Nem hisszük, hogy a külföldi erők megismételnék afganisztáni kudarcos tapasztalataikat
- mondta. Végezetül arról beszélt, hogy a tálibok készek párbeszéd útján kezelni a nemzetközi közösség aggodalmait.
Az Európai Unió alkalmazottainak és polgárainak biztonsága a legfontosabb azt követően, hogy a tálib felkelők behatoltak az afgán fővárosba, Kabulba - jelentette ki vasárnap este Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke. Twitter-bejegyzésében hangsúlyozta:
Az uniós polgárok, a személyzet és családtagjaik biztonsága rövid távon prioritást élvez. Hasonlóképpen egyértelmű, hogy sok tanulságot kell levonni a történtekből.
Hozzátette, hogy szoros kapcsolatban áll Josep Borrellel, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, akivel figyelemmel kísérik az afganisztáni fejleményeket.
Közben több mint 60 ország közös nyilatkozatot adott ki, amelyben azt állítják, hogy az Afganisztánt elhagyni kívánó afgánoknak és nemzetközi állampolgároknak engedélyezni kell a távozást, és a repülőtereknek, valamint a határátkelőknek nyitva kell maradniuk
- közölte vasárnap késő este az amerikai külügyminisztérium. A tájékoztatás szerint az amerikai kormány és több mint 60 másik ország, köztük Ausztrália, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Katar, a Koreai Köztársaság, Németország, és Olaszország közös nyilatkozatot adott ki. Ebben azt közölték, hogy "az Afganisztán-szerte hatalmi és hatósági pozícióban lévők felelősséget - és elszámoltathatóságot - viselnek az emberi élet és a tulajdon védelméért, valamint a biztonság és a polgári rend azonnali helyreállításáért". Hozzátették: az afgán nép megérdemli, hogy biztonságban és méltóságban éljen. Mi a nemzetközi közösségben készen állunk arra, hogy segítsük őket.
A kabuli repülőtérről jelenleg is folyik a nyugati állampolgárok tömeges evakuálása. Brüsszeli források szerint a repülőtér az utolsó olyan nagy létesítmény az országban, amely továbbra is a NATO-erők ellenőrzése alatt áll, és amelynek biztonságát amerikai, brit és török katonai erők őrzik. A repülőtér vasárnap leállította a menetrend szerinti járatok kiszolgálását, és csak katonai szállító repülőgépek indítására szolgál. Egy hétfő reggeli videófelvétel szerint a légikikötőben hatalmas a káosz.
Kabul Airport this morning
— omar r quraishi (@omar_quraishi) August 16, 2021
Too many people, too few planes pic.twitter.com/rReyvBG5Lc
A legtöbb nyugati állam nagykövetsége már felfüggesztette tevékenységét és villámgyorsan igyekszik kihozni állampogárait. Érthető a sietség, hiszen szárazföldön már nem lehet elhagyni Afganisztánt, mivel az összes határátkelőt a lázadó tálibok ellenőrzik. Mindenki a kabuli repülőtérre igyekszik. Folyamatos a légihíd Kabul és a vezető hatalmak fővárosai között. Az amerikai nagykövetségen kiadták a parancsot az épületben lévő dokumentumok ledarálására, megsemmisítésére. Lehúzták az amerikai lobogót és bár a reptéren marad egy 50 fős diplomáciai misszió, ezzel gyakorlatilag megszűnik az amerikai jelenlét az országban.
Látva ezt a pánikszerű pakolást és menekülést republikánus amerikai politikusok egy 1975-ben történt hasonló légihidas, fejveszett menekülés esetét hozzák fel. Amikor Dél-Vietnámban fővárosát, Saigont, hasonló körülmények között hagyták el az utolsó amerikai katonák a vietnámi háború végén. A különbség annyi, hogy a katonákat már kivonták Afganisztánból, most az utolsó amerikai érdekeltségek elszállítása zajlik. Persze Antony Blinken külügyminiszter szerint a jelenlegi helyzetet nem lehet összehasonlítani a saigonival. Azt azért ő is elismeri, hogy annál sokkal gyorsabban foglalták el az országot a tálibok, mint ahogyan azt az amerikai diplomácia számította.
Kabulban vasárnap ezrek várakoztak az ATM-ek előtt, hogy hozzájussanak a vagyonukhoz, vagy annak egy részéhez. Ugyancsak sorok kígyóztak az útlevél kiadó hivatalok előtt, mert enélkül - meg egyérvényes repülőjegy nélkül - lehetetlen elhagyni az országot. Szemtanúk szerint délutánra a kormányzati épületeket őrző katonák, fegyveresek eltűntek, legtöbbjük civilbe bújt és megpróbál elvegyülni, mert a tálibok őket fogják először felkutatni. Gyakorlatilag már biztonságiakat sem lehetett látni az épületek bejáratainál. A repülőtérre szinte lehetetlen eljutni. Egy isztambuli egyetemen tanuló fiatalember a szüleit jött haza meglátogatni a szünidőben, most pedig 5 órát gyalogolt a reptérre, hogy eljusson valahogyan légi úton Törökországba.
A kormányzat gyakorlatilag megszűnt az országban. A vezetés ugyan tárgyalást kezdeményezett a tálibokkal a békés hatalomátadásról, ennek mikéntjéről azonban nincsenek biztos információk. Az viszont már tudott, hogy tegnap délután a hivatalban lévő elnök, Asraf Gáni, összepakolt és Tádzsikisztánba repült, és ennek nem igazán biztató az üzenete a távozásban nem is reménykedő mintegy 38 millió maradó afgán számára. Mint ahogy az sem, hogy a városba beszivárgó fegyveresek máris megszállták az elnöki palotát.
Tapintható a félelem az afgán fővárosban. Rossz példa pedig bőven akad. Mivel az amerikaiak május után elkezdték a csapatok kivonását az országból, azokon a helyeken, ahol korábban állomásoztak, megjelentek a tálibok. És bár a kormányerőket kiképezték és technikában is fel tudták volna venni a harcot a lázadókkal, mégsem szálltak velük szembe. Összefogdosták ezeken a településeken azokat, akik az amerikaiaknak dolgoztak az elmúlt években. Egy tolmácsot pedig - csak az elrettentés miatt - közterületen lefejeztek, vélhetően a miheztartás végett.
Nos, az ilyen lépések miatt retteg az emberek egy nagy része az afgán fővárosban. Ugyanakkor a tálibok rájöttek, hogy ha okosan használják a nemzetközi sajtót, akkor megpróbálhatják magukat kedvező színben is feltüntetni. Propagandájuk részeként hívtak meg CNN forgatócsoportokat az elfoglalt nagyobb városok némelyikébe, hogy bizonyítsák: az élet visszatért nomális kerékvágásába és nincsenek megtorlások. Persze tudjuk, kutyából nem lesz szalonna. Már csak azért sem, mert a tálibok csodálattal figyelték az elmúlt évtized közepén néhány évig létezett Iszlám Államot. Majd pedig annak szétverése után jónéhány egykori IÁ harcosnak nyújtottak búvóhelyet az általuk ellenőrzött afgán térségekben. És ne legyen kétségünk afelől, hogy közülük sokan - hálából - most ott harcolnak a tálibok soraiban. Az is árulkodó, hogy az elfoglalt tartományi fővárosok rendőrségi celláit és a börtönöket is azonnal megnyitották. Így nem csak a korábban bebörtönzött tálib harcostársakkal bővült a létszámuk, hanem a sittre vágott bűnözők is beállhattak közéjük.
De ez a talibán, már nem az a talibán, amely a 90-es évek elején, a szovjet megszálló erők kivonulása utáni káoszt kihasználva 1996-ban magához ragadta a hatalmat. A lassan eltelt 30 év alatt vezetőik, követőik is kicserélődtek. A fiatalabb generáció pedig meg kellett, hogy tanulja a modern kor eszközeinek használatát, különösen az állandó jelentétet a social mediában. A manapság nyilatkozó tálib vezetők folyamatosan hangsúlyozzák, hogy nem készülnek megtorlásra az előző vezetést kiszolgálókkal szemben, de azért nyugtával dícsérd a napot.
Persze az a fotó is árulkodó, amit a BBC közölt, amikor az egyik frissen elfoglalt tartományi székhelyen végigvezették az újságírókat és a sebbel-lobbal berendezett új adminisztráció vezetőjének íróasztalán ott virított a tálibok hivatalos zászlócskája, rajta a felirattal: Afganisztáni Iszlám Emírség.
A tálib hatalomátvétel nyomán valószínűleg hatalmas tömegek indulnak majd el, mert nem akarnak ismét az ősi iszlám jog, a sária szerint élni. A nők jogait valószínűleg ismét korlátozzák, iskolába nem járhatnak, nem tanulhatnak. Több nyugat-európai állam is jelezte, hogy hajlandó befogadni afgán menekülteket, de félő, hogy a megajánlott keretszámok a menekülők töredékének megmentésére sem lesz elegendő.