A tálibok beleegyeztek, hogy biztonságos elvonulást engedélyeznek Afganisztánból az amerikaiak által irányított kimenekítéshez csatlakozni igyekvő civileknek – jelentette be Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Az amerikaiak, afgán szövetségeseik és mások evakuálásának befejezésére vonatkozó menetrendet még ki kell dolgozni az ország új vezetőivel.

Jake Sullivan elismerte, hogy egyes civilek távozása ellenállásba ütközött, amikor megpróbálták elérni a kabuli nemzetközi repülőteret. Azt mondta ugyanakkor, hogy nagyon sokan elérték a repülőteret, és a többiek problémáját megvitatják a tálibokkal, akiknek elképesztően gyors hatalomátvétele káoszba, zűrzavarba és erőszakba sodorta az amerikai kimenekítési erőfeszítéseket. Sullivan szerint korai lenne megmondani, hogy az Egyesült Államok elismeri-e a tálibokat legitim kormányzó hatalomnak Afganisztánban.

Jelenleg kaotikus állapotok uralkodnak Kabulban, ahol még a kormány sem alakult meg. Végső soron a tálibok feladata, hogy megmutassák a világ többi részének, kik ők és hogyan szándékoznak továbblépni

 – idézte a nemzetbiztonsági tanácsadót az MTI.

A Pentagon tisztviselői azt mondták, hogy a hétfői kényszerszünet után a légi szállítás ismét beindult, és az időjárási problémák ellenére felgyorsult, ezzel egy időben rendszeres az egyeztetés a tálib vezetőkkel. További amerikai katonák érkeztek és továbbiak vannak úton, így várhatóan összesen több mint hatezer fő vesz részt a repülőtér biztosításában a következő napokban. A külügyminisztérium arról számolt be, hogy John Bass volt afganisztáni nagykövetet a kabuli evakuálási művelet irányítására küldik. A Pentagon pedig arról, hogy Christopher Donohue vezérőrnagyot, a hadsereg különleges műveleti tisztjét, a 82. légideszant hadosztály jelenlegi parancsnokát vezényli a repülőtéri biztonsági műveleteinek vezetésére.

A Fehér Ház egy névtelenséget kérő tisztviselője szerint az amerikai hadsereg eddig több mint 3200 embert evakuált Afganisztánból, köztük amerikai személyzetet is, a katonai repülőgépek segítségével. A 3200 emberen kívül mintegy kétezer afgán menekültet is evakuáltak az Egyesült Államokba – tette hozzá a tisztviselő.

Közben Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit kormányfő kedden telefonon megállapodott, hogy részt vesznek a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) jövő heti, Afganisztánról szóló virtuális csúcstalálkozóján – tudatta közleményében a Fehér Ház és a Downing Street. Washingtoni közlés szerint a két politikus egyetértett, hogy a tálibok afganisztáni hatalomra kerülését követően meg kell vitatni a velük kapcsolatos közös megközelítést és stratégiát.

Boris Johnson, akinek az országa jelenleg betölti a G7-es csoport (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország) elnöki tisztét, egy ilyen csúcstalálkozóra szólított fel, miközben a nemzetközi közösség egyelőre tanácstalan. A Downing Street tájékoztatása szerint a brit miniszterelnök és az amerikai elnök a beszélgetés alkalmával üdvözölte a kimenekítési műveletben mutatott amerikai-brit együttműködést. A beszélgetéssel összefüggésben Washingtonban azt emelték ki, hogy Afganisztánnal kapcsolatban megvitatták „a szövetségesek és a demokratikus partnerek közötti folyamatos szoros együttműködés szükségességét”.

Joe Biden első alkalommal tárgyalt egy állam vagy kormány vezetőjével az afgán főváros eleste óta. Az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalíció a terrorizmus elleni küzdelem jegyében húsz évig katonailag beavatkozott Afganisztánban. Ebben az Egyesült Királyság is fontos szerepet játszott. Az Egyesült Királyságban nyíltan bírálták Joe Biden döntését, hogy augusztus 31-ig kivonja az utolsó amerikai csapatokat Afganisztánból, és azt, ahogy ezt a műveletet Washington irányítja.

Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte: nem kizárt, hogy amerikai diplomaták augusztus 31. után is az afgán fővárosban, Kabulban maradhatnak, amennyiben szavatolt a biztonságuk.

Ha biztonságos és indokolt, hogy ott hagyjuk őket hosszabb időre, akkor megfontolhatjuk ezt a lehetőséget

 – fogalmazott Price. A szóvivő hozzátette, hogy a jelenleg Kabulban maradt amerikai diplomáciai személyzet segíti az amerikai állampolgárok és az afgán szövetségesek evakuálását. Price arról is beszámolt, hogy kedden John Bass, az Egyesült Államok volt afganisztáni nagykövete is elindult Kabulba, hogy segítsen a kiürítésben. A szóvivő szerint Washington abban reménykedik, hogy legalább augusztus 31-ig megtartja „alapvető diplomáciai jelenlétét” a kabuli repülőtéren, és ha biztonságos, akkor tovább is. Mint elmondta, az Egyesült Államok célja, hogy kimenekítsék a lehető legtöbb afgánt is, aki segített a húszéves háborúban.

Számos prominens amerikai katonai szereplő meglehetősen lesújtó véleménnyel kommentálta az afganisztáni kivonulást, és az abból adódó következményeket. Köztük van David Petraeus nyugalmazott tábornok, Herbert McMaster nyugalmazott altábornagy, egyben Donald Trump volt amerikai elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, Robert O’Neill, az Egyesült Államok haditengerészetének korábbi kommandósa és Derrick Van Orden nyugalmazott haditengerészeti kommandós.

Közben kedden Németország több városában tüntetők ezrei követelték, hogy a kormány fokozza az Afganisztánban veszélyeztetett emberek kimenekítésére tett műveleteit. A szervezők szerint a legnagyobb tüntetés a fővárosban, Berlinben volt, ahol a német parlament épülete előtt tartottak nagygyűlést. Itt a tiltakozók olyan táblákat tartottak a magasba, amelyeken az állt, hogy „Légihidat most” és „Van helyünk”. A rendőrség szerint a megmozduláson több mint kétezren vettek részt, lényegesen többen, mint az előre regisztrált ötszáz fő. Számos, egymással szoros kapcsolatot ápoló csoport nyolc németországi városban szólított fel tüntetésre. Kölnben a szervezők szerint mintegy ezren mentek el a megmozdulásra, szintén lényegesen többen, mint várható volt.

(Borítókép: Tálib fegyveres Ghazniban 2021. augusztus 14-én. Fotó: Stringer / Reuters)