A krími platform fő célja a Krím megszállásának megszüntetése és visszatérése Ukrajna ellenőrzése alá. Milyen kilátásai vannak ennek a közvetlen, fő célnak?

Úgy gondoljuk, hogy a Krím félsziget megszállásának megszüntetése nem kizárólag Ukrajna házi feladata. Ugyanis a 2014-ben történtek – az Orosz Föderáció Ukrajna elleni agressziójának eseményei – már a kollektív biztonsági kérdések közé tartoznak, legyen szó nemzetközi biztonságról vagy regionális európai biztonságról. 2014 töréspontot jelentett a nemzetközi rendszerben, ugyanis a második világháború után lefektetett territoriális sértetlenség alapelvét megszegték. Oroszország az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsának tagja, atomhatalom, és ami a szempontunkból fontos, az az ország, amely garantálta Ukrajna biztonságát és sértetlenségét. Ezért a Krím félsziget ügyében azt gondoljuk, hogy közös felelősségről van szó. 

Stratégia, konszolidáció és szinergia – ez a krími platform három alappillére. Az ukrán nemzetbiztonsági tanács közel nyolcévnyi megszállás után most először fogadott el deokkupációs és integrációs stratégiát, ahol nagyon részletesen leírtuk, mik a feladataink, hogyan látjuk a helyzetet a Krímben, mit szeretnénk tenni mint ukrán állam és ukrán társadalom. A megszállás megszüntetése a fő feladat, fő cél, és ezt a célt diplomáciai úton kell elérnünk. A második alappillér a konszolidáció, amely köré szeretnénk gyűjteni a partnereinket párbeszéd révén. A harmadik pedig a szinergia, amely a célunk eléréséhez vezethet.

Pontosan hogyan képzelik el a krími platform működését?

Több verziót vizsgáltunk a formátum létrehozása előtt, különböző globális példákat is. Olyan rugalmas formátumot akartunk, amely minden lehetséges partnert magába tud foglalni. A szerkezet többszintű: kormányzati szint, parlamenti szint és szakértői szint. Minden szintnek megvan a maga feladata, amelyek kiegészítik egymást. Az augusztus 23-án tartandó fórum alapító esemény, amellyel formalizáljuk a krími platform létrehozását. Jelenleg negyvenkét résztvevővel számolunk – országok vagy nemzetközi szervezetek. Az országokat külügyminiszterek, védelmi miniszterek vagy állam- és kormányfők képviselik majd.

Miért nem fedik fel a fórum előtt a résztvevők pontos listáját, mitől tartanak?

Ennek egyetlen egyszerű oka van: Oroszország nem pusztán megfigyelője ennek a eseménynek. A hírszerzésünkön keresztül tudjuk, hogy a nagykövetségeik több irányban dolgoznak: egyrészt hogy diszkreditálják a platformot mint eseményt, hogy diszkreditálják azokat a célokat, amelyeket mi mint ország kitűzünk magunk elé, és amelyek köré a nemzetközi közösséget próbáljuk konszolidálni, illetve egyszerűen azt próbálják elérni, hogy az ország vagy ne vegyen részt a fórumon, vagy ha részt is vesz, a lehető legalacsonyabb szinten. Ezért, hogy maximálisan megőrizzük a párbeszédet a partnereinkkel, csak néhány nappal a fórum előtt fogjuk felfedni a résztvevők pontos listáját.

Maga a fórum arra hivatott, hogy elindítsa a krími platformot, majd ezután konkrét lépések várhatók. A Krím félsziget megszállása nem fejeződött be 2014-ben, ez egy azóta is tartó folyamat, amiről fontos beszélni. Nem csak emberi jogokról van szó, ez elsősorban militarizáció kérdése, amely biztonsági kockázatokat jelent az egész fekete-tengeri régióban és azon túl. Már most is azt láthatjuk, hogy a Krím Oroszország előretolt bázisává válik a közel-keleti és észak-afrikai régióban folytatott műveletek számára.

Oroszország azóta szisztematikusan dolgozik a legitimizáción, és rengeteg pénzt és erőforrást fektet abba, hogy elterjessze a saját narratíváját, hogy meggyőzze a világot arról, hogy minden szép, az emberek boldogok, felhúzták az összekötő hidat és a nemzetközi repülőteret, utakat, óvodákat és iskolákat építenek. De ha mélyebben nézzük meg mindezt, láthatjuk, hogy ennek nem humanitárius, hanem főleg katonai okai vannak. Ez az a kontextus, amelyet el kell mondanunk és állandóan napirenden kell tartanunk – az el nem ismerés politikája. A krími platform nagyító, amelyet a világ számára kínálunk.

Van olyan konkrét nemzetközi példa, amelyre tudnak támaszkodni?

Ez a formátum teljesen egyedi, nem tudunk másikról. Sokat egyeztettünk a Balti államokkal, amelyek a szovjet időszakban maguk is átélték a sokéves megszállást, és ahol szintén érvényben volt az el nem ismerés politikája. Én magam a Krím félszigetről származom, újságíróként dolgoztam. A megszállás kezdeteitől foglalkozom az üggyel. A csontjaimig átérzem a helyzetet. Ez az egész szerkezet a fejemben született meg, és a formátum, amelyet akkor javasoltam, amikor kineveztek ebbe a pozícióba, maximálisan segíthet nekünk abban, hogy hatékony lépéseket tegyünk.

Mit várnak a résztvevőktől?

Most első körben szolidaritásról van szó. Ez egy alapító fórum, amelyen fizikai részvételre, majd egy nyilatkozat aláírására számítunk. A krími nyilatkozat lesz az a dokumentum, amely formalizálja a formátum elindítását, és amely világosan kinyilvánítja az el nem ismerés politikáját, vagyis ennek révén minden résztvevő ország konkrétan kinyilvánítja, hogy soha nem fogadja el a Krím hovatartozási változását. Ez a nyilatkozat továbbá elítéli Oroszország bűneit a Krím félszigeten, amelyek konkrétan fel lesznek sorolva a dokumentumban. Jelenleg egyeztetés alatt van a végső szöveg, hiszen sok a résztvevő, és mindenkinek saját víziója, saját pozíciója van. Az az igazság, hogy ezek az egyeztetések már sok-sok hónapja tartanak, de már a végéhez közeledünk.

Milyen támogatást tudnak nyújtani ön szerint a visegrádi négyek?

A V4 jó példa a közös értékeken és érdekeken alapuló együttműködésre. A visegrádi országokkal való együttműködés sokat jelent Ukrajnának. Mindenekelőtt jó ösztönzés arra, hogy megtanuljuk és átvegyük a visegrádi államok tapasztalatait és bevált gyakorlatait mint uniós és NATO-tagokét. Másrészt az együttműködés új lehetőségeket nyit Ukrajna európai és euroatlanti struktúrákkal való integrációja szempontjából. Magyarország már most jelentős segítséget és támogatást nyújt számunkra, amikor például az EU egyesített kiállásáról van szó az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatban a Krím ideiglenes elfoglalása és az Ukrajna elleni katonai agresszió miatt. Az el nem ismerés politikája fontos pillér, amelyet nemcsak meg kell tartani, hanem elő is kell mozdítani. Ez lehet az egyik téma, amelyet a nemzetközi szervezetekben és fórumokon a V4-országok közösen hangsúlyoznak. Az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog védelme az Oroszország által elfoglalt területeken szintén kiemelt pont lehet. Magyarország támogatása ebben a tekintetben nagyon fontos az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöksége alatt. Szeretném megjegyezni, hogy július 22-én Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnökeként Ukrajna keleti régiójában járt. Ez rendkívül jó kifejezése volt Ukrajna támogatásának, bebizonyította, hogy Magyarország különös figyelmet fordít erre a kérdésre. Hadd hangsúlyozzam, hogy ez volt az első látogatása az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elnökének az ukrajnai konfliktusövezetben.

Bízunk benne, hogy Magyarország folytatja sebesült katonáink orvosi kezelését, és nagyon hálásak vagyunk érte. Örülnénk neki, ha Magyarország és a többi visegrádi ország részt venne a krími platform további munkájában szakértői szinten is. A magyar V4-es elnökség alatt nagyra értékelnénk, ha Magyarország V4 plusz Ukrajna vagy V4 plusz három társult ország formátumú találkozókat kezdeményezne. Ez jó alkalom lenne arra, hogy megvitassuk többek között a lehetséges közös fellépéseket Ukrajna, valamint Grúzia és Moldova területi integritása kérdéseinek nemzetközi napirenden tartása érdekében, hogy e tekintetben beszéljünk a hibrid, információs, kiber- és egyéb fenyegetésekről. Érdekeltek vagyunk a V4-országokkal közös hadgyakorlatokban. Itt említhetem Ukrajna együttműködését a V4 harci taktikai csoportjával. Minden, ami növelheti védekezési képességünket, kiemelt jelentőségű számunkra.

Hogyan reagált Oroszország a krími platform létrehozásáról szóló bejelentésre? Volt-e bármiféle párbeszéd Kijev és Moszkva között erről?

Párbeszéd nem volt, inkább nevezhetjük ezt valamiféle üzenetváltásnak. A pozíciónk az, hogy Oroszország megszálló ország, és a nemzetközi humanitárius jog szerint teljes felelősséggel tartoznak mindazért, ami a Krím félszigeten történik az állampolgárainkkal. Amikor tavaly az elnök bejelentette a krími platform létrehozását az ENSZ-csúcson, szó volt arról, hogy meghívjuk a fórumra az Orosz Föderációt. Ekkor az orosz külügyminisztérium képviselője, Marija Zaharova azt mondta, hogy a krími lakosság érdekében akár részt is vehet Moszkva az eseményen. Azonban miután úgy fogalmaztuk meg a platform fő célját, mint a megszállás megszüntetését, Moszkva is változtatott a pozícióján, és hivatalosan minden fórumon elmondták, hogy a platform veszélyt jelent Oroszország területi egységére és az Orosz Föderáció biztonságára. Ezt mondják a partnereiknek is, hogy ennek megfelelően fognak viszonyulni azokhoz, akik részt vesznek a krími platformon. Vagyis ez már nyílt, leplezetlen fenyegetés.

Hogyan változott a közvélemény Ukrajnában a Krím félsziget ügyében az elmúlt több mint hét évben? Az elmúlt években az utazásaim során mintha azt érezném, hogy a Krím visszaszerzésébe vetett remény egyre inkább háttérbe szorul.

Talán az egyik leggyakoribb kérdés, amellyel találkozom, hogy mikor szerezzük vissza a Krím félszigetet. Ezt én magam is nagyon szeretném tudni, hiszen ott vannak a hozzátartozóim, ott van a szülői ház. Ugyanakkor ha így tesszük fel a kérdést, már eleve válasz hiányára ítéljük magunkat, mert lehetetlen pontos választ adni rá. De a krími platform pont ezt a mielőbbi visszatérést szolgálja. Ami a közvéleményt illeti, úgy érzem, sok állampolgárunk számára Krím még értékesebbé vált. 

Az a személyes véleményem, hogy Ukrajna most születik újjá mint nemzet. A nemzetünk 2014-ig több forradalmon edződött, az értékeinket a vérünk itatta át. A civilizált európai országok családjában látjuk magunkat, és maximálisan el szeretnénk távolodni attól az orosz történelmi kontextustól, amely meghatározta a történelmünket. Azt gondolom, hogy az ország most az identitása megértése felé tart, hogy értsük, kik vagyunk mint nemzet, mik az értékeink, miért küzdünk, mit akarunk. Abban a kollektív kontextusban, hogy mit akarunk, a Krím a részünk, és küzdünk azért, hogy visszatérjen hozzánk.

Lesz-e szó a krími platformon Kelet-Ukrajnáról, tervezik-e előhozni a fórumon ezt a kérdést?

Nem ez a platform fő fókusza, de így vagy úgy mindenképpen fogunk róla beszélni. A legnagyobb hangsúly a Krím különböző aspektusain van, a biztonságtól kezdve az ökológiai kérdéseken át a gazdasági kérdésekig. De lehetetlen nem beszélni a Donbaszról. Az egyik lehetetlen lenne a másik nélkül. Ugyanakkor Donbasz ügyében már több létező platform is létezik: a normandiai négyek formátuma, az EBESZ missziója, a minszki egyezmények. Ezeken szó van a humanitárius kérdésekről, fogolycseréről és gazdasági kérdésekről is.

Ugyanakkor Ukrajna az elmúlt időszakban ezeknek a formátumoknak a megváltoztatásáért szólal fel.

Inkább arról van szó, hogy azt mondjuk, hogy ezek a formátumok már sok éve léteznek, és nem túl magas a hatékonyságuk. Azt gondoljuk, ez azért van, mert az Orosz Föderáció nem érdekelt a helyzet megoldásában. Ez korlátozza a lehetőségeinket. Számunkra fontosak a meglévő formátumok, de érdekeltek vagyunk minden konstruktív új lehetőségben. Nem állunk meg egy helyben.

Vagyis jelenleg nem cél, hogy egyetlen platformba vonják az orosz–ukrán kapcsolatok minden problematikáját Kelet-Ukrajna és a Krím ügyében?

A lényeg ugyanaz, a taktika különbözik. Kelet-Ukrajnában és a Krím félszigeten más a helyzet. A krími platform a lehető legrugalmasabb formátum, a kihívásoknak megfelelően át tudjuk építeni. Ezek jelenleg párhuzamosan futó ügyek – az egyikben például Oroszország részt vesz, a másikban nemzetbiztonsági fenyegetésnek tartja a létezését. Az, hogy mi lesz holnap, nagyon sok mindentől függ.

(Borítókép: Emine Dzsaparova. Fotó: Ukrajna külügyminisztériuma)