A tajvani hatóságok 154 macskát altattak el azután, hogy csempészeknél megtalálták őket.

A tajvani parti őrség csütörtökön, a szigettől délre, negyven tengeri mérföldes távolságban csapott le egy halászhajóra. A hajón összesen 62 ketrecben találtak ritka fajtatiszta macskákat, többek közt orosz kék macskákat, ragdollokat, brit rövidszőrűeket és egzotikus rövidszőrűeket. Becslések szerint az állatok értéke összesen tízmillió tajvani dollár (106 millió magyar forint) körül lehetett. Miután lefoglalták az állatokat, szombaton az összeset elaltatták.

A hatóságok szerint a lépésre „biztonsági okokból” volt szükség, mivel nem sikerült kideríteni az állatok származási helyét, ezáltal nem lehetett tudni, nem hoznak-e magukkal valamilyen fertőzést. Mindemellett a szigetország lakosai, valamint a helyi állatvédő szervezetek egyaránt felháborodtak a történteken, különösen azután, hogy az állatokról készült képek bejártak a közösségi médiát.

Miért nem lehetett őket karanténba helyezni? Miért kell a tajvaniaknak ártatlan macskákat kivégezniük? – tette fel a kérdést egyikük. Sokan azt kérték, hogy változtassanak a fennálló szabályozásokon, és sújtsák nagyobb büntetéssel az állatcsempészeket. A felháborodást az is magyarázza, hogy Tajvanon az átlagosnál is többen tartanak háziállatokat, még a nemzeti ipar egy jelentős része is a kisállatokra épül. 

Az államfő – akinek két macskája van – azt írta, elszomorították a történtek, de az állatok haláláért a csempészek a felelősek. Hozzátette, megfontolják, hogy a törvényt át tudják-e alakítani abban a szellemben, hogy humánusabban tudjanak eljárni a jövőben az állatokkal szemben. 

A döntésért az ország agrárminisztere is vállalta a felelősséget. Csen Csi-csung a Taipei Times szerint azt mondta, hogy a karantén sem lett volna megoldás, mivel az állatokban olyan vírusok is lehettek, amelyeknek hosszú a lappangási idejük, és ezek a kisállatokra, valamint a mezőgazdasági állatokra is veszélyt jelenthettek volna Tajvanon. Hozzátette: várhatóan növelni fogják az állatcsempészekre kiszabható büntetések mértékét. 

Vu Hung, egy tajvani állatvédelmi civil szervezet ügyvezető igazgatója eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a csempészetet hálózati szinten kell felszámolni, és meg kell találni azokat is, akiknek eladták volna az állatokat. 

Tajvanon egyébként 1997-ben az Aphthovirus által okozott száj- és körömfájás tizedelte meg a helyi sertésállományt, a vírustól pedig mind a mai napig nem tudtak megszabadulni, ami magyarázza, miért ennyire óvatosak az állatokkal szemben.