Szeptember 20-án parlamenti választásokat tartanak Kanadában. Erről a múlt héten döntött Justin Trudeau miniszterelnök, a döntés mögött racionális hatalomtechnikai megfontolások állnak. Elemzők viszont arra figyelmeztetnek: az újabb járványhullámra időzített kampánnyal a kormánypárt sok kockázatot vállal.
Kedden jelent meg egy stockholmi székhelyű demokráciakutató intézet, az Idea elemzése a világjárvány népszavazásokra, választásokra gyakorolt hatásáról. Összesítésük szerint 2020. februárja és 2021. augusztus 21-e között összesen 79 országban és közigazgatási térségben halasztottak el választásokat, ebből 42 esetben parlamenti választásokat, referendumokat töröltek a naptárból.
Közben azonban 132 országban és közigazgatási térségben a járvány ellenére is megtartották a választásokat.
Mindebből pedig arra következtethetünk, hogy a hétköznapokat sújtó korlátozások a politikát kevésbé érintetik.
A járványhelyzet ellenére választásokat tartanak Kanadában is. Ezt Justin Trudeau miniszterelnök jelentette be a múlt héten, az észak-amerikai ország esete azonban kirí a többi közül. Kanadában ugyanis épp a járvány előtt, 2019-ben vonultak az urnákhoz, a Liberális Pártot vezető Trudeau így két évvel a várt időpont előtt írt ki választásokat. Erre egyébként a vonatkozó kanadai jogszabályok biztosítanak lehetőséget: a miniszterelnök bármikor kezdeményezheti választások kiírását, egyetlen feltétel, hogy öt évenként megtartsák azt.
Miért akar Trudeau a ciklus közepén újabb választásokat? A kanadai miniszterelnök a koronavírus-járvánnyal magyarázta döntését.
Ki ne akarna hozzászólni ehhez a sorsfordító helyzethez? Ki ne akarná kivenni a részét a döntésből, hogy merre menjen tovább az ország? A kanadaiaknak maguknak kell eldönteniük azt, hogyan zárjuk le a koronavírus elleni harcot és milyen jövőt építsünk
– fogalmazott Trudeau, miután a brit koronát képviselő Mary Simon főkormányzónál kérte a parlament feloszlatását.
A választást 2021. szeptember 20-ra írták ki, az esemény meg is kapta a sajtótól a „covid-referendum” címet.
Részben azért, mert egy újabb járványhullám kezdetén hozta meg Trudeau döntését, másrészt pedig azért, mert a fordulatot sokan egyszerű hatalomtechnikai manőverezésként értelmezik. A kormányzó Liberális Párt ugyanis 2019-ben nem szerzett többséget az alsóházban. A 338 parlamenti székből jelenleg 155 van a kormánypártnál, második helyen a konzervatívok állnak, 119 székkel. Trudeau tehát hatalmának megerősítését várja a választásoktól, hiszen jelenleg kisebbségből kell kormányoznia.
Ehhez pedig nincs jobb időzítés, mint egy válsághelyzet lecsengése. Politikatudományi alaptézis ugyanis, hogy nehéz időkben a választók a hatalmon lévőket támogatják. részben éppen erre hívja fel a figyelmet az Idea intézet tanulmánya is.
Elemzők mégis úgy vélik, Trudeau most sokat kockáztat. Nem mutat jól, hogy édesapja, az 1970-es években Kanadát vezető Pierre Trudeau már eljátszotta ezt a trükköt. Akkor a terv bevált, az idősebb Trudeau két év kisebbségi kormányzás után megszilárdította a Liberális Párt pozícióját és tíz évig vezette Kanadát.
A 70-es években viszont nem tartotta rettegésben a világot egy kiszámíthatatlan kórokozó, márpedig a statisztikai adatok szerint Kanadában a járvány ismét felfutóban van. Rá is érzett erre az ellenzék, a Konzervatív Pártot vezető Erin O'Toole és a szocialista Új Demokrácia Pártot vezető Jagmeet Singh egyaránt hangsúlyozta: felelőtlen döntésnek tartják a választások időzítését, a liberálisok a kanadai emberek biztonsága és szabadsága elé helyezte pártérdekeit.
Kiemelt téma persze az oltás kérdése is, elemzők szerint ebben Trudeau túl merev álláspontot képvisel. A kanadai miniszterelnök ugyanis az állami alkalmazottak, illetve a tömegközlekedésen utazóknak egyaránt kötelezővé tenné az vakcinát, miközben kihívóira igyekszik az oltásszkeptikus címként ráragasztani. Ezzel pedig az a szokatlan helyzet állt elő, hogy a Konzervatív Párt hatalmi túlkapással vádolhatja meg a Liberális Pártot.
A The Economist cikkében kitér az ellenzék várhatóan eredményesebb mozgósítására is. A brit hetilapnak nyilatkozó választási szakértő szerint rossz üzenete van annak, hogy részben a választások időzítése miatt a liberálisok gyengének, esélytelennek állítják be a konzervatívokat. Ezzel ugyanis mozgósítják az ellenzéki párt egyébként is aktívabb támogatóit, miközben a kormánypárt szavazói nagyobb eséllyel maradnak otthon. A kanadai CTV News pedig arra figyelmeztet, hogy Québec tartomány lokálpatriótái is értékes parlamenti helyeket vehetnek el a Liberális Párttól. A nyugati tartományban élő francia ajkú kisebbség körében a radikális Bloc Quebecois párt igen népszerű, erre utal, hogy ők a harmadik legnépesebb párt a szövetségi parlamentben, az ülésterem 32 székét birtokolják. Ahhoz, hogy Trudeau hatalmát megerősítse, pártjának innen is választókat kell elcsábítania. Ez pedig egyet jelent a Liberális Párt és a Bloc Quebecois közötti nyílt konfliktussal, márpedig az egykor szeparatista kisebbség ellen Trudeaunak nem lesz könnyű dolga.
Miközben a liberálisoknak valóságos aknamezőn kell átfutnia, elemzők szerint a győzelem aligha kérdéses. Az viszont előfordulhat, hogy a jelenlegi, kisebbségi kormányzásuk tovább zsugorodik, ami Trudeau politikai karrierjére nézve lehet végzetes. A CBC News felmérése mindenesetre ara figyelmeztet, hogy bár a kampány még csak most indult, Trudeau népszerűsége 0.4 százalékkal csökkent.
(Borítókép: Justin Trudeau kanadai miniszterelnök sajtótájékoztatót tart Ottawában 2021. augusztus 15-én. Fotó: Dave Chan / AFP)