A diplomáciai következményeket leszámítva nem lesz hatása a magyar–orosz, alapvetően gazdasági alapú kapcsolatokra annak, hogy a magyar fél – egyebek között a Krími Platformon keresztül – a nemzetközi közösség országaihoz hasonlóan kiáll Ukrajna területi integritása mellett, és nem ismeri el a Krím-félsziget orosz elcsatolását.
A XXI. Század Intézet vezető kutatója erről a Karc FM reggeli műsorában beszélt. Kosztur András szerint mindezt bizonyítja az orosz külügyminiszter budapesti látogatása is, hiszen Szergej Lavrov egyebek mellett abban egyezett meg a magyar külügyminiszterrel, hogy 2022 végétől Magyarországon is gyárthatják a koronavírus elleni orosz vakcinát, a Szputnyik V-t.
Az elemző emlékeztetett, hogy nem Magyarország az egyetlen, amely pragmatikus alapon üzletel az orosz féllel.
Németország és Hollandia vezetésével szinte valamennyi európai ország folyamatosan megkerüli az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat, és egyre szorosabb kapcsolatot épít ki Moszkvával.
Berlin például – az amerikai érdekkel is szembe helyezkedve – mindent elkövet a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat II. vezeték megépítéséért, így biztosítva saját és a nyugat-európai államok zavartalan gázellátását.
Az orosz gazdasági kapcsolatok a magyarországi politikai ellenzék állításaival ellentétben nem jelentik Budapest távolodását a nyugattól, vagy közeledését a kelethez – hangsúlyozta a XXI. Század Intézet vezető kutatója. Elmondása szerint annyi történik, ami sok más európai uniós országban is: a kormány az ország nemzetközi mozgásterét és lehetőségeit próbálja szélesíteni az állampolgárai érdekében.
(Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Szergej Lavrov orosz külügyminisztert 2021. augusztus 24-én. Fotó: Soós Lajos / MTI)