Az EU-tagországok tartanak attól, hogy a NATO-erők afganisztáni kivonulásával megismétlődjön a 2015-ös menekültválság, amikor is mintegy egymillióan érkeztek az öreg kontinensre menedék reményében.
A levont tanulságok alapján az EU-nak és tagországainak eltökélt szándékuk, hogy összehangolt és rendezett válasz előkészítésével közösen lépjenek fel annak érdekében, hogy megakadályozzák a múltban tapasztalt, ellenőrizetlen, nagyszabású illegális migráció megismétlődését.
– olvasható a szakminisztereket tömörítő az Európai Unió Tanácsának közleményében.
A diplomácia nyelvén ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy – vélhetően anyagi – támogatásban kell részesíteni az Afganisztánnal szomszéd országokat azért, hogy a menekülőket ezekben az országokban tartóztassák fel, és ott részesüljenek védelemben.
Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Pakisztán és Irán közül utóbbi kettő fogadta be eddig a legtöbb afgán menekültet, a szunnita többségű Pakisztánról pedig köztudott, hogy jó kapcsolatokat ápol a tálibokkal és szélsőséges iszlamista szervezetekkel. Oszama bin Laden is a pakisztáni Abbottabádban bujkált, amíg az amerikaiak meg nem találták és likvidálták. Iránt pedig egy keményvonalas síita vezetés van hatalmon.
A közlemény – korábbi ígéreteket idézve – hangsúlyozza, hogy „célzott információs kampányokat” kell indítani az embercsempészek narratívája, továbbá az olyan hamis online tartalmak ellen, amelyek az Európába vezető veszélyes útra bátorítják a potenciális menekülteket. Az afgán főváros, Kabul repülőtere két héten át kaotikus jelentek helyszíne volt a tálib hatalomátvétel elől fejvesztve menekülő afgánok miatt
Az Európai Unió Tanácsa határozott arról is, hogy az EU menekültügyi szerve erősítse együttműködését Afganisztánnal és a szomszéd országokkal, egyebek közt a menedékbefogadó létesítmények számának és kapacitásának növelése érdekében. Az EU emellett támogatja globális szinten az önkéntes alapú áttelepítéseket, amelyek a fokozottan veszélyeztetett (például nők és gyerekek) személyek biztonságba helyezését tartaná szem előtt.
A Tanács kiemelte, hogy nem ártanak összhangba hozni a hírszerzési szerveket, hogy időben és megfelelően világítsák át az Afganisztánból kimenekített embereket.
Megjegyzendő, arról, hogy milyen feltételekkel szállhatott fel az a több tízezer ember az evakuálást végző gépekre a kabuli repülőtéren, meglehetősen kevés információ került a nyilvánosság elé.
A EUobserver szerint a dokumentum egy korábbi verziójában még benne volt, hogy az újabb menekülthullám elkerülésére tett erőfeszítéseket az EU 79,5 milliárd eurós, 2021 és 2027 közötti költségvetéséből finanszíroznák.
Az Európai Unió Tanácsában azt is hangsúlyozták, hogy harmonizálni kell a tagrszágok menedékkérelmi eljárását (ami eddig számtalan akadályba ütközött, nagyobb terhet róva egyes országokra, például Görögországra), aminek része lenne egy egységes kiutasítási politika. A tálibok viszont nem könnyítik meg az unió dolgát.
A szélsőséges iszlamista mozgalom ugyanis jelezte, akit visszaküldenek Afganisztánba, bíróság elé állítják. És ha minden igaz, nem polgári, hanem vallási, vagyis saría bíróság elé, ami gyaníthatóan azt jelenti, hogy árulóként fognak velük leszámolni.
Kérdés az is, hogy milyen alapokra helyezze a Nyugat kapcsolatait az új nevén – Afganisztáni Iszlám Emírséggel?
A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő G7 hétfői tanácskozásán Boris Johnson brit kormányfő felvetette, hogy el kellene ismerni a tálib hatalmat, hogy a szélsőségesek tegyenek róla, országuk ne váljon ismét a terrorizmus melegágyává.
Ez viszont azzal járna, hogy nyugati fővárosokban tálibok irányította nagykövetségek nyílnának.
És hogy ne Kína és Oroszország befolyási övezetébe kerüljön az ásványkincsekben dúskáló ország, elérhetővé kellene tennie számára a Világbankban, valamint az Egyesült Államokban őrzött afgán valutatartalékokat és pénzügyi támogatásokat.