Szűkszavú levéllel válaszolt az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége az Index megkeresésére, miután az afganisztáni misszió kudarcával kapcsolatban tettünk fel kérdéseket. Pedig a magyar kormány is napirendre vette az ügyet, vezető politikusok sora illeti kemény kritikával az Egyesült Államokat. A napokban egy szakmai fórumon is felmerült a felelősség kérdése. Biztonságpolitikai szakértők szerint az összkép sokkal bonyolultabb annál, hogy egyoldalúan Washingtonra mutogassunk.
A választási kampány felgyorsulásával akár jól is jöhet a magyar kormánynak az Afganisztánban bekövetkezett nyugati vereség. Erre utal, hogy a tálib hatalomátvétellel induló kaotikus evakuációs műveletekbe fordult eseményekre reagálva a kormányzati kommunikáció elővette a migránskártyát, és nemegyszer támadta az Egyesült Államokat, pontosabban Joe Biden elnököt és kormányzatát. A legkeményebben Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott.
Az Egyesült Államokra utalva egy pénteki rádióinterjúban azt mondta, hogy az „észt nem az ország mérete határozza meg”.
Egyben nyilvánvalóvá tette, hogy Washingtoné a felelősség az Afganisztánban történtek miatt.
Ezt az üzenetet visszhangozta a magyar alakulatok, illetve a velük együttműködő afgán civilek kimentésekor tartott külügyminisztériumi sajtótájékoztatón Magyar Levente államtitkár is. A politikus „mélységesen megalázó helyzetről” beszélt, hangsúlyozva: a Nyugat, mindenekelőtt az Egyesült Államok kizárólag az ellenség, a tálibok jóindulatára utalva próbálja menteni a menthetőt.
De keményen fogalmazott Benkő Tibor honvédelmi miniszter is. A magyar evakuációs műveletet részletező sajtótájékoztatón újságírói kérdésre elmondta: a katonai vonal kihozta a helyzetből a maximumot, a kivonulásról hozott politikai döntés viszont elhibázott volt.
A jelenség azért érdekes, mert Afganisztánban tucatnyi szövetséges ország jelen volt, a vereségért tehát kizárólag az Egyesült Államokat hibáztatni legalábbis túlzás. Az Index a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet eseményén vetette fel a témát, s a szakértők között már abban sem volt egyetértés, hogy egyáltalán kudarcnak tekinthető-e az afganisztáni művelet.
Politikai szempontból kudarc volt, ugyanakkor a többségében az Európai Unió által folyósított segélyeknek látható hatásai, eredményei maradtak. Nem véletlen például, hogy a tálibok arra kérik az elmúlt húsz évben kiképzett afgánokat, hogy maradjanak, illetve térjenek haza. Hiszen szükségük van rájuk az állami infrastruktúra fenntartásában, működtetésében
– fogalmazott Wágner Péter, a Külgazdasági és Külügyi Intézet vezető elemzője. A szakértő megjegyezte, az emberi jogok vonatkozásában sem tekinthető feltétlenül kudarcnak a misszió. A segélyek folyósításának feltétele a jövőben vélhetően ezek betartása lesz, kiváltképp a nők jogait illetően, vagyis a közép-ázsiai ország ezen a területen is előrébb lépett.
Tálas Péter, az SVKI igazgatója is azt hangsúlyozta, hogy az afganisztáni kalandot teljes kudarcnak tekinteni tévedés.
A katonai célt ugyanis az Egyesült Államok elérte: felszámolta az al-Káidát, végzett a terrorszervezetet vezető Oszáma bin Ládennel. „A nemzetépítési projekt kudarca viszont egyértelmű. Ezt pedig már a Bush-kormányzat és az utána következő valamennyi kormányzat látta” – tette hozzá Tálas Péter. A kábítószer-kereskedelem és a korrupció elleni küzdelemben is elbuktak, rossz államszerkezetet akartak ráerőltetni az afgánokra. Mindez vezetett el oda, hogy a tálibok előretörésével a nyugati koalíció által támogatott kormány kártyavárként omlott össze.
Csiki Varga Tamás, az SVKI elemzője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Afganisztán esetében a siker-kudarc kérdéskör „mozgó célpont”, az elmúlt húsz évben az elért és a kitűzött célok is megváltoztak.
A globális terrorizmus elleni fellépés siker, hiszen 9/11 óta nem érte stratégiai terrortámadás az Egyesült Államokat. Európában viszont több súlyos merénylet is történt. Hasonlóan, az al-Káidát sikerült lefejezni, megölték Oszáma bin Ládent, de a franchise-terrorszervezetek a mai napig működnek Afganisztánban
– mondta Csiki Varga Tamás. Ugyanez a helyzet a nemzetépítés kérdésével is. Míg Afganisztánban a nyugati értelemben vett nemzettudatra nem lehetett alapozni, arra nincs magyarázat, miért maradt el az államépítés.
Valójában már 2019-től a kivonulás előkészítésén dolgozott a teljes szövetségi rendszer. Nem lehet tehát azt mondani, hogy Biden vagy Trump gondolt egyet, és kivonult Afganisztánból. Ehhez azonban kellett volna egy működő államszervezet, kellettek volna a megfelelő biztonsági szervezetek, valamilyen entitás, amire aztán rá lehet hagyni az országot
– tette hozzá.
A szakértők abban egyetértettek, hogy kizárólag Washingtonra mutogatni egyoldalú. Részben azért, mert katonai szempontból – a harctéri tapasztalat, a hadiipari és technikai fejlesztések és bővítések formájában – a szövetségesek számára hasznos volt az afganisztáni vállalkozás. Másrészt pedig a tálibok sikere elsősorban a megbukott kabuli kormánynak és hadseregnek köszönhető, mert utóbbiak komolyabb ellenállás nélkül adták át az országot. Az Egyesült Államok mellett további szövetséges országok is jelen voltak az evakuációs műveletre jellemző káoszban, és elsősorban éppen az amerikai csapatok állták a sarat.
Utólag persze könnyű okosnak lenni. Most mindenki arról beszél, hogy mit hogyan kellett volna az amerikaiaknak csinálniuk. Nem nagyon láttam azonban olyan szereplőt, aki annyit tett volna az ügy érdekében, mint az Egyesült Államok. A kabuli repülőteret is az ő csapataik biztosították, míg például a németek közölték: csak akkor küldik be a szállítógépeiket, ha az amerikaiak garantálják a biztonságát. Valamint az amerikaiak végül mégiscsak kihoztak több mint százezer embert
– folytatta Csiki Varga Tamás. Az online konferencián felmerült persze a kormányzati kommunikációban gyakran hangoztatott migráció kérdése is. Tálas Péter szerint egy Európát fenyegető tömeges menekültáradat a legrosszabb forgatókönyv. Az SVKI igazgatója elmondta, a korábbi humanitárius válságok miatt útnak induló több millió afgán menekült nyolcvan százaléka ázsiai országokban, többségében Pakisztánban és Iránban maradt. „Különösen a szegényebbek, akik nem tudják megfizetni, hogy eljussanak Nyugatra” – mondta Tálas Péter, aki szerint csökkentheti a migrációs nyomást, hogy a tálibok hangsúlyozzák: fontos számukra, hogy a lakosság helyben maradjon.
Az Index az Egyesült Államok budapesti nagykövetségét is megkereste, a képviseletnek írt levelünkben a magyar kormány vádjaira kértünk reakciót. Rákérdeztünk arra is, hogy felelősséget vállal-e az Egyesült Államok az evakuációs művelet során történtek miatt, illetve érdeklődtünk a menekülthelyzet megoldásában tett tervek, erőfeszítések iránt is. Az Egyesült Államok nagykövetsége azonban egyetlen mondatban reagált:
Végig együtt dolgoztunk a magyar kormánnyal mint NATO-szövetségesünkkel az afganisztáni evakuációs művelet megszervezésében és végrehajtásában, és értékeljük a küldetés alatt biztosított szoros katonai együttműködést.
(Borítókép: Amerikai katonák Afganisztánban 2008-ban. Fotó: John Moore / Getty Images)