Németországban most hétvégén indult a 12 éven felüli fiatalok oltása, és szép lassan büntetni kezdik azokat, akik nem oltatják be magukat. Az orosz vakcinából továbbra sem kérnek a németek, és nagyon úgy tűnik, hogy ezen a téren nem várható változás.
Itt Németországban ettől a hétvégétől oltjuk a 12 és 18 év közti fiatalokat, az első csoportokat, egyelőre kizárólag Pfizer-vakcinával. Feltéve persze, ha úgy dönt a család, hogy kérik a kamasznak az oltást. Viszont akik korábban átestek a Covidon, azoknak egyelőre csak egy oltás jár hat hónappal a fertőzés után – mesélte el az Indexnek a Berlinben élő Somogyi Mária, aki háziorvos férje mellett dolgozik asszisztensként a német fővárosban.
Németországban, ahol jelenleg a lakosság 61 százaléka van beoltva, szintén engedik a harmadik vakcinát. Mária és a férje is a napokban adatják be maguknak a harmadik védőoltást. Elsősorban azért, mert a rendelőjükben betegek tömegével találkoznak, ahogy a rendelés után hetente háromszor oltanak is.
Tartományonként változik, hogy hol tartanak a harmadik oltással, amiben jelenleg a déli területek például igencsak élen járnak. Nálunk, Berlinben most az a mondás, hogy a harmadik oltásnál először a krónikus betegek és azok kerüljenek sorra, akik január-február magasságában lettek oltva. Valamint azok, akik munkakörükből adódóan naponta sok emberrel találkoznak. Többek között tanárok, rendőrök, egészségügyi dolgozók, hivatalnokok
– teszi hozzá Mária.
A kérdésre válaszolva, hogy Németországban jelenleg működik-e a keresztoltásos rendszer, Mária elárulta, hogy igen. Jellemzően azok, akik első védőoltásként AstraZenecát kaptak, második alkalommal kérhetik és kérik is a Pfizert, esetleg a Modernát. Ugyanakkor az ő praxisukban szép számmal fordultak meg olyanok is, akik ragaszkodtak a harmadik Astrához. Az egydózisú Johnson & Johnson szintén népszerű, mert azt ugye csak egyszer kell beadni.
Vakcinák, amelyeket a németek ma használnak és elfogadnak:
A Szputnyik-V vakcinát a németek a kezdetektől nem fogadják el, aki az orosz oltóanyagot kapta, Németországban nem számít se beoltottnak, se védettnek. Mária úgy tudja a helyi hírekből, hogy a jövőben sem lesz változás ezen a téren. Ezek után milyen nehézségekre számíthat, aki például Magyarországon kapta meg a Szputnyik-V vakcináját, és kint dolgozik?
Az éttermek teraszain, a sörkertekben, azaz a szabadtéri vendéglátó egységekben jelenleg nem kell igazolni a védettséget, a zárt terekben azonban már igen. Az szintén tartományonként változó, hogy mi az elvárás az üzletekben: Berlinben például már nem kérik a védettségi kártyát, pontosabban a védettségről szóló QR-kód vagy a negatív teszt bemutatását attól, aki szeretne bemenni egy üzletbe.
Az oltási hajlandóságról annyit, hogy az oltás továbbra sem kötelező, ám a szabályokkal egyre jobban kezdik sarokba szorítani azokat, akik az oltást továbbra sem szeretnék felvenni. Pláne, hogy újabban ismét egyre jobban fut fel a járványgörbe, mert Németországot is utolérte a delta-variáns
– emeli ki Somogyi Mária, aki arról is beszélt az Indexnek, hogy hamarosan nagy változás várható, mert az utcán elvégezhető, városszerte számos helyen elérhető, egyelőre ingyenes gyorsteszteket októbertől fizetőssé teszik. Azt, amit az üzletekben korábban be kellett mutatni.
Az asszisztensnő szerint a németek azt mondták, az adójukból már nem hajlandóak azoknak a tesztjeit tovább finanszírozni, akik még most sem hajlandóak beoltatni magukat. Fizessen érte, akár naponta 15 eurót, aki még mindig nemet mond a vakcinára, ami elérhető, van oltóanyag.
Újabban szintén egyre gyakoribb beszédtéma, hogy meg kellene büntetni azokat a németeket, akik felveszik az első oltást, majd menet közben félelemből vagy más okból meggondolják magukat, és a második adagért már nem jönnek el. Hiába keressük őket, nem elérhetőek
– ismertette az általa felháborítónak és felelőtlennek tartott tendenciát Somogyi Mária.
Holott a második, sőt, ugyanúgy a harmadik oltáshoz is rendelkezésre áll a német háziorvosi praxisokban a megfelelő mennyiségű oltóanyag. Bár Máriával és férjével fordult már elő többször is, hogy nem érkezett meg időben a hétfő délutánra várt oltóanyag, ez inkább logisztikai probléma.
Ilyenkor fel kell hívnom mind a 36 embert, aki aznapra be van írva, és szólni kell nekik, hogy ne jöjjenek be, majd tolódik a jövő hétre beírtak oltása is. Az szintén sok fejfájást okoz, hogy míg Magyarországon a páciens online letölti, majd otthon kitölti a regisztrációs lapot, odaadja, és megy az oltás futószalagon, nálunk én kérdezem ki a beteget például a korábbi betegségeiről, amit szintén én dokumentálok. Így naponta csak maximum 18 embert tudunk beoltani. Arról nem is beszélve, hogy sokan nem is beszélnek jól vagy egyáltalán nem tudnak németül
– hasonlítja össze Mária, hogy szerinte miben működik jobban a magyar, mint a német oltási program.
Kezdetben úgy zajlott a német oltási program, hogy úgynevezett oltási centrumokat alakítottak ki olyan, nagy befogadóképességű területeken, mint például a korábban lezárt berlini Velodrom vagy a Tegel Terminal fő hangárja, ahol sok segítővel hosszú sorokban állhattak az emberek. A tömeges oltás pedig zajlott napi 14-16 órában. Természetesen egymástól tisztes távolságra. Akkor a kevésbé veszélyeztetettnek számító csoportok AstraZeneca-vakcinát kaptak, miközben a Pfizert megtartották az időseknek és a krónikus betegeknek.
Érdekesség, hogy a rokkantakat, a nyugdíjasokat taxi hozta és vitte az oltási centrumokba, amit központilag finanszíroztak, és mondani sem kell, ez mekkora könnyebbséget jelentett sokaknak. Majd a német politikusok egyszer csak rájöttek, hogy az oltási centrumok bérlése túl sokba kerül, miközben a kihasználtságuk is folyamatosan csökken. Így többségüket bezárták, az oltási program további lebonyolítását pedig kiszignálták a háziorvosi praxisokba. Így április óta oltunk mi is – mondta el az Indexnek Somogyi Mária.
(Borítókép: Az emberek sorban állnak a Védőoltási Központban Hamburgban 2021. augusztus 31-én. Fotó: Markus Scholz / picture alliance / Getty Images)