Hat repülőgép felszállását blokkolja a tálib kormány, a fedélzeten többségében amerikai állampolgárok vannak. Erről a washingtoni törvényhozás külügyi bizottságának republikánus vezetője számolt be, a Fehér Ház közben „nagyjából száz”, Afganisztánban veszteglő amerikairól tájékoztat. A The Wall Street Journal tényfeltáró cikkéből pedig kiderül, a Biden-kormány súlyos hibákat vétett az evakuálásban.
Még mindig körülbelül száz amerikai állampolgár van Afganisztánban – közölte Ron Klain, a Fehér Ház kabinetfőnöke. A CNN műsorában vasárnap este elmondta, Washington valamennyiükkel kapcsolatban van. „Reményeik szerint” a katari légitársaság hamarosan újraindíthatja kabuli járatait, a Fehér Ház a Perzsa-öböl menti állam utasszállítóin keresztül hozná bent rekedt honfitársaikat.
Ezzel kapcsolatban a kongresszus külügyi bizottságának republikánus vezetője, Michael McCaul állítja: a tálibok túszként tartják vissza az Afganisztánban maradt állampolgárokat és kimenekítésre váró helyi támogatóikat. McCaul ezt hírszerzési információkra hivatkozva mondta el a Fox News hírcsatornának.
Tudjuk, mi áll a háttérben, a tálibok akarnak valamit cserébe. […] Ez kezd átfordulni egy túszdrámába, addig nem fogják hazaengedni őket, míg az Egyesült Államok nem ismeri el az országukat
– fogalmazott a külügyi bizottság republikánus vezetője. Hozzátette, értesülései szerint hat repülőgép vesztegel a Mazar-I-Sharif-i repülőtéren, vagyis több száz embert tartanak vissza az iszlamisták.
Ezzel újabb fordulatot vett az amerikai elnök, Joe Biden afganisztáni kivonulása körüli politikai vita. Hétfő reggel a The Wall Street Journal terjedelmes anyaggal jelent meg az evakuációs művelet fiaskóiról. Szakértőkkel, kormánytisztviselőkkel készített háttérbeszélgetéseikből kiderül,
a hírszerzés teljesen tévesen értékelte a nyugati szövetségesek támogatását élvező kabuli kormány állóképességét, a Biden-kabinet pedig lassan reagált a megváltozott biztonsági környezetre.
Bár az előzetes elemzések is számoltak a bábkormány összeomlásával, az amerikai hírszerzés két évre becsülte a tálibok visszatérését. Ezért aztán Washington a katonai és diplomáciai stáb fokozatos kivonásával számolt. Bár a hírszerzés júniusban már kapcsolt, a kabuli kormány bukásának hírére Washington későn reagált. A Wall Street Journal szerint a legnagyobb hiba az Egyesült Államok bagrami légi támaszpontjának a bezárása volt.
A cikk szerint erről már korábban volt vita, a Pentagon illetékesei az evakuációs művelet megtervezése érdekében időpontot kértek a Fehér Háztól.
Ezt a pontot azonban törölték a napirendi pontok közül, mondván, ezt az ügyet egy későbbi időpontban tárgyalják meg.
Joe Biden pedig június 22-én aláírta a bagrami repülőtér bezárását célzó döntést, ami a kabuli nemzetközi repülőtérre koncentrálta a kapacitást.
(Borítókép: Evakuláció Kabulban 2021. augusztus 21-én. Fotó: Taylor Crul / U.S. Air Force / Getty Images)