Ismét külföldi utasszállító érkezett Kabulba, hogy folytassa azt, amit nem sikerült időben, augusztus 31-ig befejezni: nyugati állampolgárok és a NATO-erőket segítő afgánok kimenekítését.
Mintegy kétszáz ember várja, hogy légi úton elhagyja a belső-ázsiai országot, a tálibok újbóli hatalomra kerülése után új nevén az Afganisztáni Iszlám Emírséget. A külföldi, nagyrészt amerikai állampolgárok és kimenekítésre jogosult afgánok első csoportja már fel is szállt az első charterjáratra, amelyet a Qatar Airways biztosított. Az úti cél is Katar Doha és Washington megállapodása alapján.
Nem teljesen világos, hogy csak külföldiek, vagy a tálibok Afganisztánjában életveszélyben lévő afgánok is távoznak, ebben a kérdésben nincs összhang a különböző hírforrásoknál. Az AP News szerint a tálibok engedélyezték minden külföldinek, hogy érvényes úti okmányok birtokában elhagyja az országot.
A BBC viszont úgy fogalmaz, hogy a NATO-erőket segítő, beszámolók szerint a tálibok megtorlásának kitett tolmács és segítő rekedt az országban. A brit műsorszóró azt sugallja, hogy most ezeknek az embereknek újra lehetőségük nyílt az ország elhagyására.
Mindeddig több mint 120 ezer embert menekítettek ki NATO-országok, elhelyezésük azonban még nem tisztázott. Németországban például ellenállásba ütközött annak gondolata, hogy újabb tízezreket fogadjanak be. A kimenekítést az indokolja, hogy az általános amnesztia bejelentése ellenére a tálibok vadásznak a nyugati erőkkel együttműködő, illetve a talibánnal szemben kritikus afgánokra egyfajta bosszúhadjárat keretében.
A tálibok hatalomra kerülésük óta azt szajkózták, hogy befogadó, átmeneti kormány felállításán dolgoznak, amelyben a korábbi kormányokban dolgozó tisztségviselők is helyet kapnak, sőt akár még nők is. Nos, teljes mértékben tálib kormány alakult, és az is elég beszédes, hogy
a belügyminiszteri tárcát az FBI által körözött, az ENSZ terrorizmuslistáján lévő, a tálibok kvázi fegyveres erejének, a hírhedt Hakkáni-Hálózatnak a vezetője kapta meg.
Sziradzsuddín Hakkáni 2007 óta van terroristának minősítve, az FBI tízmillió dollárt ajánl a nyomravezetőnek. Kérdés, hogy a jutalomért jelentkezhet-e a tálib kormányalakítás bejelentője.
Hakkánin kívül még három másik Hakkáni kapott tárcát a kormányban, kettőjüket terrorizmus miatt körözik, a harmadikat szankcionálta az Európai Unió. Az sem mellékes, hogy
az egyik miniszterelnök-helyettes, Abdul Gáni Baradar nyolc évig raboskodott a guantánamói fogolytáborban.
Részben a szinte majdnem egészében pastu férfiakból álló (Afganisztánban több nemzetiség van) kormány összetétele miatt több, nők általi tüntetés is volt Afganisztán-szerte. Az egyik kabuli eseményen a beszámolók szerint korbáccsal és botokkal zavarták szét a tiltakozó nőket,
a megmozdulásokról tudósító két újságírót pedig brutálisan megverték, a gyanú szerint véresre botozták a hátukat és combjukat.
Beszámolók szerint a tálibok igyekeznek a velük szembeni kritikákat, megmozdulásokat eltitkolni, a tüntetések idején több helyen is megszakították a mobilinternet-szolgáltatást. A tálibok korábbi, 1996–2001-es uralmukkal szemben egyelőre engedik a nőknek, hogy oktatásban részesüljenek, bár szigorú feltételekhez kötik. Arról egyelőre nincs hír, hogy visszatérhettek-e a munkába.
A legnagyobb fejfájást az iszlám szélsőséges értelmezésének hódoló fegyvereseknek jelenleg a Pandzssír-völgyi ellenállás okozza. Bár a támadó tálibokat értesülések szerint a pakisztáni légierő is segíti, Pandzssír tartomány többsége egyelőre a fegyveres ellenállók kezén van.