Mintegy 12 ezer ember, közülük csaknem 3700-an a Balkánon, 7000-en az Európai Unióban vesztették életüket az utóbbi három évben a megengedettnél magasabb károsanyag-kibocsátás miatt, balkáni szénerőművekből.
Egy friss tanulmány szerint bár az Európai Unió importál villamos energiát a Nyugat-Balkánról, de az unió energiafelhasználásának csupán 1 százalékát teszi ki az importáram. Ezzel szemben az importált energia előállítása majdnem feleannyi kén-dioxidot bocsájt a légkörbe, mint az összes uniós erőmű összesen 2020-ban. Pontosabban:
2020-ban 18 balkáni erőmű több kén-dioxidot lövellt a légkörbe, mint 221 uniós létesítmény.
A jelentés szerint kimutatható, hogy az EU-szerte több százan haltak meg a szerbiai, montenegrói, bosznia-hercegovinai, észak-macedóniai és koszovói erőművekből származó káros anyagok okozta megbetegedésekben. Olaszországban és Szerbiában egyenként 600 halálesetet kapcsoltak a levegőszennyezéshez,
Magyarországon 390 halálos áldozata van a törvényes korláton felüli balkáni levegőmérgezésnek.
Az ilyen szintű károsanyag-kibocsátás súlyos egészségügyi problémákat okozhat: alacsony születési súly, krónikus hörghurut, asztmatünetek, érrendszeri és légzőszervi megbetegedések.
A balkáni kén-dioxid-kibocsátás egészségügyi kárát a 2020-as évben 6 és 12 milliárd euró (2–4 ezer milliárd forint) közé teszik a szakértők.
A balkáni országoknak elvileg már 2018-ban alkalmazniuk kellett volna az EU-s szabályokat a kibocsátás mennyiségére vonatkozóan, az unió és a szomszédos országok energetikai integrációja keretében. Ehhez képest az uniós korlát legalább hatszorosára rúg a szóban forgó erőművek együttes károsanyag-pöfékelése.
A tanulmányt szemléző EUobserver rámutat: a nyugat-balkáni országok elköszönhetnek az uniós tagságtól, ha figyelmen kívül hagyják a környezetszennyezésre vonatkozó európai irányelveket. Brüsszel ráadásul azt tűzte ki célul, hogy 2050-re karbonsemlegessé válik az unió.