„Nagy jelentősége van a küszöbönálló Zapad-2021 közös gyakorlatnak Oroszország és Belarusz területén. Ezek a gyakorlatok nem irányulnak senki ellen, de megtartásuk logikus, amikor más szövetségek, például a NATO aktívan növeli katonai jelenlétét a Szövetségi Állam határainak és az ODKB (a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete) térségének közelében” – mondta csütörtök éjjel Vlagyimir Putyin orosz elnök a belarusz hivatali kollégájával, Aljakszandr Lukasenkával közösen megtartott sajtótájékoztatóján, Moszkvában.

Az orosz elnök azután beszélt az orosz, belarusz, indiai, kazah, kirgiz, üzbég és örmény katonák részvételével tartott hadgyakorlatról, hogy bejelentették Lukasenkával: megállapodtak 28 programban, amellyel szorosabbra fűzik a két ország kapcsolatát, ami idővel gyakorlatilag a két állam egyebolvadásához vezethet. 

Szakértők megjegyzik, hogy bár négy éve volt utoljára Zapad-hadgyakorlat (Oroszország négy katonai körzete van, évente egyben rendeznek háborús játékokat), az ideit nem kíséri akkora figyelem, mint 2017-ben, amikor is sokan attól tartottak, hogy az oroszok lerohanják Ukrajnát. Sőt, idén márciusban is több figyelem összpontosult Kelet-Európára, amikor is Moszkva erődemonstrációképpen katonák tízezreit és haditechnikák százait vezényelte az ukrán határ közelébe. Akkor is attól tartottak, hogy lerohanják Ukrajnát, de ez megint nem következett be. 

A manőverekre 200 ezer főnyi személyi állományt, mintegy 80 repülőgépet és helikoptert, valamint 760 haditechnikai eszközt, köztük 290 harckocsit, 240 ágyút, rakétavetőket és aknavetőket, valamint 15 hajót is mozgósítottak. 

Ezzel egy időben flottagyakorlat kezdődött az Északi-sarkvidéken, mintegy félszáz hadihajó, 120 helikopter és repülőgép, illetve nyolcezer katona manőverezik a sarkkörön túl. A gyakorlat céljából létrehozott arktiszi csoportban mindemellett mintegy 800 haditechnikai és különleges eszköz is részt vesz, köztük több mint 40 harckocsi, 460 páncélozott harcjármű, valamint 240 ágyú, aknavető és rakétasorozatvető.