Elnöki intelem, foteltudomány, ellenérdekelt propaganda. A jelen összesküvés-elméletekkel teli világa New Yorkban gyökerezik. Leomlottak az ikertornyok, de felépültek a konteók.
Az összeesküvés-elméletek abban a percben megszülettek, ahogy a tornyok összedőltek. A földbe csapódó vasbeton a valóság tapasztalatával kapcsolatos közvélekedést rengette meg, aminek hatásai évtizedekkel később is világosan látszanak az Egyesült Államok napi politikai életén.
Milyen összeesküvéseket véltek felfedezni minden idők legnagyobb terrortámadása mögött?
A magyar történelemben a Kassa 1941-ben történt, 32 emberéletet követelő bombázása volt sokáig a provokáció tankönyvi esete. A történtek ahhoz vezettek, hogy a Magyar Királyság hadba lépett a Szovjetunió ellen a második világháborúban. Valószínűleg már nem fogjuk megtudni, mely ország gépei követték el a bombatámadást, de az biztos, hogy szovjet felségjeleket viseltek. Egy lehetséges forgatókönyv szerint megtévesztő szándékkal festettek hamis felségjeleket a bombázókra, hogy a hadba lépést kiprovokálják. Ilyen lenne a hamis zászló vagy false flag művelete, aminek a WTC elleni támadást a konteóhívők tekintik.
Az elmélet szerint a terrortámadás célja ezúttal is háború kirobbantása volt, legfőbb haszonélvezői pedig az amerikai hadsereg és az őt kiszolgáló hadiipar összefonódásával létrejött, komoly gazdasági és politikai erővel rendelkező, de nem demokratikus félhomályban ténykedő katonai-ipari hatalmi központ. A katonai-ipari komplexum hatalma visszaszorításának fontosságára egyébként egy amerikai elnök, Dwight D. Eisenhower hívta fel a figyelmet 1961 januárjában mondott búcsúbeszédében. Eisenhower a második világháborúban Európában harcoló amerikai erők főparancsnoka, NATO-főparancsnok és a XX. század egyetlen tábornoki rangú amerikai elnöke volt, ezért biztos tudta, miről beszél, hiszen kevesebben ismerhették közelebbről a jelenséget.
Lehet persze, hogy Eisenhower figyelmeztetését inkább politikai tanácsként érdemes értelmezni, és valami olyanra figyelmeztetett, amit végül a Szovjetunióval tett a saját katonai-ipari komplexuma. Azok, akik ismerik a hadseregekre jellemző agyafúrt körmönfontságot vagy inkább annak teljes hiányát, még hihetnek a szándékos provokáció elméletében, csak egy másik érdekcsoportot kell találniuk hozzá. Ilyen lehet az energiaipar, ami olajat akar, vagy különböző tervek alapján vezetéket építene Afganisztánban, de ilyen lehet a globális pénztőke, ami mindent a markában tart, még a katonai-ipari komplexumot is.
Ennek az elméletnek a hívői szerint lehetetlen, hogy a Boeing utasszállítók fizikailag komoly kárt okozzanak egy felhőkarcolóban, ezért a valóságban rakétákat lőttek az épületre (azok, akik), a többi pedig trükkfelvétel volt. Ez az utolsó mozzanat igényli a legintenzívebb magyarázatot, ugyanis rengeteg szemtanú volt, és nagyon sok felvétel készült a történtekről. A hívők szerint egyrészt számítógépes animációt láttunk, másrészt titkos hologramtechnikával alakították repülőgépekké a rakéták látványát.
Ez az elmélet egyébként egy korai konteó továbbfejlesztett változata, ami eredetileg arról szólt, hogy az American Airlines 77-es járata, amely a Pentagonba csapódott, látszólag túl kevés kárt okozott, és nem hagyott roncsot, amire a magyarázat az volt, hogy nem létezett, csupán egy rakéta volt. A titkos csúcstechnikát és a médiát integráló elmélet egy igazi hidegháborús, fantasztikus ág, vannak nála jóval archaikusabbak.
Minden valamirevaló összeesküvés-elméletbe kell egy antiszemita szál. A 9/11 esetében ez úgy szól, hogy négyezer zsidó munkavállaló a támadások napján nem vette fel a munkát a World Trade Center irodáiban. Ha úgy tetszik, mivel az egészet a zsidó irányítású globális pénzügyi hatalom vagyis a titkos világkormány tervelte ki, ezért az áldozatok között nincsenek zsidók. A 2071 áldozat között ugyanakkor 119 zsidó és további 72, vélhetően zsidó származású személy volt, akik így az áldozatok 9,2 százalékát teszik ki (ami ravasz módon tökéletesen megegyezik a New Yorkban dolgozó zsidó származásúak arányával).
A Guardian 2001. decemberi cikke szerint ez az elmélet a libanoni Al-Manar televízióban jelent meg egy héttel a terrortámadás után – az Al-Manarról pedig tudható, hogy az iráni támogatást élvező síita terrorszervezet, a Hezbollah televíziója, amely kevésbé a világkormány, mint inkább az izraeli titkosszolgálat, a Moszad felé igyekezett terelni a gyanút.
Ha volt repülőgép, ha nem, a tűztől nem dőlhettek össze a tornyok, szól az elmélet. Ez a legkorábbi konteó már hat órával a támadás után megjelent az interneten. Hamarosan a romok alatt rekedtek mentése során átvágott acélelemek fotóival gondolták bizonyítani, hogy a fő tartószerkezetet termittel olvasztották el. Ez már a modern internetes konteók előképe, ahol foteltudósok bárhonnan származó adatokkal bármiről szakértő véleményt formálnak.
Az évek során a világon több olyan tűzeset is volt, amelyben acélszerkezetes tornyok tűz hatására összedőltek, és demonstrálták az ilyen állítások téves mivoltát.
Az amerikai közvélemény kezdetben
egyáltalán nem volt vevő az összeesküvésekre,
a sokk hatására inkább összezártak. A legtöbb elmélet Európából érkezett, Franciaországban fél évvel később már könyvet adtak ki arról, hogy 9/11 hazugság, ami komoly visszatetszést keltett az óceán túloldalán. George W. Bush kabinetjének második iraki háborúhoz vezető manipulációi azonban mindent borítottak, és végül az Egyesült Államokat is elöntötték az összeesküvés-elméletek és a bennük hívők.
A brit Telegraphnál a 30 legnagyobb összeesküvés-elméletet összefoglaló cikkben 2008-ban a szeptember 11-i terrortámadás már egyértelmű első helyezett a Kennedy-merénylet, Diana hercegné halála, a holdra szállás, a chemtrailek és egyebek előtt. Első helyét a világméretű koronavírus-járvánnyal kapcsolatos elméletek sem tudták megrengetni.
(BBC, Guardian, History, NationalWorld, Wikipedia)
(Borítókép:A New York-i World Trade Center romjai a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után. Fotó: Porter Gifford / Corbis / Getty Images)