Alapjaiban megváltozott a világ légi közlekedése a húsz évvel ezelőtt elkövetett amerikai terrortámadás-sorozat következtében. A polgári légi forgalomban azelőtt sosem volt ellenőrzési rendszert vezettek be, a repülőgépek pilótafülkéit biztonságosabbá tették, az egyes országok légierői pedig minden rendellenességre érzékenyebben reagálnak. A változásokról Sajtos Zoltánt, az Aeromagazin főszerkesztőjét kérdeztük.
Két évtizede, 2001. szeptember 11-én négy utasszállító repülőgép eltérítésével az al-Kaida terroristái összehangolt csapást mértek az Egyesült Államokra. Milyen hatással volt a polgári repülésre a később 9/11 néven elhíresült pusztítás?
Ha visszatekintünk a terrortámadás előtti időszakra, látnunk kell, hogy a repülőtereken akkoriban is volt utasellenőrzés, de például a derékszíjat és a cipőt semmiképpen nem kellett levenniük az utasoknak, illetve akármennyi folyadékot felvihettek magukkal a repülőgépre, tehát semmi olyan tiltás nem vonatkozott az utazóközönségre, amit ma már húsz év távlatából megszokottnak tekintünk. Ugyanakkor tény, hogy az említett biztonsági intézkedések mind szorosan kapcsolódnak a 2001-es terrortámadáshoz, hiszen azt követően szigorodtak ilyen mértékben a légi ellenőrzési szabályok, és maradtak hatályban mind a mai napig.
Célállomástól függetlenül a repülőjárat indulása előtt minden utas és kézipoggyász biztonsági ellenőrzésen esik át, és az utasoknál fellelt tiltott tárgyakat elkobozhatják.
Az utasok nem tarthatnak maguknál, illetve a kézipoggyászukban:
• lőfegyvert és lövedék kilövésére használt egyéb eszközt,
• elkábító eszközt,
• hegyes végű vagy éles szélű tárgyat, amellyel súlyos sérülést lehet okozni,
• tompa eszközt, amellyel súlyos sérülést lehet okozni,
• kéziszerszámot,
• robbanóanyagot, gyúlékony anyagot és gyújtóeszközt.
Az új ellenőrzési protokollok milyen biztonsági változást hoztak a polgári légi közlekedésben?
A legjelentősebb változás az, hogy napjainkban egy repülőtéri biztonsági ellenőrzést követően elvileg százszázalékos bizalommal tekinthetnek a hatóságok minden utasra, vagyis aki ezeken átmegy, az „tisztának” tekinthető. Az öv, a derékszíj és a cipő vizsgálata például azért vált elfogadottá, mert annak idején éppen ilyen kiegészítőkbe rejtve igyekeztek a terroristák robbanóanyagot csempészni a repülőgépekre. Továbbá nem használnak már a fedélzeten fém evőeszközöket, amelyekkel támadást lehetne indítani a repülőgép személyzete ellen, akármilyen folyadékból legfeljebb egy decilitert szabad a repülőre vinni, azt is csak átlátszó üvegben, szigorították a piperekellékek használatát, átvilágítják a mobiltelefonokat és az elektronikai eszközöket is a repülőtereken. Ezek az intézkedések mind a terrorcselekmények elkerülését szolgálják.
Hasonlóképpen sokkal szigorúbb, a legmagasabb szintű átvilágításon esnek át az Egyesült Államokban azok, akik pilótaképzésre jelentkeznek, annak érdekében, hogy még az oktatást megelőzően kiszűrhessék a terroristagyanús embereket. De hasonló szűrésen kell azoknak a külföldi pilótáknak is megfelelniük, akik például továbbképzésre, szimulátorgyakorlatra utaznak a tengerentúlra.
Mindennek milyen törvényi háttere van?
Az Egyesült Államokban teljesen új repülésbiztonsági és légi közlekedési törvényt alkottak. Létrehoztak egy új szolgálatot, amely átvette a repülőterek biztonsági ellenőrzését. Bevezették a légi marsall intézményét, aminek az a lényege, hogy egy fedett személy tartózkodik minden olyan repülőgépen, amely potenciális veszélynek lehet kitéve. Az ő feladata az, hogy szemmel tartsa az utasokat, és kiszűrje a gyanús egyéneket. Ugyancsak a terrortámadások után vezették be, hogy zárhatóvá és kizárólag belülről nyithatóvá alakították a kereskedelmi utasszállító repülőgépek pilótafülkéit, illetve olyan ajtókat építettek be, amelyek ellenállnak a maroklőfegyverek lövedékeinek, sőt akár egy gránát robbanásának is. Továbbá az Egyesült Államokban azt is engedélyezték, hogy a pilóták kézi lőfegyvert tarthassanak maguknál a repülőúton. Vagyis sok olyan biztonsági intézkedést léptettek életbe, ami húsz évvel a történtek után is mind a mai napig érvényben van.
A jelenleg érvényben lévő intézkedések hány év alatt alakultak ki?
A terrorcselekmény 2001 szeptemberében történt, és rá két hónapra, novemberben már meg is szavazta a Kongresszus az említett légi közlekedési és repülésbiztonsági törvényt. A pilótafülkék védelmét 2003 áprilisától tették kötelezővé minden légitársaság számára, majd 2006-tól vált általánossá, hogy a repülőtéri átvizsgálás alkalmával levetetik az utasok egyes ruhadarabjait. 2008 óta pedig minden, repülőgépre kerülő csomag és teheráru teljes körű átvizsgáláson esik át az Egyesült Államokban.
A világ többi országában követték az amerikai szabályozást?
Igen, tekintettel arra, hogy minden országnak az volt az érdeke, hogy a repülésbiztonság megnyugtató legyen.
Milyen mértékben esett vissza a repülőgépes utasforgalom világszerte 2001-ben a terrortámadások következtében?
A történelemben először fordult elő, hogy a robbantásokra adott válaszként a légi közlekedés biztonságáért felelős hatóság teljes repülési tilalmat vezetett be az Egyesült Államok légterében. A Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) mintegy ötszáz nemzetközi járatot fordított vissza. A légtérzárlat közel egy hétig tartott. Ezután fokozatosan indították be ismét a forgalmat, de a merényletek komoly hatással voltak a légi közlekedési iparágra, amely jelentős visszaesést szenvedett. Ugyanakkor érdekes módon ezt a visszaesést később nemhogy korrigálta a légi forgalom, hanem a Covid–19-járványt megelőző időszakban a korábbi duplájára növekedett az elmúlt húsz év alatt.
Vagyis az utasok könnyedén elfogadták a szigorításokat?
Véleményem szerint egy olyan repülésbiztonsági ellenőrzési rendszert vezettek be a terrortámadások után, amelyet kénytelen volt mindenki tudomásul venni, hiszen a törvényeket éppenséggel az utasok és a légi közlekedés biztonsága érdekében alkották. Persze akad, aki mindezt könnyebben viseli, mások kevésbé. De aki gyakran utazik repülőgéppel, hozzászokik a megváltozott körülményekhez.
Mindezek ellenére vannak, akik úgy vélekednek, hogy valójában nem létezik tökéletes repülésbiztonság. Ön szerint napjainkban el lehetne követni hasonló légi terrortámadást?
Úgy gondolom, hogy ha valaki feltétlenül hasonló akciót akar végrehajtani, valószínűleg megtalálja a módját. Én is azok közé tartozom, akik azt mondják, hogy százszázalékos biztonság sehol, semmilyen körülmények között nem létezik.
Hétezer kilométerre az Egyesült Államoktól, Magyarországon húsz év elteltével milyen érzékelhető hatása van a 9/11-nek?
A történtek után Magyarországon is egyértelműen gyakrabban riasztják a légierő vadászrepülőgépeit olyan esetekben, amikor az ország légterét elérve a polgári légi járatok vagy a magán- és sportrepülőgépek személyzete nem jelentkezik be időben a megfelelő frekvencián. A sajtóban is többször hallani olyan hírt, hogy riadóztatják a kecskeméti repülőbázis Gripen harci gépeit, és mindez visszavezethető arra, hogy a 2001. szeptember 11-én történt terrortámadás után a légi irányítók sokkal intenzívebben figyelnek minden, protokolltól eltérő rendellenességre.
(Borítókép: A World Trade Center összeomlása a terrortámadás következtében 2001. szeptember 11-én. Fotó: Robert Giroux / Getty Images)