Hogyan integrálnák az osztrák pártok a bevándorlókat? – erre a kérdésre kereste a választ a Kronen Zeitung.

Az osztrák lap a szeptember 26-i felső-ausztriai választások előtt kérdezte végig a pártok tartományi listavezetőit. A Kronen Zeitung arra is kíváncsi volt, vajon a politikusok vizet prédikálnak és bort isznak-e, ezért azt is megkérdezte tőlük, saját életükben hol és hogyan kerülnek kapcsolatba bevándorlókkal.

A jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) elve az „elvárni és támogatni”, azaz támogatják azokat, akik Felső-Ausztriába jönnek, de elvárásokat is támasztanak velük szemben. A néppárti Thomas Stelzer szerint tanuljanak németül, tartsák tiszteletben Ausztria értékeit és mindennapi normáit, valamint tegyenek erőfeszítéseket azért, hogy el tudjanak helyezkedni.

Aki erre nem hajlandó, azt nem látják szívesen. A politikus hozzátette azt is, hogy fel kell lépni a szélsőségesség ellen, és azonnal ki kell toloncolni az erőszaktevő külföldieket. Thomas Stelzer elmondása szerint napi kapcsolatban van az emberekkel, ebből fakadóan gyakran beszél olyanokkal is, akik migrációs hátterűek.

Az ÖVP-től jobbra álló Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tartományi vezetője, Manfred Haimbuchner szerint először is különbséget kell tenni a bevándorlás, a menedék és a humanitárius okokból megadott tartózkodási jog között. Hangsúlyozta, aki a 2015-ös migrációs válságban menedéket kapott Ausztriában, annak el kell hagynia az országot, amint hazájában megszűnnek azok az okok, amelyek feljogosították a menedékre.

Manfred Haimbuchner szerint az integráció elsősorban a bevándorlók felelőssége.

Csak az élhet itt velünk, aki megtanulja a nyelvünket és alkalmazkodik a kultúránkhoz

– foglalta össze. Az FPÖ-s politikus kérdésre válaszolva azt mondta, nem tudja, hány bevándorló hátterű emberrel került kapcsolatba, mert nem szokta a származásukról faggatni az embereket.

Megengedőbb hangot ütött meg Birgit Gerstorfer, a szociáldemokrata SPÖ listavezetője, aki szerint az integráció elsősorban akkor működhet, ha az emberek beszélnek és együttműködnek egymással.

Olyan társadalomban akarunk élni, ahol mindenki tartja magát a játékszabályokhoz és értékeli a másikat

– fogalmazott. Birgit Gerstorfernek sok barátja van, akik különböző országokból jöttek.

Hasonlóan nyilatkozott a Zöldek listavezetője, Stefan Kaineder is, aki szerint

az integráció csak akkor lehet sikeres, ha mindkét oldal készen áll rá.

Mint mondta, olyan klímát akarnak teremteni az országban, amely erősíti ezt a hajlandóságot, az integrációra pedig nem problémaként tekintenek, hanem lehetőségként, amely gazdagítja a társadalmat. Azzal Stefan Kaineder is egyetért, hogy a nyelvtudás és az oktatás kulcskérdés. A zöldpárti politikus családjában sokaknak van bevándorló háttere, sőt 2015-ben befogadtak egy afgán családot.

A liberális NEOS listavezetője, Felix Eypeltauer úgy látja, a politikának meg kell teremtenie a kereteket ahhoz, hogy a bevándorlók érvényesülni tudjanak, részt tudjanak venni a társadalomban.

Gyorsabb menekültügyi eljárásokat sürgetett, kitoloncolás esetén pedig a jogi helyzet egyértelművé tételét. Felix Eypeltauer szót emelt az előítéletek ellen, majd ő is kitért arra, hogy a bevándorlóknak ismerniük kell Ausztria kulturális, társadalmi szokásait. A liberális politikusnak is sok bevándorló hátterű barátja van.

És hogy mit gondolnak minderről a választók? A Kronen Zeitung által közzétett friss felmérésben a megkérdezettek harminc százaléka szerint az FPÖ-nek vannak a legjobb elképzelései a migráció és integráció kérdésében. Az ÖVP-vel 19, az SPÖ-vel és a Zöldekkel 16-16, a NEOS-szal pedig öt százalék ért egyet, 11 százalék pedig egyikükkel sem.

(Borítókép:  Illegális bevándorlók autóbuszra várakoznak a magyar–osztrák határátkelőhely kamionparkolójában kialakított gyűjtőponton, Nickelsdorfnál – Miklóshalma – 2015. szeptember 14-én.  Fotó:  Krizsán Csaba / MTI)