A Fidesz európai parlamenti képviselői számára elfogadhatatlan, hogy a közép-európai térség országaival fennálló vitákat az Európai Bizottság erő alapján, hatalmi szóval akarja rendezni – jelentette ki Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő Strasbourgban, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megtartotta az unió helyzetét értékelő éves beszédét. Deutsch Tamás közölte: az EP fideszes képviselőcsoportja úgy látja, hogy
az az erőszakos, törvénytelen és antidemokratikus fellépés, melynek jegyében az európai ideológiai fősodor a véleményét hatalmi erővel akarja rákényszeríteni a tagállamokra, szétveri az európai együttműködést, súlyosan aláássa az Európai Unió fontos egységét.
Az európai parlamenti képviselő szerint „teljesen hazug utópia jelent meg” Ursula von der Leyen beszédében, amelyben csupán Európáról, az európai polgárokról, a huszonhét európai uniós ország mindennapjait érintő gondokról és bajokról feledkezett meg. Figyelmeztetett: a bizottsági elnök egyebek mellett sok millió illegális bevándorlót hívott meg az Európai Unióba. Nem az európai határok megvédéséről, nem az illegális menekültáradat megállításáról beszélt, hanem meghívót tolmácsolt a bevándorlóknak – mondta Deutsch Tamás.
Az EP-képviselő szerint Von der Leyen „világosan és egyértelműen kiállt az Európán kívülről pénzelt agresszív szexuális genderpropaganda mellett”. Továbbá „teljesen illuzórikus zöld álmodozásról” beszélt, amely olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek a zöld átállás költségeit európaiak millióival akarnák kifizettetni. Ez ellentétes Európa közös érdekeivel, ellentétes az európai gazdaság versenyképességének szempontjaival és a magyar nemzeti érdekekkel is. Magyarország ugyanis azt mondja, hogy azok a nagy szennyező vállalatok fizessék meg a zöld átállás költségeit, amelyek a legnagyobb okozói a klímaváltozásnak – emlékeztetett Deutsch Tamás.
Deli Andor fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy foglalt állást, hogy Európa erősödne a nyugat-balkáni bővítéssel. Minden eddigi bővítési hullám új energiákat és lendületet hozott Európa számára. A kelet-közép-európai bővítés nemcsak Európa belső egységét teremtette meg, hanem globális pozícióját is megerősítette. Ugyanezt hozná a nyugat-balkáni bővítés is, élén Szerbiával, a térség kulcsországával – közölte a vajdasági politikus.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője szerint az Európai Bizottság elnökének évértékelő beszédéből és az arra adott egyetértő reakciókból világossá vált, hogy az Európai Unió még egységesebbé, még együttműködőbbé válik a közeljövőben.
Az elhangzottak alapján egységes az álláspont abban, hogy a jogállamiság kérdése nem lehet pusztán egy papírra vetett követelés, meg kell tudni akadályozni, hogy egyes tagállami kormányok visszaéljenek a hatalmukkal. Fontos bejelentés, hogy 2022-től az éves jogállamisági jelentésekhez az Európai Bizottság konkrét elvárásokat, minden tagállami kormány számára meghatározott lépéseket fog megkövetelni
– fogalmazott Ujhelyi István. Hozzátette:
Egyértelműen új korszak kezdődik, az Európai Uniónak láthatóan megjött a bátorsága is ahhoz, hogy konkrét lépéseket tegyen, amikor a demokrácia leépítését látja egy tagállamban.
Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője megkérdezte Didier Reynderst, az igazságügyért felelős uniós biztost, hogy a jogállamisági mechanizmus elindításának első lépését jelenti-e, hogy az Európai Bizottság az elkövetkező hetekben írásbeli megkereséseket küld ki az érintett tagállamoknak olyan tagállami ügyekben, amelyeket korábban a bizottság hangosan kritizált. A kérdés azért fontos, mert – ahogy a képviselő Facebook-bejegyzésében írja – a bizottság korábban azt rögzítette, addig nem alkalmazza a jogállamisági rendeletet, amíg az Európai Bíróság el nem bírálja, ez pedig eddig még nem történt meg.
Az uniós biztos válasza szerint
AZ ÍRÁSBELI MEGKERESÉSEKET A JOGÁLLAMISÁGI MECHANIZMUS MEGINDÍTÁSAKÉNT KELL ÉRTELMEZNI.
Brüsszel behódolást vár el a koronavírus tragédiáját csökkentő pénzügyi segítségért cserébe – írta Facebookon Varga Judit igazságügyi miniszter.
Az európai embereknek az lenne az érdekük, hogy minél gyorsabban és minél erősebben épüljön vissza a gazdaság. Ehhez képest a helyreállítási alapokat Brüsszel arra használja fel, hogy olyan nemzeti politikákba is beleszóljon, amihez semmi köze. Így fordulhatott elő, hogy a világjárvány alatt nyújtott segítségért cserébe Romániát adóemelésekre, megszorításokra és oktatási liberalizációra kötelezi
– írta a miniszter. Konkrétan nem tért ki az Európai Bizottság elnökének mai értékelő beszédére, amelyben finoman célozva a jogállamisági mechanizmusra Ursula von der Leyen leszögezte: az uniós költségvetés védelmében hamarosan minden ügyet ki fog vizsgálni az unió a rendelkezésére álló minden eszközzel.
Ami a jogállamiságot illeti, jövő évtől kezdve az Európai Bizottság éves jelentése konkrét ajánlásokat fog tartalmazni a problémák megoldására. Megemlítette, hogy Máltán igazságügyi reform követte az országjelentést, Szlovákiában pedig korrupcióellenes vizsgálatok indultak, mindazonáltal „bizonyos” tagországokban vannak aggasztó fejlemények. Nem mondta ki a neveket, de az Európai Bizottság elnöke Magyarországra és Lengyelországra utalt.
Varga Judit posztjában hozzátette:
A magyar emberek munkájának köszönhetően gazdaságunk erős, erről pedig még a Financial Times is csodaként számol be. Ezért nálunk Brüsszel nem érhet el megszorításokat!
Bár konkrétumot a tárcavezető itt sem említett, könnyen előfordulhat, hogy Ruchir Sharma, a Morgan Stanley befektetési bank globális elemzőjének Kelet-Európa felemelkedése, az elfeledett gazdasági sikertörténet című, a Financial Times hétfői számában megjelent véleménycikkére utal.
Ebben a szerző azt fejtegeti, hogy bár manapság a térséget, különösen pedig Lengyelországot és Magyarországot a jobboldali populizmus „inkubátorának” szokás tekinteni, gyakorlatilag annak a küszöbén vannak, hogy felvegye őket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a fejlett gazdaságokat számontartó, jelenleg 39 országot tömörítő listájára. Azt mindazonáltal hozzá kell tennünk, hogy a térségből Csehország, Szlovákia, Litvánia, Lettország, Észtország és Szlovénia már szerepel a listán.
Katarina Barley, az Európai Parlament (EP) egyik alelnöke Ursula von der Leyen uniós évértékelő parlamenti beszédéről a német közrádió által készített interjúban kiemelte, hogy véleménye szerint Magyarországon már nincs demokrácia – számolt be az MTI.
Kifejtette: „Sokan nem is tudják, mennyire drámai a helyzet különösen Magyarországon, de Lengyelországban is.” Sokak számára ez egy elvont, „absztrakt téma, pedig az együttélésünk és európaiságunk alapjáról” van szó, és „ha ez erodálódik, akkor az Európai Unió alapjai kerülnek veszélybe”.
Mint mondta, a brüsszeli bizottságnak nagyobb nyomást kellett volna gyakorolnia az utóbbi években, hogy megelőzze ezt a veszélyes helyzetet. A bizottság ehelyett továbbra is párbeszédről és hídépítésről beszél, holott
Magyarországon és Lengyelországban azt látjuk, hogy ez egyáltalán nem segít.
Arra a felvetésre, hogy a külső nyomás nemigen hatásos, sőt éppen az adott kormánynak hajt belpolitikai hasznot, azt mondta, hogy „van ebben valami”, és különösen Orbán Viktor magyar kormányfő „játszik” ezzel a tényezővel. Így a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTQI) emberek ügyében hozott törvénnyel is az EU „felháborodását” akarta kiváltani.
Az alelnök hozzátette:
Tudom, hogy keményen hangzik, de Magyarország esetében már tényleg nem lehet demokráciáról beszélni, mert minden ellenőrző mechanizmust kiürítettek. Orbán Viktor még abban az esetben is megtartaná ténylegesen a hatalmat, ha jövőre elveszítené a választást.