Nem biztos, hogy meglesz az orosz kormányzó párt alkotmányozó többsége, viszont hosszú idő után bekerülhet egy új párt a dumába. A terület szakértőjével, Benderzsevszkij Antonnal vettük végig az okokat, amelyek Putyin népszerűségének csökkenéséhez vezettek.
Oroszországban a tavaly megkezdett alkotmánymódosítások nyomán lehetővé vált, hogy Vlagyimir Putyin 2024-től újabb két cikluson át lehessen az ország elnöke. A választásokkal azt akarják igazolni, hogy a követett politikai irány megfelelő és az emberek körében népszerű. Felfogható ez most egyfajta bizalmi szavazásnak is, amiből kiderül majd, hogy a lakosság mennyire van Putyin mellett. Erre szüksége is van a kormányzó Egységes Oroszország Pártnak, mert az utóbbi időben erősen megkopott a népszerűségük, a legutóbb közvélemény kutatásokban 28 százalékon álltak. Persze az is igaz, hogy élesben, vagyis a választások alkalmával a mért adatoknál jobban teljesítenek.
Benderzsevszkij Anton, a Danube Institue kutatási igazgatója elmondta, hogy a választásokért felelősek azt a megbízást kapták tavaly, hogy legalább 45 százalékos eredményt hozzon a pártlistás szavazás. A legutóbbi, 2016-os választásokon ez még 54 százalék volt, tehát látszik, hogy lejjebb vitték az elvárásokat. Egyébként a 450 képviselő közül 225 pártlista alapján, 225 pedig egyéni választókörzetből kerül be a törvényhozásba. Egyéniben mindig jobb eredményt hoznak a kormányzó párt képviselői.
Az Egységes Oroszországnak jelenleg 334 képviselője ül a parlamentben, a mostani előrejelzések szerint a választások után 270 helyre számítanak, az alkotmányozó többséghez 300 mandátum kell. Négy párt van a mostani törvényhozásban. Az Egységes Oroszország mellett a Zsirinovszkij féle liberális demokraták, a kommunista párt és az Igazságos Oroszország Párt. A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy az Igazságos Oroszország jelenleg a bejutási küszöb, az 5 százalék körül billeg, a másik három párt simán bejut ismét a dumába. Van egy másik párt is, a 2016-os választások előtt alapított, de akkor be nem jutott Novoje Ljugyi (Új emberek), amelynek lehet esélye a bekerülésre. Magát egyébként olyan formációnak tartja, amely liberális értékeket vall, de kormányközeli.
Tehát az orosz választások két legizgalmasabb kérdése az, hogy hosszú idő után
sikerül-e bekerülni a parlamentbe egy új pártnak, illetve, hogy meglesz-e az Egységes Oroszországnak az alkotmányozó többsége.
A jelenleg a parlamentben lévő pártok rendszerbarátnak tekinthetők, vagyis marginális kérdésekben megfogalmaznak ugyan ellenvéleményt, de a Putyin számára fontos ügyekben az Egységes Oroszország mellett szavaznak. Meglepő módon az utóbbi időben a kommunista párt erősödött meg, népszerűségüket 15-20 százalék közé teszik, vagyis őket tekinti most riválisnak az Egységes Oroszország.
Benderzsevszkij felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzó párt stratégiát váltott - éppen a csökkenő népszerűség hatására -, és nem engedi indulni a már alapból népszerűtlen képviselőit. Meglepő módon ilyen például a korábbi orosz kormányfő, volt elnök, Dmitrij Medvegyev. Ráadásul ő az Egységes Oroszország Párt elnöke is. Nagyon kínosan érintette, amikor nyáron Putyin bejelentette a pártlistán indulók névsorát és Medvegyev nem volt köztük. Sokan bíztak benne, amikor államfő lett, ám amikor 2011-ben szó nélkül átadta az irányítást Putyinnak, akkor ezt sokan nem tudták megbocsátani neki. Népszerűsége meredeken zuhant. Hagyományosan ugyanis a kormányfő feladata a gazdaságpolitika felügyelete, így az egyre romló gazdasági teljesítményért is Medvegyev kormányzatát hibáztatták. Emellett népszerűségét az sem növelte, hogy 2018-ban Navalnij egyik szervezete feltárt egy Medvegyevhez is köthető korrupciós ügyet. A felháborodás nyomán még tüntetések is voltak.
Az orosz kormány már egy ideje tudatosan készül, hogy kiszűrje a választással kapcsolatos negatív forgatókönyveket. Tanultak a tavalyi belorusz eseményekből, amikor az emberekben hosszú ideje halmozódó elégedetlenség, csalódottság, kilátástalanság - párosulva igen rossz gazdasági mutatókkal - odáig fajult, hogy a választások után majdnem megdöntötték Lukasenka hatalmát. Éppen ezért Moszkva szisztematikusan elkezdte megtisztítani az utat a komplikáció mentes választások előtt Először azokat a fontos sajtó orgánumokat lehetetlenítették el, amelyek nem kapcsolódtak a kormányhoz. Egyszerűen külföldi ügynök nem kormányzati szervezetté nyilvánították azokat. Sokan meg is szűntek azóta, mert elfordultak tőlük a hirdetők, a sztorikat szállító informátorok és újságíróik is leléptek, mert ha maradnak, az hosszú távon veszélyezteti az egzisztenciájukat.
Navalnij év eleji bebörtönzése után felszámolták annak szervezetét, szélsőségesnek minősítve azt. Majd hoztak egy olyan törvényt, amely visszamenőlegesen megtiltotta azoknak az embereknek, akik valaha is ott dolgoztak, hogy induljanak a választásokon. Ezzel több ezer lehetséges ellenzéki jelölttől szabadultak meg. Aztán
blokkolták a Navalnijék révén ismertté vált és a legutóbbi moszkvai önkormányzati választásokon remekül alkalmazott "okos szavazást" is.
Ennek az a lényege, hogy megnézték körzetenként ki az a nem kormánypárti induló (lehetett a kormánypárttal szimpatizáló is, vagy éppen kommunista), aki az algoritmusok számítása alapján a legesélyesebb a kormánypárt jelöltjével szemben és kérték az embereket, hogy csak arra a személyre adják a voksukat. A dolog bevált és ennek nyomán az Egységes Oroszország rengeteg körzetet elveszített.
A kutatási igazgató azt mondja, hogy az orosz hatóságok nemrégiben megkeresték a Google-t és az Apple-t, hogy az Appstore-ból és a Google Play áruházból töröljék a Navalnij nevű alkalmazást, amely tartalmazta az okos szavazás funkciót is. Némi huzavona után végül a nagy IT-cégek a szavazás első napjára eltüntették az alkalmazást.
"Putyinék két dologra törekszenek. Az egyik, hogy a bizonytalan szavazókat végképp elbizonytalanítsák, inkább el se menjenek szavazni, mert az kockázatos lehet. Másfelől azok az ellenzéki szavazók, akik sem a kormánypártra, sem a rendszerközeli pártokra nem szavaznának, ne is találjanak megfelelő alternatívát és szintén maradjanak inkább otthon - mondta Benderzsevszkij Anton. Vagyis bár képviselőket veszíthet az Egységes Oroszország, de olyanok viszont nem kerülnek be, akik veszélyesek lehetnek a hatalomra.
Egyfelől a rendszer maga elfáradt, hiszen Putyin már 20 éve van hatalmon. Másfelől szakértők abban egyetértenek, hogy a 2018-ban, csak az elnökválasztás után bejelentett nyugdíjrefom nagyon sokakat eltávolított a mostani rendszertől. Akkor ugyanis felemelték a nyugdíj korhatárt, amit az emberek nem vettek jó néven. Már csak azért sem, mert az elnökválasztás előtti ígérgetések között szó sem volt arról, hogy hozzányúlnak a nyugdíj korhatárhoz. Ekkor nem csak a kormánypártnak, de magának Putyinnak is csökkent a népszerűsége, bár nem olyan mértékben, mint az Egységes Oroszországnak. Persze még így is 60 százalék felett jár az elnök népszerűségi indexe, amely a Krím-félsziget bekebelezése után 88 százalékra ugrott.
A gazdasági problémák is rontanak a kormánypárt megítélésén. A Krím-félsziget elcsatolása után óriási eufóriában élt az ország, ez egekbe lökte a népszerűségi mutatókat, de csak egy ideig. A katonai lépésre adott nyugati válasz, vagyis a gazdasági szankciók elrendelése Oroszország ellen az emberek mindennapjaiba is beszivárgott. Az orosz gazdaság 2014 óta stagnált, alig nőtt évi 0,6-2,5 százalékos GDP növekedést produkált, miközben jelenleg az infláció 6-7 százalék körüli és az árak nagyon gyorsan emelkednek. Mindezt tetézte a koronavírus járvány, ami szintén nem segített a gazdaságon. Vagyis ezek együttese eredményezi a folyamatos népszerűségvesztést a kormányzó Egységes Oroszország esetében.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin Fotó: Florian Gaertner / Photothek / Getty Images)