A nemzetközi szinten folyamatosan dráguló áram és földgáz mellett nagyon kell drukkolniuk az európai államoknak, hogy enyhe telünk legyen, máskülönben könnyen beüthet a baj – állítják a Bloomberg által megkeresett nyersanyagpiaci szakértők.
A Bloomberg azt írja, Európában jelenleg nincs elegendő erőművi szén és földgáz, ami azt jelenti, hogy ha csökken a szél erőssége is, akkor könnyen megvalósulhat a legrosszabb forgatókönyv, vagyis hosszabb áramszünetek jöhetnek, aminek eredményeként pedig sorra zárhatnak be, állhatnak le vállalkozások és gyárak. Szakértők már évek óta figyelmeztetnek egy lopakodó válságra, aminek az oka az, hogy a kontinens egyre inkább a megújuló, de nem folyamatos zöldenergiákra támaszkodik, mint a nap és a szél, miközben drámaian csökkentek a beruházások a fosszilis erőművekben.
Egyfajta ördögi kör jött létre. A klímaválság megoldása érdekében néhány európai állam leállította széntüzelésű erőműveit és atomerőművei egy részét, vagyis azokat a tartalékokat dobta el, amelyekhez egy ilyen közelgő energiaválság idején nyúlhatott volna.
Nagyon ráfaraghatunk, ha nem lépünk gyorsan, és töltjük fel csurig a tározókat – mondja egy olasz, energiakereskedelemmel foglalkozó cég vezetője. Az energiaéhség nemcsak Európára jellemző, hanem jelen van az USA-tól kezdve Ázsián át mindenütt. A vállalkozások és a nemzeti gazdaságok most kapcsolnak teljes sebességre a koronavírus-járványt követően.
Nemcsak a vállalkozások, hanem a kormányok is félnek az energiahordozók árának elszabadulása nyomán felpörgő inflációtól, amit pillanatokon belül a saját pénztárcájukon fognak megérezni az emberek. Az áram és a gáz ára napról napra drágul a világpiacon, ez pedig arra késztette a francia, a spanyol, a görög és olasz kormányt, hogy lépjen a lakosság védelme érdekében.
A földgáz ára idén háromszorosára ment fel, mert a legfőbb szállító, Oroszország csökkentette a szállításokat, miközben az európai országok egymással versenyezve igényeltek hatalmas mennyiséget, hogy a tavalyi hideg tél után mielőbb feltöltsék a gáztározókat. Európai alternatíva pedig most nincs, mert a világjárvány miatti leállások után szinte az összes, északi-tengeri olajfúró torony áll, mert nagyon alapos karbantartást rendeltek el valamennyinél. Ha pedig drágul a gáz, akkor drágul az áram is, miközben akadozik, illetve nem folyamatos a szél- és napenergia-utánpótlás.
Miközben nincs elég gáz, nincs elég szén Európában, a megújuló energiaforrások pedig nem teljesítenek valami fényesen, a szénbányákból nem hoznak fel szenet, mert mivel sokfelé nem támogatják a fosszilis tüzelőanyagok bányászatát, ezért egyre kevesebb olyan óriásgépet állítanak elő, amely alkalmas a kitermelésre. Nem fektetnek be ma már olyan gyárakba, amelyek a szénkitermeléshez gyártanának megfelelő eszközöket, mondván, egyre kisebb irántuk az érdeklődés.
Tíz éve nem voltak ilyen kevéssé feltöltöttek az európai tározók. Az orosz földgázóriás, a Gazprom vezetője, Alekszij Miller azt mondta: egy hónap múlva itt vannak a hidegek, és Európa eléggé felkészületlenül várja a telet. A Gazprom egyébként azon van, hogy mielőbb működőképes legyen a kontinens északi részén átívelő Északi Áramlat 2 vezetéke.
Bár meteorológusok szerint nem várható a következő egy hónapban túlságosan hideg idő, ám ez manapság kiszámíthatatlan. Ha váratlanul beüt a hideg Ázsiában és Európában, akkor sosem látott mértékű gázárdrágulásra számíthat a világ. Ha nem lesz ilyen, akkor van remény a tározók feltöltésére. Vannak azonban olyanok, akik arra figyelmeztetnek, ami 2018 telén történt. Akkor váratlanul olyan hideghullám tört Nyugat-Európára, és maradt tartósan a térségben, amire korábban nem volt még példa.
A magyar–orosz, hosszú távú földgázvásárlási megállapodás most szeptember végén jár le. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter júniusban jelentette be, hogy a Gazprommal megállapodtunk egy újabb 15 évre tervezett szerződésben, októbertől. Ezt egyébként megerősítette Orbán Viktor is mai parlamenti beszédében is. Az árról még egyeztetések folynak. A diverzifikált magyar gázellátás részét jelenti, hogy Horvátország felől cseppfolyósított földgáz (LNG) fog érkezni a Krk szigetén épült terminál révén. Ezzel új beszerzési útvonal nyílik, és olyan hosszú távú gázvásárlásra nyílik lehetőség, ami nem orosz vezetéken át érkezik. A következő 4 évben 1,4 milliárd, az utána következő három évben pedig évente egymilliárd köbméter földgáz érkezik majd onnan az országba.
Magyarország gázigénye az elmúlt években 10 milliárd köbméter körül mozgott. Ebből mintegy 4 milliárd köbméter volt a lakossági felhasználás, a többit vállalati nagyfogyasztók használták fel.
(Borítókép: Gázvezetékek Németországban. Fotó: Krisztian Bocsi / Bloomberg / Getty Images)