Évente nagyjából hárommilliárd eurót lobbiznak el a nagyvállalatok az Európai Unióban, különösen az IT-iparág nagykutyái, például a Google és a Facebook nyomul. Ezzel Washington után Brüsszel lett a lobbisták második legkedveltebb városa, egyes számítások szerint akár 25 ezren is dolgozhatnak az unió központjában. Mivel az igazi cápák évente eurószázezreket visznek haza, a lobbikarrier a brüsszeli hivatalnokoknak is vonzó.
Sok brüsszeli hivatalnok álomkarrierjét váltja valóra az Európai Bizottság egykori kereskedelemért felelős biztosa, Phil Hogan. Miután az ír politikus az uniós bürokrácia csúcsszervében töltött be vezetői pozíciót, most egy nemzetközi jogi iroda, a DLA Piper lobbistájaként térhet vissza Brüsszelbe. Erről először a vállalat számolt be közleményében.
Hogan tapasztalt politikai vezető, nemzeti és nemzetközi tisztségeket is elfoglalt már. Legutóbb az Európai Bizottság mezőgazdaságért és nemzetközi kereskedelemért felelős biztosa volt
– indokolta döntését a hírlevél. Az ír expolitikus szenior stratégiai és politikai tanácsadóként csatlakozik a cég brüsszeli stábjához.
Ezzel Hogan korábbi kudarcából kovácsolt sikert, tavaly nyáron ugyanis egy botrány következtében kénytelen volt lemondani biztosi tisztségéről. Az úgynevezett Golfgate-ügyet a járványügyi óvintézkedések megsértése váltotta ki. Miközben sorra zárkóztak be a tagállamok és takaréklángra állt az Európai Unió bürokráciája is, Hogan részt vett az ír parlament golfegyesületének nyolcvanfős gálavacsoráján, annak ellenére hogy az akkor hatályos jogszabályok szerint Brüsszelből hazatérve két hétre házi karanténba kellett volna vonulnia. Az érzékeny időszakban kipattant botrány következtében az ír kormány is elhatárolódott a politikustól, majd a fokozódó politikai nyomás hatására biztosi állását is kénytelen volt feladni.
Bár ezzel az évi 270 ezer eurót (közel 95 és fél millió forintot) fizető állásának is búcsút inthetett, nem kellett kétségbeesnie. Az Ellwood Atfield brit fejvadászcég korábbi kutatása szerint az uniós lobbistáknak nem kell panaszkodniuk.
Egy vezető politikai tanácsadó akár több mint 350 ezer eurót, vagyis 123 és fél millió eurót is hazavihet évente.
Miközben a vezető beosztású férfi lobbisták átlagfizetése 147 ezer euró (51,8 millió forint).
Nem meglepő, hogy az Európai Unió intézményeiben dolgozó tisztviselők, politikusok hivatali idejük lejárta után gyakran vállalati lobbistaként térnek vissza. A szakzsargon ezt forgóajtó-jelenségnek nevezi, ami nemcsak etikátlan, de a legtöbb országban jogszerűtlen is. Az EU-ban van erre vonatkozó szabály, e szerint a biztosok a távozásukat követő két évben nem térhetnek vissza lobbistaként.
Ahogyan azonban arra az EU Observer felhívja a figyelmet, Hogan esetében ez az időszak 2022 augusztusában járna le. A brüsszeli hírportál ezért megkereste az Európai Bizottságot, és arról érdeklődött, hogy az egykori ír biztos tájékoztatta-e a testület etikai bizottságát új munkájáról. Az EB nem tudott egyértelmű választ adni, vagyis – következtet az EU Observer – a testület legfeljebb múlt héten, az ír sajtóból értesülhetett Hogan új megbízásáról.
| Vállalat | Iparág | Lobbikeret (millió euró/2020) |
| IT | 5,75 | |
| IT | 5,5 | |
| Microsoft | IT | 5,25 |
| Shell | Energetika | 4,25 |
| Bayer | Gyógyászat | 4,25 |
| Apple | IT | 3,5 |
| BP | Energetika | 3,5 |
| ExxonMobil | Energetika, vegyipar | 3,25 |
| Huawei | Telekommunikáció | 3 |
| Volkswagen | Autóipar | 3 |
Forrás: https://www.economist.com/business/2021/05/13/the-power-of-lobbyists-is-growing-in-brussels-and-berlin
A hírportálnak nyilatkozott a brüsszeli korrupciókutató központ, a Corporate Europe Observatory szakértője is. Margarida Silva elmondta: az uniós szabályzat könnyen áthágható, Hogan esete pedig egyértelműen bizonyítja, hogy az Európai Bizottságnak nincsenek megfelelő eszközei a vállalati lobbitevékenységgel szemben.
Ezzel bizonyára összefügg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt Brüsszel a lobbisták második legfontosabb célterületévé vált az Egyesült Államok fővárosa, Washington után. Erről az Economist brit hetilap írt cikket tavasszal, szerintük a nemzetközi PR-cégek és a nagyvállalatok is sorra nyitják az irodáikat az EU központjában.
Brüsszelben jelenleg 25 ezer lobbista dolgozik, összesen nagyjából hárommilliárd eurós költségkerettel rendelkeznek az uniós döntéshozatal befolyásolására.
Hozzáteszik azt is, hogy közülük hétezer-ötszázan az Európai Parlamentben is regisztráltak, vagyis a képviselők is fókuszban vannak. Különösen az IT-iparág nagyvállalatai nyomulnak az EU-ban, ráadásul etikátlan eszközökkel. Tavaly a New York Times megszerezte a Google belső levelezését, amelyből a vállalat befolyásolási stratégiájának részletei derülnek ki. Egyebek mellett az Egyesült Államok és az EU között gerjesztettek volna kereskedelmi vitát. A New York-i hírportál szerint az ilyen agresszív technikákkal nem csak a Google győzné meg az EU-t iparpolitikájának újragondolásáról.
Közben rendszeresen jelennek meg elemzések és cikkek arról, hogy a lobbisták tevékenysége nem kellően átlátható. Regiszterük önkéntes alapon működik, s bár az Európai Tanács és az Európai Bizottság alkalmazottainak is be kell számolniuk a lobbistákkal folytatott találkozóikról, az Economist szerint az Európai Parlamentben van 705 olyan képviselő, akire nem vonatkozik a szabályozás.
(Borítókép: Az Európai Unió épületének külső nézete 2010. szeptember 10 -én Brüsszelben, Belgiumban. Fotó: EyesWideOpen / Getty Images)