Különbözőképpen ítéli meg a nemzetközi sajtó Angela Merkel leköszönő német kancellár politikai örökségét – derül ki a német Die Welt csütörtöki sajtószemléjéből.

A brit Guardian szerint az újraéledő nacionalizmus és a nyugati politika erősödő polarizálódása közepette a legrégebben hivatalban lévő és legbefolyásosabb európai kormányfő fontos élharcosa volt a konszenzusra és szabályokra épülő politikának.

Merkel konszenzusépítési képessége óriási előny volt Európában, különösen akkor, amikor biztosítani kellett a fiskális szolidaritást a tagállamok között a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére.

A brit lap ugyanakkor hibásnak és antidemokratikusnak nevezte a szigorú megszorítási intézkedéseket, amelyeket a 2010-es évek elejére a dél-európai országokra erőltettek. Az eurózóna megóvását célzó intézkedések ellenreakciója politikai turbulencia volt, a populizmus és a nacionalizmus feléledése.

A spanyol La Vanguardia úgy látja, Merkel hivatali ideje alatt Németország történelme elválaszthatatlan volt Európáétól, hiszen országát Európa vezető gazdasági hatalmává tette. Gazdaságpolitikájának megítélése összességében pozitív, ám ez sem feltétlenül elég egy újabb választási győzelemhez. Megerősödtek a szélsőségek, és könnyen lehet, hogy a CDU tizenhat év után elveszti a választásokat.

Merkel, bár nem feltétlenül ezt akarta, egyértelmű vezető szerepet vállalt Európában a lap szerint, ezért nemcsak a németeknek, hanem Európának is meg kell tanulnia nélküle élni.

Sokak számára Merkel nemcsak német, hanem európai kancellár is

– írta a spanyol lap.

A svéd Dagens Nyheter szerint Merkel hiányozni fog Európának. Hivatali ideje alatt stabilizálta Németországot egy bizonytalan világban, alacsony munkanélküliséget és verhetetlen exportgépezetet hozott létre. Még mindig népszerű, a támogatottsága minden lehetséges utódját felülmúlja.

A francia Libération értékelése szerint nem biztos, hogy Merkel vezetési stílusa újra működni tudna. Utódja számára vonzó lehetőség lehet a merkeli úton járni, kerülni a változást, azután reagálni a válságokra, hogy már kitörtek, szolidaritást mutatni és védeni a nagyvállalatokat, akár szennyezik a környezetet, akár nem. Ez azonban nem biztos, hogy újra beválik, hiszen Németország több fontos kérdésben, a digitalizációban, a klímavédelemben, a tömegközlekedés fejlesztése terén és az energiaátállásban is le van maradva.

Ellentmondásosnak tartja Merkel örökségét a portugál Público: idealizmus és pragmatizmus, ideológiai elvek és gazdasági érdekek, európai Németország és német Európa, válságok és elszalasztott lehetőségek. A lap szerint hiába a gazdasági erő, Európa geopolitikailag le van maradva, ez pedig nehéz feladat lesz Merkel utódjának.

A holland De Telegraaf szerint ötven év múlva nem fogják Merkelt a legnagyobb német vezetők közt emlegetni. A lap felidézte, Merkel kétszer tért el attól a módszerétől, hogy sokáig gondolkodik egy-egy probléma megoldása előtt. Először amikor 2011-ben a fukusimai katasztrófa után hirtelen az atomenergia kivezetése mellett döntött, ami ahhoz vezetett, hogy nehezebbé vált a klímacélok elérése, országa függővé vált az orosz gáztól.

Másodszor pedig amikor 2015-ben európai partnereinek bevonása nélkül úgy döntött, megnyitja a határokat a menekültek előtt. Ez emberi jogi szempontból helyes döntés volt, de kérdéses, hogy politikailag is hasznos volt-e. Az biztos, ez kezére játszott az AfD-nek, valamint a határnyitást elutasító magyar és lengyel kormánynak is, Merkel pedig azóta sem tudta meggyőzni igazáról európai szomszédait.

A svájci Sonntagszeitung szerint Merkel keveset ért el a külpolitikában: Donald Trump ignorálta, Boris Johnson keresztülvitte a Brexitet, és Vlagyimir Putyin is figyelmen kívül hagyta az ukrajnai konfliktusban. A világ legerősebb nője gyakran volt tehetetlen.

A lap szerint a közös adósságfelvétellel Merkel megtört egy tabut, amelytől sokan féltek. Sőt – figyelmeztetett – sokan nem ismerték még fel, hogy a 750 milliárd eurós csomag még csak a kezdet. Belpolitikailag Merkel egy elidegenedett pártot, megosztott nemzetet és meggyengült intézményeket hagy hátra. Merkel vezetési stílusa nem volt alkalmas arra, hogy olyan nagy válságokat kezeljen, mint a járványok vagy az áradások.

(Borítókép: Angela Merkel 2019-ben. Fotó: Maja Hitij / Getty Images)